Felelősségteljes cégvezetőként igyekszünk mindent megtenni azért, hogy biztosítsuk alkalmazottaink jólétét és egészségét – csakúgy, mint a magunkét. Ez nem is kérdés, hiszen egy cég sikere nem csak egy jó ötleten és a rátermett vezetőn múlik. Legalább ennyire fontos a jól képzett, elkötelezett munkaerő is. Ennek a hármas egységnek az összhangja teremti meg azt a fenntartható szervezeti kultúrát, amely hosszú távon képes biztosítani egy vállalat rentábilis működését.
A munkavállalóink elégedettségének és lojalitásának megerősítéséhez az anyagi megbecsülésen túl számos motivációs eszköz áll a rendelkezésünkre. Ilyen alternatívák a béren kívüli juttatásként adható céges csoportos életbiztosítások. Ezekkel a speciális biztosítási konstrukciókkal előre felkészülhetünk az olyan váratlan helyzetekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve is hatást gyakorolhatnak cégünk alkalmazottainak testi, lelki jólétére – elősegítve ezzel a munkavégzés hatékonyságát.
A céges életbiztosításokhoz legtöbbször egészség- és balesetbiztosítási elemekkel kiegészített komplex csomagban juthatunk. Így ezek a konstrukciók az élet számos területére kiterjedő biztosítói védelmet nyújtanak munkavállalóink – vagy rosszabb esetben az ő családtagjaik – számára. Legyen szó egy balesetből eredő sérülésről, esetleg egy hosszabb lábadozást igénylő betegségről, vagy akár egy tragikus hirtelenséggel bekövetkező halálesetről.
A vállalati biztosítási csomagok közös jellemzője, hogy rugalmasan alakíthatók. Ennek köszönhetően különböző szintű biztosítói szolgáltatásokat válogathatunk össze a különböző munkakörben dolgozók részére. Egy céges életbiztosítás hozzájárulhat a nyugodt, stabil munkakörnyezet megteremtéséhez, ami a mai kiélezett munkaerőpiaci viszonyok között komoly versenyelőnyt jelenthet a konkurens vállalatokkal szemben.
Mivel ezek a szolgáltatások teljes mértékben a cégünk profiljához alakíthatók, így nem csoda, hogy kevesebb a témában fellelhető általános ismertető. Érthető tehát, ha cégvezetőként számos kérdés felvetődik bennünk, amelyekkel nem árt tisztában lennünk:
- Munkáltatóként miért érdemes csoportos életbiztosítást kötnünk?
- Mit kell tudni a magánszemélyek és a vállalati csoportos életbiztosítások adózásáról?
- Mikor kell a munkáltatónak adót fizetnie és mikor a munkavállalónak?
- Van olyan, hogy nincs extra adófizetési kötelezettség?
- Milyen mértékű adóterheket jelent egy vállalati biztosítás egy cég életében?
Ebben a cikkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Miért kötnek a cégek munkavállalóik számára életbiztosítást?
Az első kérdés, hogy cégvezetőként milyen előnyünk származhat abból, ha alkalmazottainkat biztosítói védelem alá helyezzük.
Nézzük meg, milyen előnyük származik a cégvezetőknek abból, ha vállalati csoportos életbiztosítást kötnek.
Itt alapvetően három nagy csoportot különböztethetünk meg, ugyanis nem mindegy, hogy milyen céllal kötünk biztosítást, kire, illetve hogy ki lesz a kedvezményezett.
- Amikor a céges életbiztosítást béren kívüli juttatásként tesszük elérhetővé dolgozóink számára, és ennek – a biztosítási konstrukció struktúrájától függően – a kedvezményezettje a munkavállaló, vagy halála esetén az ő örököse(i), akkor szervezetünk piaci jelenlétét is erősítjük a versenytársakkal szemben. A modern biztosítási termékek lehetővé teszik, hogy egy kötvényen belül létrehozzunk különböző biztosítotti csoportokat. Ezáltal egy olyan több szintű, differenciált védelmi rendszert alakíthatunk ki, amely segítségével a cégünk különböző beosztásban dolgozó munkavállalóit a munkakörükhöz legjobban illő védelemben részesíthetjük, ezzel erősítve a vállalatunk életében kulcsfontosságú dolgozók motivációját.
- Vállalati életbiztosítást köthetünk azzal a céllal is, hogy vezetőként felkészüljünk azokra a váratlan helyzetekre, melyek alapvetően képesek befolyásolni cégünk produktivitását. Ez lehet például egy, a cégünk életében kulcsszerepet betöltő menedzser elvesztése. Amikor erre felkészülve kötünk speciális vállalati életbiztosítást, akkor a biztosítási szerződésünk kedvezményezettjének nem dolgozóink hozzátartozóit jelöljük meg, hanem a cégünket. Így egy tragikus halálesetet követően a kifizetett biztosítási összeget akár az új munkatársunk megkeresésére és a munkavégzésre való felkészítésére is fordíthatjuk.
- A vállalati életbiztosítási konstrukciók harmadik nagy csoportját azok a szerződések képezik, amelyek célja, hogy a társtulajdonosok egymást, és ezzel együtt a közös cég jövőjét biztosítsák. Ilyen esetben két biztosítási szerződést kötnek, jellemzően elég magas biztosítási összeggel, ahol az egyik tulajdonos a biztosított személy, a másik tulajdonos pedig a kedvezményezett. Így ha bármelyikük életét veszti, akkor a másikuk a kapott biztosítási összegből például meg tudja vásárolni az örökösöktől az elhunyt társa üzletrészét.
Kérjen díjmentes nyugdíj tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
A céges életbiztosítás mint cafeteriaelem
Ahhoz, hogy érdemben tudjunk beszélni a vállalati életbiztosítási csomagokról, és rátérhessünk a várható költségekre, nézzük meg, hogy pontosan mi az a cafeteria, és mi különbözteti meg a béren kívüli juttatásoktól.
A cafeteria kifejezés eredetileg az angol nyelvben az önkiszolgáló éttermeket jelöli. A definíciót átvitt értelemben a munka világában a munkáltatók által összeállított juttatási csomagokra használják, ami nem azonos a béren kívüli juttatásokkal.
A munkáltató döntheti el, hogy milyen juttatásokat bocsát cafeteriaként alkalmazottai rendelkezésére, mivel az adózási szabályok csak azt határozzák meg, hogy a csomag egyes elemei miként adóznak. Így a csomagba kerülhetnek jövedelemként adózó és adómentes tételek egyaránt, de béren kívüli és egyes meghatározott juttatások is.
Ezzel szemben a béren kívüli juttatás – amelybe korábban a céges biztosítások is tartoztak – egy adójogi kategória, amelyről részletesen a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) rendelkezik. Ebbe a csoportba sorolható például a SZÉP kártya (Széchényi Pihenőkártya) juttatás, amelyet így kedvezőbb, 15%-os adó terhel, ami a foglalkoztató számára is előnyösebb.
Érthető tehát, hogy a vállalatok a kedvezőbb és költséghatékonyabb megoldást választják, éppen ezért, az utóbbi időben megfigyelhető egy visszaesés a céges csoportos életbiztosítások számában. A kedvező feltételekkel igénybe vehető béren kívüli juttatások köre leszűkült, és sok cég nem engedheti meg magának, hogy kedvezőtlenebb adózási szabályok alá eső cafeteriás elemeket is biztosítson munkatársainak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a terméknek ne lenne létjogosultsága! Bár a költségek és az adóterhek megváltoztak, a legtöbb esetben még így is megéri ebben gondolkodni.
Költségek
A pluszjuttatások bevezetésére a legtöbb cég esetében egy meghatározott keretből nyílik lehetőség. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a választott szolgáltatás milyen költségeket von maga után, és ezt kivétel nélkül minden vezető szereti pontosan előre látni.
Minden ilyen vállalati biztosítás esetében alapvetően kétféle költségtétellel kell számolnunk:
- az egyik az a biztosítás díja, amelynek nagyságát számos tényező (pl. biztosítási események köre, biztosítási összegek nagysága, a biztosítottak száma és életkora) együttesen alakítja ki;
- míg a másik a kiválasztott konstrukció után az adó megfizetése – személyi jövedelemadót (szja), szociális hozzájárulást (szocho) –, ami, ahogy ezt még látni fogjuk, kétféleképpen valósulhat meg: személyi jövedelemként (munkabérként) vagy csoportos formában.
A megfelelő biztosítási védelmet nyújtó, ugyanakkor költséghatékony céges kockázati életbiztosítás kialakítása összetett folyamat, amely során egyszerre több tényezőt is szükséges párhuzamosan vizsgálnunk.
Mindezt tovább bonyolítja, hogy sokszor nem egyértelmű az sem, hogy milyen formában kell az adófizetési kötelezettségünknek eleget tenni, vagyis milyen esetekben kell az adót csoportosan, és mikor munkabérként történő adózással megfizetnünk. Éppen ezért ezeket a kérdéseket a későbbiekben még részletesebben is tárgyaljuk.
Életbiztosítási alapismeretek
Céges életbiztosítás kiválasztásakor elméletileg ugyanolyan biztosítói szolgáltatások közül szemezgethetünk, mintha magánemberként érdeklődnénk. A gyakorlatban azonban megtakarításos életbiztosítást már nem igazán kötnek a cégek, inkább a kockázati konstrukciókat részesítik előnyben – akár baleset- vagy egészségbiztosítási elemekkel kombináltan.
Manapság a leggyakrabban már egészség- és balesetbiztosítással kombinált életbiztosítássokkal találkozhatunk, amelyek térítést nyújtanak csonttörés, baleset, műtét, kórházi tartózkodás és keresőképtelenség esetén.
A kockázati életbiztosítások olyan klasszikus, a biztosítók palettáján évszázadok óta jelenlévő termékek, melyekről még azok is hallottak, akik semmilyen biztosítási alapismeretekkel nem rendelkeznek. Egy kockázati szerződésben a biztosítótársaságok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a rendszeres díjfizetés ellenében, ha a biztosított halála a biztosítás időtartama alatt bekövetkezik, akkor a szerződésben meghatározott biztosítási összeget kifizetik az életbiztosítás kedvezményezettje(i), vagy ennek hiányában jogos örököse(i) részére.
Ezeknek a konstrukcióknak a legfontosabb jellemzője, hogy sem visszavásárlási értékkel, sem lejárati szolgáltatással nem rendelkeznek, vagyis ha a biztosítási időtartam végén a biztosított életben van, akkor a szerződés kifizetés nélkül megszűnik.
Manapság a tisztán életbiztosítási védelmet nyújtó konstrukciók már ritkák, a legtöbbször egészség- és balesetbiztosítási védelemmel kombinált életbiztosításokkal találkozhatunk, amelyek az élet számos területére kiterjedő biztosítási védelmet nyújtanak, mint például:
- a balesetek;
- a műtétek;
- a csonttörések;
- a kórházi bentfekvés;
- vagy keresőképtelenség esetén.
Az életbiztosítások adózása
A különböző szolgáltatásokat tartalmazó céges biztosítási csomagok után fizetendő adóterhek megállapítása nem egyszerű feladat, ezért most annak járunk utána, miként kell adóznunk az életbiztosítások után.
Magánszemélyként
Magánszemélyként, amikor adózott jövedelmünkből fizetjük a biztosításunkat, természetesen nem kell semmilyen további adót vagy járulékot fizetnünk.
Megtakarításos életbiztosítás esetén maximum az elért hozamok után keletkezhet adófizetési kötelezettség, de ott is csak akkor, ha a biztosítás tervezett lejárati ideje (általában 10 vagy több év) előtt vesszük ki a pénzünket.
Amennyiben munkahelyünk köt ránk kockázati élet-, baleset- vagy egészségbiztosítást, és mi (vagy családunk) a biztosítás kedvezményezettje(i), akkor a cég által kifizetett biztosítás díja – az szja-törvény értelmében – jövedelemnek számít, és mint minden jövedelem után, adót és járulékot kellhet fizetnünk.
Miért csak „kellhet fizetnünk”? Mert a munkahelyünk által kötött biztosítási szerződéstől függ, hogy a cég csak a rá vonatkozó adókat, járulékokat fizet-e ki, vagy akár a munkavállalókat terhelő összeget is. Hogy ez min múlik, erről lesz szó a cikk egy későbbi fejezetében.
Vállalkozásként
Egészen más a helyzet ugyanis a vállalkozás oldaláról. A cafetériaként nyújtott biztosítások adózása során fontos különbséget tenni a kedvezményezett személyében, ugyanis ez alapvetően meghatározza, hogy milyen költségekkel számolhatunk biztosításunkat illetően.
Amennyiben a biztosítási szerződésben kedvezményezettként a cégünket jelöljük meg, adózás szempontjából ez az egyszerű eset. A biztosítás díját költségként elszámolhatjuk, és adófizetési kötelezettségünk sem keletkezik a biztosítási díjak után (sem pedig a magánszemély biztosítottnak). Ha bekövetkezne a biztosítási esemény, akkor a biztosítási összeg a cég számára bevétel. Azt érdemes megjegyezni, hogy a cégek csak speciális helyzetben szoktak így biztosítást kötni a munkavállalóikra. Ennél sokkal gyakoribb az alábbi másik eset.
Ha magánszemélyt jelölünk meg a céges életbiztosítás kedvezményezettjének (pl. munkavállalónkat vagy az ő örökösét), akkor az erre a biztosításra kifizetett díj a dolgozónk jövedelemének számít, és számolnunk kell a jövedelmek kapcsán felmerülő adókkal és járulékokkal.
Amikor adót és járulékot kell fizetni a biztosítási díj kapcsán, a legtöbb bonyodalmat az okozza, hogy eldöntsék, jogviszony szerinti adózással vagy kifizetői adózással kell-e a közterheket megfizetni.
Ennek eldöntéséhez azt kell megvizsgálni, hogy egzakt módon megállapítható-e az egyes biztosítottakra jutó díj mértéke.
Amennyiben a céges életbiztosítás kedvezményezettjének munkatársainkat jelöljük meg, mivel a kifizetés jövedelemnek számít, adóznunk kell utána.
Jogviszony szerinti adózás esetén a vállalkozás és a biztosított magánszemély közötti jogviszony alapján kell megállapítani az adókat és járulékokat. Tehát munkavállaló esetén a munkabér adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak a biztosítás díjára is. Ebben a formában kell adóznia a munkáltatónak és a munkavállalónak is, ha a biztosítási szerződésből az egyes biztosítottakra jutó díj konkrét összege külön-külön megállapítható.
Ilyenkor a munkáltatónak 13% szochót kell fizetni a biztosításra költött összeg után. A munkavállalótól pedig 15% szja-t és 18,5% társadalombiztosítási járulékot (tb-járulékot) vonnak le a biztosítási díj rá vonatkozó összege után (tehát összesen 33,5%-ot).
Kifizetői adózásra akkor kerülhet sor, ha nem lehet pontosan megállapítani, hogy a csoporton belül melyik biztosítottra mekkora díj jut, és annak kiszámolása, illetve díjváltozás esetén korrekciója aránytalanul nagy erőfeszítést jelentene. Tipikusan ilyen helyzet, ha az átlagéletkort alapul véve azonos fejenkénti díjtétellel számol a biztosító az egyes kockázati csoportokban. Ilyenkor fizetési kötelezettség csak a munkáltatót terheli, a munkavállalót pedig nem.
A munkáltatót terhelő adók és járulékok összege ebben az esetben: a biztosítási díj 1,18 szorosára 15% szja + 13% szocho.
100.000 Ft-os éves biztosítási díj esetén a kétféle adózási mód összegszerűen a következőképp alakul:
| Jövedelem szerinti adózás esetén | Kifizetői adózás (csoportos adózás) esetén | |
|---|---|---|
| Munkáltató által fizetendő adó és járulék összege | 13.000 Ft | 33.040 Ft |
| Munkavállaló által fizetendő adó és járulék összege | 33.500 Ft | 0 Ft |
Nagyobb cégek által kötött munkavállalói biztosítások esetén szinte biztos, hogy a kifizetői, azaz csoportos adózással fogunk találkozni. A jövedelemként történő adózás inkább a kisebb létszámú szervezetek esetén fordul elő.
Látható tehát, hogy a csoportos kockázati életbiztosítások az adózástól függően jelentős mértékű extra terhet rónak a cégre – és adott esetben a munkavállalóra is. Azonban ha a céges életbiztosítás a jövedelem szerinti adózásba esik, akkor természetesen arra is van lehetőség, hogy egy béremeléssel levegyük munkavállalónk válláról a többletterheket. Mindezt tekinthetjük úgy, mint egy befektetést, amely hosszú távon képes biztosítani a cég eredményes működését, így mindenképpen megfontolandó.
Ahogy azt már korábban említettük, az életbiztosításokat gyakran kombinálják különböző egészség- és balesetbiztosítási termékekkel, ugyanakkor a konstrukció kialakítása semmilyen hatással nincs a céges életbiztosítások adózási szabályaira. Tehát függetlenül attól, hogy egy egyszerű céges életbiztosításról vagy egy kombinált kockázati biztosításról van szó, az adót így is, úgy is meg kell fizetnünk.
Vállalati életbiztosítások esetén a cégek jellemzően a kockázati életbiztosításokat választják mint béren kívüli juttatás, amit rendszerint egészség- és balesetbiztosítási elemekkel is kiegészítenek. Egy 2019-es jogszabály-módosítás óta a céges életbiztosítások – magánszemély kedvezményezettek esetén – adókötelesek. Amennyiben egzakt módon megállapítható az egy főre jutó biztosítási díj mértéke, akkor jövedelemként adózik biztosításunk. Ha ez nem lehetséges, akkor a csoportos adózás szabályai szerint kell a közterheket a munkáltatónak megfizetnie.
Esettanulmányok
A következő fejezetekben nézzük meg három kitalált történeten keresztül, hogy proaktív cégvezetőként – a vállalati életbiztosítások által – hogyan készülhetünk fel azokra a váratlan helyzetekre, amelyek, bár szerencsés esetben sohasem következnek be, ha mégis, súlyos következményekkel járnak – kitérve természetesen ezek költségvonzatára is.
Kiss István története
A 45 éves István középvezetőként dolgozik egy családi vállalkozásként indult, de ma már dinamikusan fejlődő magyar tulajdonú fémipari Kft.-nél. Régi motoros a cégnél, már a kezdetekkor is a csapat tagja volt, és a ranglétrát végigjárva érdemelte ki mostani pozícióját.
Mivel a cég az elmúlt időszakban kiemelkedően teljesített, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy egy független szakértő bevonásával kialakítanak egy céges kombinált kockázati élet-, egészség- és balesetbiztosítási csomagot, amellyel motiválhatják és megtarthatják legjobb dolgozóikat, ezáltal pedig tovább erősíthetik piaci jelenlétüket.
A vezetőség úgy döntött, hogy kezdetben a Kft.-hez régóta lojális dolgozó vonnak be a biztosítói flottába, ha pedig sikeres lesz az alkalmazottak között, akkor kibővítik a biztosítottak körét. A 8 fő kiválasztott munkatársat egy bővített biztosítási védelemmel rendelkező csomaggal jutalmazták. Ennek köszönhetően István a 15 millió forintos életbiztosítási védelem mellett egy ugyanennyit érő baleseti halálesetre vonatkozó kiegészítő balesetbiztosítási védelemhez is hozzájutott, amelynek a kedvezményezettje a felesége, Katalin lett.
Mivel ebben az esetben pontosan megállapítható a céges biztosítás egy főre jutó díja, így ez a konstrukció jövedelemként adózik. Tehát Istvánnak meg kell fizetni a 15% szja-t, és a 18,5%-os társasdalombiztosítási járulékot, ami a cég által választott évi 135.000 Ft-os biztosítási díjra vetítve 45.225 Ft (havonta 3.769 Ft), míg ez a munkáltatójának 17.550 Ft pluszkiadást jelent.
A vállalati biztosítási csomag kialakítása során felmerült egy olyan alternatíva is, hogy a cég valamennyi alkalmazottját biztosítói védelem alá helyezik. Ebben az esetben a csoportra egy átlagéletkort számítva arányosítva állapították volna meg a biztosítási díjat, és így a biztosítás után csak a munkáltatónak kellett volna járulékot fizetni.
Így tehát ez a csomag István számára is jár némi anyagi ráfordítással, ezt azonban ő egyáltalán nem bánja, mivel szereti a biztonságos és kiszámítható helyzeteket. Nem is beszélve arról, hogy az általa fizetendő költségek, amelyek a csoportos biztosítása miatt merültek fel, még így is alacsonyabbak, mintha egyénileg kötött volna egy ugyanilyen szintű védelmet nyújtó kockázati élet- és balesetbiztosítást.
Kiss István családjának hatalmas segítséget nyújtott a céges életbiztosítás egy váratlan tragédiát követő nehéz időszakban.
Sajnos a cégvezetők előrelátó és felelőségteljes gondolkodását az élet igazolta, ugyanis egy váratlan munkahelyi baleset következtében István súlyos sérüléseket szenvedett. A gyártás ellenőrzése során ugyanis egy szerencsétlen véletlen folytán leesett egy létráról. Hiába a megfelelő védőfelszerelés és az azonnali segítségnyújtás, sajnos nagyon rosszul esett. A munkahelyéről rohammentővel szállították a legközelebbi kórházba, de a gyors orvosi segítség ellenére sem tudták megmenteni az életét.
A tragédia híre mindenkit váratlanul ért. Amellett, hogy a cég egy régi, megbízható munkaerejét veszítette el egy fatális véletlennek köszönhetően, István feleségét is lesújtotta a hír. Két gyermekük, Bálint és Marcell is vigasztalhatatlan. A biztosítótársaság a biztosítási szerződésben rögzítetteknek megfelelően ugyanakkor kifizette István feleségének a 15 millió forintos életbiztosítási összeget, valamint a 15 millió forintos balesetbiztosítási (baleseti halál miatti többlettérítés) összeget is, amely ugyan nem pótolhatja Istvánt, de a nehéz időkben mindenképpen anyagi biztonságot jelent a gyászoló család számára.
Multikom Systems Zrt. története
Multikom Systems Zrt. az ország egyik legnagyobb telekommunikációs fejlesztéssel foglalkozó cége, amely kizárólag üzleti ügyfeleknek kínálja szolgáltatását.
A cég felismerte, hogy csak akkor lesz versenyképes a munkaerőpiacon, ha legalább olyan juttatást biztosít munkatársainak, mint a hozzá hasonló multinacionális cégek, amely így mind a 7.400 alkalmazottja számára egészségbiztosítást és munkahelyi balesetbiztosítás megkötését jelenti.
A szerződés előkészítésével megbízott kolléga gyorsan belátta, hogy olyan széles a kínálat a biztosítók között, hogy független szakértő bevonásával oldotta meg a feladatot. Ez igen hasznos volt, mert az alkusz felhívta a figyelmét, hogy a cég sokkal jobban jár, ha külön biztosítóval szerződik le az egészségbiztosításra és egy másik biztosítóval a munkhelyi balesetbiztosításra.
Ilyen nagy létszám esetén fel sem merült, hogy lehetőség lenne beazonosítani, hogy melyik dolgozó számára mekkora „jövedelemnek” felel meg a biztosítás, így a cégnek a kifizetői adózás (azaz a csoportos adózás) szerint kell adót fizetni, tehát a munkatársak bérére semmilyen formában nincs hatással ez a juttatás.
Ez éves szinten ilyen sok munkavállaló esetén nagyon jelentős ráfordítást igényel a Multikom Systems Zrt. részéről, ugyanakkor a cég hosszú távban gondolkodik. A munkavállalóknál kedvező fogadtatásra lelt a juttatás, sokan éltek is a biztosítás nyújtotta térítésekkel különböző betegségek vagy kórházi kezelések miatt, és történt sajnos egy végzetes kimenetelű baleset is, amikor is a munkavállaló családjának nagyon jól jött az anyagi támogatás.
Mivel évente egy kivizsgálás is az egészségbiztosítási csomag része, mindenki átesett egy alapos szűrővizsgálaton is. Mint tudjuk, a prevenció a legjobb megoldás az egészségromlás elkerülésére, az egészséges munkavállalók pedig egy jól működő vállalat alapjai.
A cégben felmérték, hogy mit gondolnak a dolgozók a juttatásról. A munkavállalók nagyon pozitív visszajelzéseket adtak, többen is úgy ítélték, hogy ideje volt már egy ilyen biztosítás megkötésének, míg akadt olyan is, akit ez a változás bírt maradásra. A cég iránti lojalitás megnőtt, emellett kimutathatóan csökkent a fluktuáció is, ami nem kevés energiát és pénzt spórolt meg a cégnek, így nem is kérdés, hogy ez a ráfordítás igencsak rentábilis lett.
A Biztos IT Kft. története
Az információtechnológiai szektorban tevékenykedő Biztos IT Kft. egyedi, az előállító üzemek tevékenységére integrált szoftveres megoldásokat kínál főként kis- és középvállalkozások számára, amelyek segítségével optimalizálhatják a termékelőállítási folyamatokat, ezzel nem kevés időt és pénzt megspórolva ügyfeleik számára.
Figyelembe véve azt, hogy az IT szektorban, különösen a szoftverfejlesztő szakemberek között óriási munkaerőhiány van, így rendkívül nehéz és költséges folyamat megtalálni a megfelelő tudással rendelkező programozókat.
Ezért a Kft. vezetősége úgy döntött, hogy biztosítják magukat arra az esetre, ha valamelyik dolgozójukkal valamilyen tragédia történne, hiszen nem engedhetik meg maguknak, hogy a munkafolyamatok leálljanak.
Az egyik partnercégük ajánlása alapján felkerestek egy független alkuszt, majd az előzetes egyezetetések után leültek, hogy átbeszéljék az elképzeléseiket. Megegyeztek, hogy egy olyan céges kockázati életbiztosítást kötnek alkalmazottaikra, amelynek a kedvezményezettje a Biztos IT Kft. lesz.
Így abban az esetben, ha például egy váratlan balesetben egy fejlesztő kolléga meghal, akkor a biztosítási összeget az új munkavállaló felkutatására és munkába állítására fordíthatják. Emelett ez a megoldás költséghatékonynak is bizonyult, mivel a Kft. a biztosítás költségeit elszámolhatja és többletadóteher sem merül fel, mivel a biztosítási díj ebben a helyzetben nem számít munkavállalói juttatásnak.
Szerencsére a Kft. életében a biztosítási szerződés megkötése óta nem történt olyan esemény, amely indokolttá tette volna a biztosítási összeg kifizetését. Így látszólag a céges konstrukció megkötésével a tulajdonosok felesleges kiadást vettek a nyakukba, azonban ezek a többletköltségek a cég eredményeihez viszonyítva elenyészőek. Ugyanakkor a vezetőség is nyugodt lehet, mert mindent megtettek azért, hogy a cég eredményes működését hosszú távon is biztosítsák, és felkészüljenek az olyan váratlan helyzetekre is, amit egy munkatárs tragikus elvesztése jelent.
A vállalati életbiztosítással mindenki nyer
A bemutatott történeteket a képzelet szülte, de bármikor megtörténhetnek a mi cégünk életében is. A példák jól szemléltetik, hogy milyen nagy segítséget jelenthet egy cégünk profiljához kialakított kockázati életbiztosítás.
Láthatjuk, hogy a vállalati csomagokon keresztül nyújtott biztosítási védelem hatékony segítség lehet a kiszámíthatatlan élethelyzetekben. Legyen szó az alkalmazottaink családtagjairól, vagy akár a cégünk zavartalan működésének biztosításról. Hiszen ezek a megoldások megfelelő fedezetet nyújthatnak a krízishelyzetek során fellépő anyagi terhekkel szemben.
Egy jó vállalati biztosítás akkor sem ablakon kidobott pénz, ha olyan szerencsés helyzetben találjuk magunkat, hogy nem kell élnünk az általa elérhető anyagi segítséggel. Ugyanis motivációs juttatásként kiemelt szerepet tölthet be vállalkozásunk versenyképességének növelésében, azáltal, hogy növeli alkalmazottaink elégedettségét és erősíti a cégünk iránti lojalitást.
Mivel azonban pontos összegeket csak a cég különböző tulajdonságainak megismerése után láthatunk, mindenképpen érdemes egy tapasztalt, független szakértőt segítségét kérni, hogy biztosan megtaláljuk a cégünk számára optimális, költséghatékony megoldást.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
