A 2019-ben Kínából indult, majd 2020-ra az egész világon megjelenő koronavírus-járvány kapcsán az élet minden területén rengeteg változással kellett szembenéznünk, és megannyi eddig ismeretlen problémával kell azóta is megbirkóznunk.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet az életbiztosításokkal akkor, ha olyan nem várt és elkerülhetetlen események következnek be, amelyek az egész társadalomra kihatnak.
Vajon ilyen esetben is fizet a biztosító? A járvány kezdetekor robbanásszerűen terjedtek rémhírek a közösségi médiában és különböző internetes felületeken a ki nem fizetett biztosításokról. Szerencsére a biztosítótársaságok kellő gyorsasággal reagáltak a kialakult helyzetre, és sok szolgáltató még kedvezményeket is tett ügyfelei részére.
Nem csoda, hogy az emberekben a járványhelyzet bizonytalanságot szült, és ezáltal kérdések merültek fel bennük meglévő biztosításaikkal kapcsolatban is. A kételyek eloszlatásához fontos alaposan megismernünk a kockázati biztosításunk feltételeit. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben fizet vagy éppen nem fizet a biztosító. Illetve, hogy mikor vagyunk jogosultak a biztosítási összegre és mikor nem.
Természetesen minden szerződés egyedi és személyre szabott, azonban van néhány olyan irányelv, amely az életbiztosításokra nézve releváns információval bír, és amelyeket ismernünk kell ahhoz, hogy a pandémia ideje alatt felmerülő kérdéseinkre válaszokat kapjunk.
Mi minősül kizáró tényezőnek az életbiztosítások esetén? Milyen protokollt követnek a biztosítók világjárvány idején? Fizet a biztosító, ha egy járvány miatt életünket veszítjük vagy kórházba kerülünk?
Cikkünkben ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat!
Alapfogalmak tisztázása
Mielőtt részletesebben is foglalkoznánk azzal, hogy milyen módon változik meg a biztosítók általános eljárásrendje egy világjárvány idején, érdemes tisztázni a biztosításokkal kapcsolatos alapfogalmakat, amelyek a későbbiekben segíteni fogják az összefüggések megértését.
Az életbiztosításokról
Először is nézzük meg, mit nevezünk életbiztosításnak, és ennek milyen főbb típusait különböztethetjük meg.
Minden biztosítótársaság elkülöníti egymástól az életági és nem életági biztosításokat. Ezen belül az életbiztosításokat is további két nagy csoportra oszthatjuk, ezek a megtakarításos és kockázati. Ebben a cikkünkben, érthető módon az utóbbi kategóriával foglalkozunk részletesebben, a megtakarításos életbiztosításokkal pedig csak érintőlegesen.
Az alábbiakban áttekintjük, mit érdemes tudni az életbiztosításokról általánosságban.
Nézzük, hogy mit is kell tudnunk ezekről a biztosítási termékekről.
A fogalom tankönyvi megközelítése szerint azokat a biztosítási termékeket nevezhetjük kockázati életbiztosításnak, amelyek a biztosított halála esetén fizetnek, amennyiben az a biztosítás időtartama alatt következik be. Ilyenkor egy előre meghatározott biztosítási összeg kerül kifizetésre a kedvezményezett(ek), vagy ennek hiányában az örökös(ök) részére.
A biztosítási esemény során kifizetésre kerülő összeget és a kedvezményezet(tek) személyét a biztosítási szerződésben előre meghatározhatjuk. Amennyiben biztosítottként nem jelölünk meg kedvezményezettet, úgy a kockázati esemény bekövetkezése okán kifizetésre kerülő összeget a jogos örökös kapja meg.
Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a kockázati életbiztosítások célja, hogy a biztosított halála esetén a biztosítási összeg kifizetésével anyagi segítséget nyújtson a kedvezményezett(ek)nek vagy az örökös(ök)nek. Ezek a biztosítások tulajdonképpen lehetőséget teremtenek arra, hogy a biztosított tragikus halálát követően is tudjon gondoskodni a hátramaradottak anyagi biztonságáról.
Egyes életbiztosítások azonban olyan esetben is fizetnek, ha a biztosított a szerződésben előre meghatározott időtartam leteltekor, azaz a futamidő végén életben van. Jellemzően ezek a megtakarításos életbiztosítások, amelyek egy tervezhető biztosítási esemény bekövetkezését feltételezik. A megtakarításos életbiztosítások világjárvány ideje alatt is változatlanul szolgáltatnak.
Kérje független alkuszaink segítségét – akár online, otthona kényelméből is –, akik egy díjmentes konzultáció során segítenek kiválasztani az Ön számára ideális konstrukciót.
Manapság a tisztán kockázati életbiztosítások mellett gyakran találkozunk olyan életbiztosítási konstrukciókkal, melyeket baleset- és egészségbiztosítási elemekkel kiegészülve köthetünk meg. Ilyen biztosítás például a Generali Testőr élet-, baleset- és egészségbiztosítása vagy a Union Mátrix élet- és balesetbiztosítás.
Ilyen esetben – természetesen a szerződéstől függően – baleseti térítést (például csonttörésre, égési sérülésre) vagy egészségbiztosítási fedezetet (például kórházi napi térítés) is nyújt a biztosítónk.
Láthatjuk tehát, hogy az életbiztosítások a biztosított személy halála (balesete, betegsége) esetén nyújtanak fedezetet. Tudnunk kell ugyanakkor azt is, hogy léteznek olyan kizáró tényezők, amelyekre a biztosítók kockázatviselése nem terjed ki, vagyis ha a biztosítási esemény ilyen kizáró tényezőkkel összefüggésbe hozható, nem nyújt térítést. Alapesetben ilyen lehet a pandémia (világjárvány) miatt bekövetkezett haláleset is, bár ahogy később látni fogjuk, a biztosítói gyakorlat ettől eltérő is lehet. Mielőtt azonban részletesen áttekintenénk, hogy a kizáró tényezők (és ezeken belül a pandémia) milyen hatással vannak a biztosításunkra, nézzük meg, hogy mit kell tudnunk a világjárványokról!
A világjárvány definíciója
Az epidemiológia (járványtan) tudománya a fertőző betegségeket előfordulásuk gyakorisága szempontjából különböző csoportokba sorolja.
- Sporadikus egy betegség, ha az viszonylag kevés számú esetet okoz, amelyek térben és időben elkülönülnek egymástól.
- Epidémiáról beszélhetünk, ha a fertőző megbetegedés egy földrajzi területen rövidebb időn belül nagyobb számban jelenik meg.
- Endémia akkor alakul ki, amikor a fertőző betegség megjelenése egy földrajzilag jól körülírható területhez köthető, és ott tartósan fellelhető.
- Pandémia esetével állunk szemben akkor, ha egy járvány – mint például a Covid19 – több kontinensre, esetleg az egész bolygóra kiterjed.
Mivel a biztosítási szerződések a fentiek közül csak a pandémiát említik mint a szerződéseket befolyásoló tényezőt, cikkünk további részében ezzel és ennek az életbiztosításokhoz fűződő viszonyával foglalkozunk.
Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy ki vagy kik mondhatják azt, hogy kitört egy világjárvány, egyáltalán, egy vírusos megbetegedéshullámot ki nevezhet pandémiának.
Alapvetően egy pandémia kitörését az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nyilváníthatja ki, ahogy tette 2020. márciusában is, amikor a koronavírus-járványt világjárványnak nyilvánította.
A még teljesebb képhez tekintsük át, hogy egy járvány kihirdetésének milyen jogszabályi háttere van szűkebb hazánkban, Magyarországon.
Az Alaptörvény kimondja, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás esetén, illetve ezek következményeinek elhárítása végett Magyarország Kormánya jogosult kihirdetni a veszélyhelyzetet és olyan rendkívüli intézkedéseket vezethet be, melyeket sarkalatos törvényben határoz meg.
Sokszor találkozhatunk a rendkívüli jogrend fogalmával, de jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az Alaptörvény nem ismer ilyen definíciót. Helyette a különleges jogrend, a rendkívüli állapot és a szükségállapot használata a megfelelő. Az Alaptörvény értelmében pedig a különleges jogrend egy olyan átfogó kategória, amelybe minden olyan élethelyzet beletartozik, amely eltér az általános jogi keretek között történő szabályozástól. Ide sorolható a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a terrorveszélyhelyzet, a váratlan támadás, a megelőző védelmi helyzet és a veszélyhelyzet is.
Arról, hogy konkrétan milyen esetekben hirdethet ki veszélyhelyzetet a Kormány, a Katasztrófavédelemről szóló törvény rendelkezik, és ebbe a kategóriába tartozik többek között a tömeges emberi megbetegedést okozó járvány vagy járványveszély is.
Egy világjárvány kitörésekor aggodalomra adhat okot, hogy egyes biztosítók a szerződési feltételek alapján fedezetet kizáró tényezőnek minősítik, ha a biztosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható egy hivatalosan, a hatóságok által bejelentett járványos megbetegedéssel, és nem csoda, ha ez sokakat elbizonytalanít afelől, hogy a biztosítója az addigiaknak megfelelően térít-e.
Habár a legtöbb biztosítótársaság gyakorlata eltér abban a tekintetben, hogy a kizáró tényezők között szerepel-e a világjárvány, amikor erre tényleg sor került – ahogy ezt később látni fogjuk –, azonnal reagáltak. Ezzel egyhamar eloszlatták a félreértelmezésből kialakult tévhiteket és megnyugtatták az ügyfeleiket.
Világjárvány és életbiztosítás
Az elmúlt időszakban többször szárnyra kaptak olyan állítások is, hogy az életbiztosítások nem nyújtanak fedezetet a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható biztosítási események után. Ezért a következő fejezetekben megvizsgáljuk, hogy valójában mire is kell számítanunk ügyfélként világjárvány idején, ha kockázati életbiztosítással rendelkezünk. Megnézzük, hogy valóban kizáró tényezőnek minősül-e, és mentesülhet-e a biztosító a kifizetés alól, ha a biztosított halála a pandémia miatt következik be.
Nézzük meg, mire számíthatunk világjárvány idején, amennyiben kockázati életbiztosítással rendelkezünk!
A világjárvány mint kizáró tényező?
A biztosítási szerződésekben minden esetben meghatározzák a biztosítási eseményeket, azonban a biztosítók megkülönböztetnek a kockázatviselés alól mentesítő és kizáró tényezőket.
Egy biztosítótársaság abban az esetben mentesülhet a kockázatviselés alól, ha a káresemény bekövetkezik, viszont a biztosított olyan magatartást tanúsít, ami jelentős mértékben hozzájárult a kockázati esemény bekövetkezéséhez, vagyis az ő szándékosságára vezethető vissza. Továbbá az is mentesítheti a biztosítót a kifizetési kötelezettség alól, ha a biztosított megszegi a kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségét.
Jó, ha tudjuk, hogy ilyenkor minden esetben a biztosítónak kell bizonyítania, hogy a káresemény bekövetkezése ellenére mi miatt nem köteles kifizetni a szerződésben meghatározott biztosítási összeget.
A kizáró tényezők közé olyan élethelyzeteket sorolunk, amelyek eleve kívül esnek a biztosítási szerződésünkben meghatározott térítési események körén. Tehát a bekövetkezésük esetén a biztosítónak nem kell fedezetet nyújtania. A mentesülés intézményével ellentétben a kizárás esetén a biztosítottnak kell bebizonyítania, hogy a bekövetkezett eseménynél nem állt fenn kizáró tényező.
Habár a különböző biztosítótársaságok szerződéseikben eltérő élethelyzeteket sorolnak fel, de a teljesség igénye nélkül rendszerint a következő események tartozhatnak a kizáró tényezők közé:
- harci cselekményekben és háborús eseményekben, polgárháborúban történő közvetett vagy közvetlen részvétel, vagy részvétel államellenes bűncselekményben;
- olyan káresemény, ami atomkárokkal (radioakítv sugárzással, ionizáló sugárzással) hozható összefüggésbe;
- pszichoaktív anyagok (kábító- és bódítószerek, toxikus anyagok) használata miatt vagy alkoholos állapottal összefüggően bekövetkezett események;
- veszélyes foglalkozás (fegyveres testületek különleges műveleti egységei, ipari alpinista) gyakorlása miatt bekövetkezett események;
- pandémia (világjárvány) miatt kialakult betegséggel összefüggésben kialakult állapotok okán bekövetkezett események.
A köznyelvben gyakran használt fogalom a vis maior esemény is. Ez az elnevezés olyan történésre utal, amely rajtunk kívül álló okok miatt megy végbe, és emiatt arra hatást gyakorolni nem tudunk. Egyben akár egy biztosítási szerződés teljesítését is lehetetlenné teszi. Ezzel a fogalommal inkább utas- és lakásbiztosítások esetében találkozhatunk, és fennállását mindig annak a félnek kell bizonyítani, aki a szerződésben vállalt kötelességeit rajta kívül álló ok miatt nem tudja teljesíteni. Bár az életbiztosítási szerződésekben nem használják ezt a szakszót, előfordulhat, hogy a sajtóban a kizáró tényező szinonimájaként jelenik meg, és ily módon hivatkoznak rá. Mi a továbbiakban maradunk a kizáró tényező szóhasználatnál.
Utaltunk már rá, hogy a biztosítótársaságok különböző eljárásrendet követhetnek azzal kapcsolatban, hogy a pandémiát kizáró tényezőnek tekintik-e vagy sem. Vannak, akik a szerződési feltételeikben eleve ki sem térnek a világjárványokra mint biztosítási eseményt kizáró tényezőkre. Addigmás szolgáltatók feltételeit értelmezve azt láthatjuk, hogy ha a biztosított egy pandémia következtében kialakult betegségben veszíti életét, akkor a biztosító nem nyújt térítést a kedvezményezett(ek)nek vagy az örökös(ök)nek.
Meg kell említenünk, hogy az egészségbiztosítási elemekkel kiegészített konstrukciók esetében még szignifikánsabb eltéréseket tapasztalhatunk a szerződések között. Itt is előfordulhat ugyanis, hogy a biztosítók az egészségbiztosítási elemek esetén nem nyújtanak szolgáltatást a fertőző megbetegedés kitétel miatt.
Láthatjuk tehát, hogy joggal merülhet fel bennünk a kétely azzal kapcsolatban, hogy a biztosítótársaságok szolgáltatnak-e egy esetleges világjárvány idején, hiszen a szerződési feltételeket vizsgálva több szöveghely is arra enged következtetni, hogy a kifizetés meghiúsulhat pandémia idején.
Adódik a kérdés, tényleg nem számolhatunk a biztosítási összeggel egy esetleges világjárvány következtében kialakult halálesettel végződő betegség után? A gyakorlat – az ügyfelek legnagyobb megelégedésére – azt bizonyítja, hogy dehogynem. Hogy ez hogyan lehetséges, arról a következő fejezetben írunk.
Az életbiztosításunk szerződési feltételei tartalmazzák a kizáró tényezőket is. Ezek olyan helyzetek, amelyek fennállása esetén a bekövetkező káresemény kívül esik a térítést magával hozó biztosítási események körén, vagyis a biztosítónak a kizáró tényezők teljesülésekor nem kell fizetnie. Néhány biztosítótársaságnál ilyen kizáró tényező lehet az is, ha a biztosított halála egy pandémiára (pl. koronavírus-járvány) visszavezethető ok miatt következik be.
Biztosítási gyakorlat pandémia idején
A 2020-as évben egy olyan egyedülálló helyzet állt elő a biztosítási piacon, amivel eddig a legtöbb szolgáltatónak még nem kellett szembenézni. Ugyanis a 2019-ben Kínából indult Covid-19 vírus miatt kialakult pandémia olyan kérdésekre világított rá a biztosításokkal kapcsolatban, amelyekre a piaci szereplőknek azonnal reagálniuk kellett – esetenként az eddig alkalmazott biztosítói gyakorlat átalakításával. Ezért a következőkben megnézzük, hogy az egyes biztosítók hogyan változtatták meg az élet- és egészségbiztosítási termékeikhez kapcsolódó szerződési feltételeket a kialakult járványhelyzet fényében.
A pandémia miatt a biztosítóknak át kellett alakítaniuk az eddigi gyakorlatukat.
A biztosító világjárvány kapcsán is fizet!
A kockázati életbiztosítások esetén a pandémia ideje alatt minden biztosító fedezetet nyújt a koronavírus következtében kialakuló biztosítási események miatt. Mi több, a fennálló helyzetre tekintettel a legtöbb társaság még egyéb kedvezményeket is elérhetővé tett ügyfelei számára. Ezért megállapíthatjuk, hogy az egyéni és csoportos életbiztosítások esetében sem minősül kizáró oknak a koronavírus-járvány.
Az életbiztosítási konstrukciókat illetően kliensként három különböző esettel találkozhatunk.
- Ha olyan életbiztosítással rendelkezünk, amelynek a szerződési feltételeiben a kizáró tényezők között nem sorolják fel a világjárványokat (pl. Aegon), ott semmilyen érdemi változás nem tapasztalhatunk. A szerződésünk tehát változatlan feltételek mellett érvényes maradt.
- Más biztosítók állásfoglalást adtak ki a pandémiát illetően (pl. Allianz), amiben egzakt módon meghatározták, hogy a Covid19-fertőzés sem heveny fertőző betegségnek, sem pedig kritikus betegségnek nem minősül. Ezért a korábban megkötött életbiztosítások továbbra is a szerződési feltételek szerint érvényesek.
- Vannak azonban olyan biztosítók is, ahol kizáró tényezőnek számítanak a világjárványok következtében kialakult fertőzésekkel összefüggésbe hozható halálesetek. Elviekben tehát a koronavírus-megbetegedés okozta halálesetek kapcsán nem nyújtanának térítést ezek a szolgáltatók. Ilyen esetekben azonban jellemzően kedvezőbb elbírálást alkalmaznak a biztosítók. Tehát a rendkívüli helyzetre való tekintettel méltányosságot gyakorolnak a biztosítottak iránt, és minden esetben kifizetik az előre meghatározott biztosítási összeget mind az egyéni, mind a csoportos biztosítások esetében.
Összefoglalva a fentieket,a kockázati életbiztosítások (haláleseti biztosítás) esetében függetlenül attól, hogy a biztosított személy a koronavírus-fertőzés következtében kialakult megbetegedésben vesztette az életét, a biztosító ki fogja fizetni a szerződésünkben rögzített biztosítási összeget.
A biztosítók az egészségbiztosítással kombinált termékeik esetében is enyhítettek a korábbi feltételeiken. Ennek fényében tehát, ha egészségbiztosítással vagy ilyen jellegű kombinált életbiztosítási szerződéssel rendelkezünk, akkor a szerződési feltételeiknek megfelelően a kórházi napi térítést vagy akár a keresőképtelenséget is fedezheti a biztosító.
Fontos tudni, hogy abban az esetben, ha Covid19-fertőzés miatt megbetegszünk, és házi karanténban átesünk a betegségen, azaz nem szorulunk kórházi kezelésre vagy orvosi ellátásra, akkor hiába rendelkezünk egészségbiztosítással kombinált életbiztosítással. Természetesen ilyen esetben a biztosítók nem fognak szolgáltatni, hiszen nem történik biztosítási esemény.
Ahogy korábban is említettük, a megtakarításos életbiztosításokat a világjárvány által előidézett változások alapesetben nem érintik. Ezek a konstrukciók ugyanis legtöbbször csak névleg életbiztosítások, mivel az alapvető céljuk a megtakarítás. A beépített kockázati elemeikre viszont ugyanazon a fentebb megfogalmazott irányelvek érvényesek pandemia idején, mintha tisztán kockázati konstrukcióról lenne szó.
Speciális kedvezmények a Covid-19 miatt
A járvány által előidézett bizonytalan helyzet nem csak a meglévő biztosítási szerződésekre volt hatással. A biztosítók ugyanis olyan ügyfélbarát intézkedésekkel álltak elő, melyek a megváltozott körülmények okozta bizonytalan időszakban képesek növelni az emberek bizalmát az életbiztosítások iránt.
A legtöbb társaság változtatott a kockázati biztosítások várakozási vagy (más néven kockázatkizárási) idejére vonatkozó megkötéseken.
Várakozási időnek nevezzük azt a szerződéskötéstől számított időintervallumot, ami alatt a biztosító egyes kockázati eseményekre nem-, vagy csak részlegesen nyújt fedezetet. Ilyen lehet például egy kombinált baleset- és életbiztosítás, mikor a várakozási idő alatt csak a baleseti elemekre nyújt fedezetet a biztosító, míg a nem-baleseti életbiztosítási elemekre nem. A várakozási idő maximális hossza 6 hónap lehet, ezt a Polgári Törvénykönyv szabályozza.
Az új biztosítási szerződés megkötése esetén ugyanis ezt az időt az újonnan belépő ügyfeleknek kedvezően módosították. Rendszerint csökkentették, de olyan biztosítótársaságot is találunk, aki már az első díjbefizetéstől szolgáltat, vagyis tulajdonképpen eltörölte a várakozási időt, ezzel is ösztönözve az embereket arra, hogy életbiztosítást kössenek. Tehát azok az életbiztosítások, amelyek eddig a szerződési feltételekben rögzített hat hónapos várakozási időn belül nem biztosítottak fedezetet, most az új rendelkezések értelmében – egyes konstrukciók esetében – akár már a megkötés utáni első naptól kezdve térítenek.
Habár a hazai biztosítók eltérő módon rendelkeznek egy pandémiát illetően, az minden szolgáltatóban közös, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt mind fedezetet nyújtanak. Vagyis a Covid19 miatt bekövetkező eseményekre is térítenek. Az újonnan szerződő ügyfeleknek további könnyítésként pedig csökkentették a várakozási idő hosszát.
Továbbra is megéri életbiztosítást kötni
Láthatjuk, hogy az életbiztosítások pandémia sújtotta időkben is biztonságos és kiszámítható alternatívát kínáltak arra, hogy felkészüljünk a nem várt élethelyzetekre, és gondoskodjunk családunk, szeretteink anyagi biztonságáról.
Természetesen a koronavírus-járvány alatt tanúsított biztosítói gyakorlat nem jelent garanciát arra, hogy a jövőben egy másik helyzetben is ugyanígy járnak el a biztosítótársaságok, ám a történtek példaként szolgálnak arra, hogy krízishelyzetben milyen rugalmasságra számíthatunk.
Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben megfelelő forrásból kell tájékozódni, ezzel is eloszlatva a félreértéseket. Erre csak a hiteles információk képesek.
Felismerve a helyzet súlyosságát, a koronavírus-járvány elhatalmasodását követően a biztosítótársaságok rövid időn belül, jól reagáltak. Biztosítási konstrukcióik szerződési feltételeit rugalmasan alakították át, ezáltal könnyedén és az ügyfeleknek kedvezve tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Szakértők véleménye szerint továbbra is mindenkinek, de legalább a családfenntartóknak megéri és ajánlott életbiztosítást kötni. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a kialakult félreértések és a széles piaci kínálat miatt laikusként bonyolult és időigényes feladat felkutatni és kiválasztani a számunkra ideális életbiztosítási megoldást.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
