A legtöbb ember hajlamos úgy gondolni az életbiztosításokra, mint egy felesleges kiadásra, ami csak a “sárga csekkek” számát gyarapítja hónapról hónapra. Mi szükség lenne rá? Tesszük fel magunkban a kérdést, úgysem történhet velünk semmi baj. Ez valahol egy természetes emberi reakció, hiszen senki nem gondol szívesen arra, hogy ő, vagy esetleg valamelyik szerette váratlanul meghal.
Különösen igaz ez akkor, amikor még fiatalok és egészségesek vagyunk.
Ezt a gondolkodásmódot tovább erősítheti bennünk a mostanság oly divatos Carpe Diem életérzés is, amivel szintén nap mint nap találkozunk a médiában. Azonban ez az “Élj a mának!” szemlélet rengeteg veszélyt rejthet magában.
Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy az életbiztosításokkal kapcsolatban rengeteg téves információval találkozunk még a szakmai internetes portálokon is, és számos félinformáció kering a köztudatban. Ráadásul a sajtóban legtöbbször a pénzügyekkel kapcsolatos botrányok óriási visszhangot kapnak, aminek köszönhetően a becsületes szolgáltatók is negatív megítélés alá eshetnek.
Ezek pedig mind elbizonytalaníthatnak minket, és elterelik a figyelmet arról, hogy mekkora jelentősége lehet egy jól kiválasztott életbiztosításnak. Különösen akkor, ha szeretett családunk jövőjének anyagi biztosítása a célunk.
Fontos tehát, hogy hiteles információkkal rendelkezzünk a különböző biztosítási termékekkel kapcsolatban és tisztában legyünk azzal, hogy mit nevezünk életbiztosításnak. Milyen típusait különböztethetjük meg? Mikor, kinek milyen céllal és melyik a legjobb életbiztosítás? Mit jelent a kockázati és a megtakarításos életbiztosítás?
Ezeket a kérdéseket körbejárva, részletesen bemutatjuk az egyes típusok előnyeit és hátrányait, eloszlatva a tévhiteket és félreértéseket. Ezzel is segítve Önt a megfelelő biztosítási konstrukció kiválasztásában.
Mit jelent az életbiztosítás?
Ahhoz, hogy kellő magabiztossággal eligazodjunk a hazai piacon fellelhető különféle életbiztosítási termékek között, először érdemes pár alapvető fogalmat tisztázni. Így például meg kell határoznunk, hogy mit értünk életbiztosítás alatt.
Elméleti megközelítés szerint – ami egyben a szűkebb értelmezése is a fogalomnak – életbiztosítás alatt olyan biztosítási szerződést értünk, ami akkor térít, ha a biztosított halála a tartam alatt bekövetkezik, illetve opcionálisan téríthet akkor is, ha az a tartam végéig nem következik be.
Ez tehát azt jelenti, hogy biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítás időtartama alatt meghal a biztosított, vagy – a megtakarítási elemmel rendelkező típusok esetén – a biztosítási szerződésben meghatározott tartam végén (vagyis a lejáratkor) életben van.
Bizonyos speciális életbiztosításoknál pedig nemcsak a haláleset vagy az elérés lehet biztosítási esemény. Például a nyugdíjbiztosítások (nyugdíjcélú életbiztosítások) esetén a lejárat ugyan a 65 éves kor betöltése, de emellett biztosítási eseménynek számít a 40%-ot elérő vagy meghaladó rokkantság, vagy – tipikusan hölgyek esetén – a korengedményes nyugdíjba vonulás is, a szerződés tehát ezekben az esetekben is kifizetést nyújt.
Egy klasszikus, kockázati életbiztosítással garantálhatjuk szeretteink anyagi biztonságát egy váratlan tragédia bekövetkeztekor is.
Érdemes tudni továbbá, hogy az életbiztosítási szerződések nem csak ezeket, hanem más, opcionálisan beépített biztosítási elemeket is magukban foglalhatnak, mint például a baleset- vagy betegségbiztosítást. Ebben az esetben tehát a biztosító nem csak halál esetén fizet, hanem a szerződésben előre meghatározott, nem fatális baleseti események, illetve betegségek után is nyújthat térítést.
Abban az esetben tehát, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, akkor a biztosítótársaság maga a biztosított, vagy – halál esetén – a kedvezményezett részére köteles a szerződésben meghatározott összeget kifizetni egy összegben (vagy bizonyos esetekben járadékként folyósítani azt).
Itt érdemes megállni egy pillanatra, hiszen ahhoz, hogy az életbiztosítások működését megértsük, tisztában kell lennünk azzal, hogy kik a biztosítás “szereplői”:
- A biztosított az a személy, aki a szerződésben meghatározott események ellen védve van.
- A szerződő az, aki megköti a biztosítótársasággal az életbiztosítást, és aki annak díját fizeti. A legtöbb esetben a szerződő és a biztosított ugyanaz a személy, ugyanakkor például a céges szerződések esetében a munkáltató a szerződő és a munkavállaló a biztosított.
- A kedvezményezett pedig az, akit a biztosított és a szerződő megjelöl, akinek a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeget kifizetik.
Miután definiáltuk az életbiztosítás fogalmát, a következőkben tekintsük át, hogy az életbiztosításoknak milyen típusait különböztethetjük meg.
Az életbiztosítások típusai
Alapvetően két fő formája van, a megtakarításos és a kockázati életbiztosítás, amikből további biztosítási terméktípusok származtathatók.
A tisztán kockázati életbiztosítások leglényegesebb jellemzője, hogy a szerződésben megjelölt kedvezményezett részére egy előre meghatározott összeg kerül kifizetésre, abban az esetben, ha a biztosított a biztosítás időtartama alatt meghal.
Ha viszont a biztosított az előre meghatározott futamidő lejártakor életben van, akkor a szerződés kifizetés nélkül fog megszűnni.
Ha az életbiztosítás kiegészítő baleseti vagy betegbiztosítási elemeket is tartalmaz, akkor a pénzintézet nem csak halál után fizet, hanem a szerződésben meghatározott balesetek, vagy betegségek után is. Ebben az esetben ugyanakkor természetesen nem a kedvezményezett, hanem a biztosított kapja meg a káresemény után járó biztosítási összeget.
Láthatjuk tehát, hogy ennek a konstrukciónak alapvető célja az, hogy a kedvezményezett(ek) – például házastárs – számára biztosítsa az anyagi boldogulás lehetőségét arra az esetre, ha a biztosított személy – például családfő – tragikus hirtelenséggel elhunyna.
A megtakarítási életbiztosításoknál viszont, ahogy a nevük is mutatja, a hangsúly sokkal inkább a pénz gyűjtésen van, míg a kockázati elemek gyakran a háttérben maradnak. Ugyanakkor azt jó tudni, hogy tetszés szerint ezek is kiegészíthetők nagyobb mértékű biztosítási elemekkel. Vagyis, ha magasabb védelmet szeretnénk, akkor azt itt is megtehetjük, ennek viszont természetesen többletköltsége van a beépített alapszintű biztosítás díjához képest.
Alapvető különbség a két típus között, hogy a kockázati életbiztosítások általában kisebb havi összeg fizetését igénylik, mert nem tartalmaznak megtakarítási (befektetési) elemeket. A kockázati típusnál ugyanis csak a védelem árát fizetjük, ezzel szemben a megtakarítási formáknál – a kért védelem megfizetésén túl – tulajdonképpen hosszú távra fektetjük be pénzünket, ami így minden esetben több pénz befizetését jelenti.
Ezért tanácsadóink azt tartják a legfontosabbnak, hogy a megfelelő termék kiválasztása előtt mindenképpen tisztázzuk, milyen céllal is szeretnénk életbiztosítást indítani.
Érdemes tehát szerződéskötés előtt sorra venni, hogy milyen igényeink, elvárásaink vannak a biztosítással kapcsolatban, és ennek megfelelően kiválasztani a nekünk megfelelő terméktípust. Kockázati termékek esetén gondoljuk át, hogy milyen védelmi elemeket szeretnénk a szerződésben, megtakarítási cél esetén pedig mindenképpen mérlegeljük teherviselési képességünket.
Balesetbiztosítás mint életbiztosítás?
Ahogy arról már érintőlegesen szó volt, kockázati életbiztosításunk mellé köthetünk kiegészítő baleset-, egészségbiztosítási elemeket is. Vagyis a haláleseten kívül balesetekre, betegségekre vagy akár rokkantságra is biztosíthatjuk magunkat.
Fontos tudni ugyanakkor azt is, hogy a biztosítói piacon ezek a kiegészítő termékek önállóan is megköthetők. Ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy bizonyos termékek kiegészítésként olcsóbbak lehetnek, ugyanakkor ilyen esetben előfordulhat, hogy a beépíthető konstrukció nem tartalmaz olyan védelmi elemeket, amik az élethelyzetünkből adódóan fontosak lennének számunkra, vagyis nem nyújtanak teljeskörű lefedettséget. Ezt tehát mindenképpen érdemes szem előtt tartani egy-egy termék kiválasztásakor, összeállításakor.
A kockázati életbiztosításunk mellé kiegészítésként vagy akár önállóan is köthetünk balesetbiztosítást.
Mit érdemes tudni az egészségbiztosításokról?
Az egészségbiztosítások olyan különleges kockázati biztosítások, amik az egészséget veszélyeztető betegségek ellen nyújtanak biztosítási védelmet. Vagyis ez a termék akkor fizet a számunkra, ha például hosszabb betegség miatt kórházba kerülünk, vagy akár emiatt műtétre szorulunk. Akinek tehát fontos, hogy felépülése és munkából való kiesése alatt is szilárd anyagi hátteret biztosításon szeretteinek, érdemes megfontolni ezt a biztosítási elemet is.
E választható elemen túl pedig létezik egy másik, biztosítási elem is, amit gyakran kötnek az életbiztosítás mellé. Ez a balesetbiztosítás, ami önálló termékként is az egyik legnépszerűbb biztosítási típus a piacon.
Ez egy olyan különleges konstrukció, ami az egészségünket vagy életünket veszélyeztető balesetek esetén további védelmet nyújt számunkra. Ha tehát életbiztosításunk mellé kötünk kiegészítő balesetbiztosítást is, akkor a biztosító “duplán” fizet nekünk vagy a kedvezményezettnek.
Ha ugyanis például egy autóbalesetben életünket veszítjük, a kedvezményezett nem csak az életbiztosítás összegét kapja meg, hanem a baleseti halál után járó extra biztosítási összeget is. Tehát nem egyik vagy csak másik összeg kerül kifizetésre, attól függően, hogy baleseti okú-e a haláleset vagy sem, hanem baleset esetén a normál (bármely okú) életbiztosítási összeg és emellett a baleseti halál összege is térítésre kerül.
Aki tehát sokat utazik, vezet, annak érdemes balesetbiztosítási elemet is kötni az életbiztosítása mellé. Azt ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy a kiegészítő elemek a biztosítási díjat megemelik.
Ahogy a fentiekből viszont kitűnik, a baleseti halál kockázatnál a bármely okú haláleset egy tágabb, azt eleve magában foglaló kategória. Következésképp, az életbiztosítás “normál” (bármely ok esetén történő) védelem önmagában is az egyik legmagasabb költségtétellel rendelkezik, és annak díja sajnos nem minden anyagi helyzetben lévő ügyfél esetén kigazdálkodható, pláne, ha idősebb biztosítottról van szó.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha esetleg anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé az ezzel járó költségek megfizetését, akkor nélkülöznünk kellene az életünk legalább baleseti eseményekre kiterjedő biztosítását.
Az önállóan köthető balesetbiztosításoknak ugyanis éppen az a nagy előnye, hogy tagadhatatlanul olcsóbbak, mint az életbiztosítások, vagy a balesetbiztosítási elemekkel kiegészített életbiztosítások. Éppen ezért sokan kötnek balesetbiztosítást, hogy legalább baleseti halál, rokkantság vagy más baleseti kockázat esetére biztosítsák magukat, és gondoskodjanak családjuk anyagi biztonságáról.
Szakembereink szerint, ezeknek a termékeknek a további előnye, hogy a biztosítói piacon elérhető legtöbb önálló balesetbiztosítási konstrukció nem tesz különbséget életkor alapján.
Vagyis mindenki azonos biztosítási díjtétel ellenében veheti igénybe ezeket, függetlenül attól, hogy hány éves. Így lehetséges az, hogy akár már havi 3 ezer forinttól legtöbbünk számára elérhető olyan balesetbiztosítás, ami képes számos kockázatot lefedni. Így például a baleseti rokkantságot, a baleseti halált, de a baleseti okból történő kórházba kerülés és műtét esetén is téríthet.
Az életkor kapcsán ugyanakkor az fontos, hogy – bár nincs életkor szerint árazás – egyes biztosítók csak 65-75 éves korig kötnek balesetbiztosítási szerződést ügyfeleikkel. Találhatunk viszont olyan szolgáltatót is, ahol egyáltalán nincs ilyen korlátozás. Emellett olyan megkötésekkel is találkozhatunk egyes helyeken, hogy az életkor előrehaladtával csökken a biztosítási összeg. Vagyis egy idősebb biztosított esetében alacsonyabb kifizetésre számíthatunk, mint egy fiatalabbnál.
Láthatjuk tehát, hogy az életbiztosítások piacán számos eltérő terméktípussal és kiegészítő elemmel találkozhatunk. Nem könnyű tehát minden szempontot és terméket körültekintően körbejárni egyedül, hiszen ez nem csak komoly szaktudást, de rengeteg időt is igényel tőlünk.
Éppen ezért a folytatásban ehhez nyújtunk segítséget a két fő életbiztosítási típus – kockázati és megtakarításos – részletes és átfogó bemutatásával.
Megtakarításos életbiztosítás
Ahogy azt már korábban említettük a megtakarításos életbiztosítások olyan konstrukciók, ahol a kockázati elemek gyakran háttérben vannak, és a fókuszba a pénzgyűjtési és befektetési célok kerülnek.
Ezzel a konstrukcióval tehát közép- és hosszú távra tehetjük félre a pénzünket, ahol a biztonságos tárolás mellett plusz hozamokkal is gyarapíthatjuk azt.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha nem feltétlenül jelentős a kockázati védelem, akkor milyen előnyei vannak annak, hogy biztosítási konstrukcióban gyűjtsük a pénzünket.
Ennek elsősorban jogi szempontból vannak pozitívumai. A biztosításokban gyűlő pénz ugyanis nem inkasszálható, nem perelhető és nem vonható végrehajtás alá. Vagyis védve van az államtól és a NAV-tól is a megtakarításunk, azt semmilyen formában nem vehetik el tőlünk.
Emellett a szerződésben megadott kedvezményezett halálunk esetén hagyatéki eljárás nélkül, 4 héten belül a megtakarításhoz juthat. Vagyis hamarabb anyagi támogatást biztosíthatunk ezzel gyászoló szeretteinknek, mint más megtakarítások esetén.
Ami pedig akkor jelent fontos előnyt – néhány más típusú befektetési vagy megtakarítási formával szemben -, ha életünk során mi magunk is élvezhetjük az összegyűjtött pénz adta lehetőségeket, az a kamatadó-mentesség. A biztosítások ugyanis a piacon elsőként kapták meg ezt a kedvezményt. Ennek értelmében tehát – bár típusonként eltérő módon – az itt gyűlő és hozamokkal növelt vagyonunkhoz 5-10 éves futamidő után adófizetési kötelezettség nélkül is hozzáférhetünk.
A kamatadó egy olyan adó, amit a hozamok által elért pénz gyarapodása után kell megfizetni. Ennek mértéke a pénzfelvétel pillanatában elért teljes hozam 15%-a.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a megtakarításos életbiztosítások esetében egyrészt akkor történik kifizetés, ha a biztosítás futamideje lejár. Ilyenkor a biztosított megkapja a hozamokkal növelt biztosítási összeget.
Azt ugyanakkor már itt érdemes megjegyezni, hogy különböző feltételekkel ugyan, de a legtöbb konstrukció esetében futamidő előtt (vagy hosszabbítással) akár azon túl is kérhetjük a megtakarítás kifizetését részben vagy egészben. Erről azonban később még részletesen lesz szó.
Másrészt pedig akkor történik kifizetés, ha a biztosított a futamidő alatt meghal. Ebben az esetben ugyanis a kedvezményezett, vagy az örökös(ök) kapja meg a hozamokkal növelt megtakarított összeget, valamint a beépített – vagy kibővített – kockázati biztosításhoz tartozó térítési összegeket.
Mindezek fényében tehát a megtakarításos életbiztosítások alkalmassá válnak például arra, hogy:
- a nyugdíjas éveinkre előtakarékoskodjunk (kiváltképp nyugdíjbiztosítással),
- gondoskodjunk gyermekünk továbbtanulásáról vagy éppen első otthonának megvásárlásáról,
- egyszerűen csak megtakarítást halmozzunk fel,
- vagy gondoskodjunk egy esetlegesen bekövetkező haláleset után családtagjainkról is.
Szerződéskötés és működés
Manapság életbiztosításunkat megköthetjük hagyományos módon az egyes biztosítók ügynökeit egyesével külön-külön felkeresve és érdeklődve, vagy a teljes piacot összehasonlító és az elérhető megoldásokat egy kézből nyújtó független alkuszon keresztül is.
Azzal azért mégis érdemes tisztában lennünk, hogy a megtakarítási életbiztosítás rendkívül széles körben elérhető és bonyolult konstrukció, ezért biztosító- és tőkepiaci ismeretek nélkül nem ajánlott egyedül belevágni ezeknek a konstrukcióknak a kiválasztásába és a szerződés megkötésébe.
A megfelelő életbiztosítási konstrukció felkutatásához érdemes segítséget kérnünk egy független alkusztól.
Ahhoz, hogy objektív képet kapjunk biztosításunk eredményességére vonatkozóan, meg kell vizsgálnunk azt is, hogy mi történik a befizetett biztosítási díjjal. Ugyanis – főleg, ha az alap védelmen felül kiegészítőket is kérünk – nem a teljes havi díj kerül számunkra befektetésre, hanem annak csak egy része.
Rendszerint a biztosító az általunk befizetett havi díjból:
- levonja a beépített alap kockázati elemek díját (ha van) és az opcionálisan kért kiegészítő biztosítások ellenértékét is
- a fennmaradó rész pedig befektetésre kerül, ami hozamokat termel számunkra, és ebből az összegből vonja el a biztosító az egyéb költségeit.
A könnyebb érthetőség kedvéért ezt a következő példán keresztül szemléltethetjük. Tegyük fel, hogy a havi biztosítási díjunk 12.000 forint, és az alap védelmet nem bővítettük ki. Akkor ebből az összegből mondjuk 175 forintot levon a biztosító a kockázati díjakra, és csak a fennmaradó 11.825 forint kerülhet befektetésre.
Természetesen a biztosító ebből még levonja a különböző adminisztrációs költségeit is, és az ez után fennmaradó összegrész kezd el ténylegesen hozamot termelni számunkra. (Ezek az adminisztrációs költségek a tartam első 2-3 évében jellemzően magasabbak, mint a futamidő további részében, tehát ennek mértéke dinamikusan változik.)
Azonban az is előfordulhat, hogy jelentős haláleseti vagy más (baleset- és egészségbiztosítási) védelemre is igényt tartunk megtakarításos életbiztosításunk keretein belül. Ebben az esetben könnyen lehet, hogy a befizetett 12.000 forintból mondjuk 3.720 Ft kockázati díj kerül levonásra, és csak a fennmaradó 8.280 Ft képezi a megtakarítás alapját.
Természetesen a fentiekre csupán példaként tekintsünk, a pontos számokat csak egy konkrét ajánlatból ismerhetjük meg.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Milyen költségek merülnek fel a futamidő alatt?
Ezeknél az életbiztosítási típusoknál kiemelt jelentősége van annak, hogy tisztában legyünk milyen költségek merülhetnek fel, illetve hogy az egyes konstrukciók költségstruktúráját átfogóan ismerjük.
Ezeket a díjakat a biztosítók a szerződési feltételekben határozzák meg, amiről mindenképpen érdemes előzetesen tájékozódnunk, mivel ezek a biztosítások legtöbbször egy hosszú távú – akár 15-20 éves futamidejű – megtakarítás lehetőségét nyújták számunkra.
Korábban rendkívül bonyolult feladat volt a költségek alapján összehasonlítani az egyes biztosítási termékeket, ezért ennek megkönnyítésére vezették be 2010-től 2017-ig több lépcsőben a Teljes Költség Mutatót (TKM) és annak limitjeit. Ez tehát megfelelő alapot adhat számunkra a biztosítások költségalapú összehasonlításához. A TKM ugyanis minden előre látható költséget tartalmaz, amivel éves szinten számolnunk kell.
Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy a TKM nem a tényleges várható költségeinket mutatja meg, mivel ez egy viszonyszám, vagyis egy tipikus példa ügyfél paraméterei alapján megadott érték. A termékek összehasonlítására – pláne egy adott biztosítótársaság különböző módozatai esetén – ugyanakkor kifejezetten jó lehetőséget biztosít számunkra.
A konkrét biztosítói ajánlatok összehasonlításához a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is létrehozott egy weboldalt, ami lehetővé teszi számunkra, hogy a TKM alapján összehasonlítsuk az egyes ajánlatokat.
A TKM meghatározása során ugyanakkor nem kalkulálnak azzal, ha például lejárati idő előtt szeretnénk kivenni az addig megtakarított pénzünket, amelyet a biztosítók “visszavásárlásnak” neveznek. Ennek a pontos költségét viszont nagyban befolyásolja, hogy ez mikor történik. Minél korábban szeretnénk idő előtt a pénzünkhöz jutni, annál nagyobb ennek a költségekre gyakorolt negatív hatása.
Életbiztosítások futamideje
Az időtartamot illetően két típust különböztethetünk meg. Találkozhatunk fix tartamos, illetve nyílt végű konstrukcióval.
Az első esetben a szerződésben meghatározunk egy lejárati időt, például 15 vagy 20 év. Amikor pedig letelt ez az idő, akkor az addig felhalmozott megtakarításunk hozamokkal növelten kifizetésre kerül és megszűnik a szerződés.
A nyíltvégű életbiztosítások esetében pedig rendszerint csak egy ajánlott minimum futamidő kerül meghatározásra, utána pedig bármeddig fenntartható a szerződésünk.
A nyílt végű vagy tartam nélküli konstrukció az angol whole life terminológia megfelelője. Az élethosszig tartó elnevezés ugyanakkor megtévesztő, hiszen nem csak életünk végén juthatunk a pénzhez, mint a kockázati életbiztosítás esetében.
A biztosítás futamideje ugyanakkor a legtöbb esetben csak egy technikai különbséget jelent, amit igényeinknek és élethelyzetünknek megfelelően alakíthatunk.
Vagyis, ha szeretnénk, akkor a fix időre indított számlán is gyűjthetünk az előzetesen meghatározott futamidőn túl, akár a pénzünk egy részének kivétele mellett is. Emellett pedig a tartam nélkülit is megszüntethetjük bármikor azzal, hogy a teljes megtakarítási összeget egyben kivesszük a számláról.
Az azonban fontos, hogy ebben az esetben a beépített vagy plusz magasabb kockázati biztosításunk is megszűnik, vagyis, ha meghalunk vagy esetleg valamilyen egyéb biztosított káresemény ér minket, a biztosító már nem fizeti ki a biztosítási összeget, hiszen megszüntettük a szerződésünket.
A megtakarításos életbiztosítások típusai
Alapvetően két fő típust különböztethetünk meg, a vegyes és a modernebb befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosításokat. A legfőbb különbség a két típus között, hogy az első verziónál tőke- és hozam garanciát vállal a biztosító, a unit linked biztosítások esetében viszont mi magunk döntünk a kockázatvállalás szintjéről, ezáltal az elérhető hozamok mértékéről is.
Vegyes biztosítások
Ahhoz, hogy megértsük a vegyes biztosítások működését, először nézzük meg, hogy milyen biztosítási termékekből eredeztethetők.
A többszáz éve elérhető kockázati életbiztosítások mellett idővel megjelentek az úgynevezett elérési biztosítások is. (Ma már azonban ez nagyon ritkán fordul elő önmagában, így ez inkább csak egy elméleti kategória.)
A tisztán elérési biztosítás lényege, hogy ha a biztosított a lejárati időt követően is életben van, akkor a részére kifizetik a biztosítási összeget. Ha pedig a biztosított a futamidő alatt meghal, akkor az elérési biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. Tehát fő célként itt a tartalékképzés lehetősége jelent meg, a haláleseti térítés pedig nem képezte a szolgáltatás részét.
Tulajdonképpen a tisztán elérési és a kockázati életbiztosítás kombinálásából alakultak ki a vegyes biztosítások, amik a biztosított életbenlététől függetlenül kifizetéssel érnek véget. Ha a biztosított a futamidő alatt meghal, akkor a biztosító kifizeti a – többlethozammal megnövelt – haláleseti biztosítási összeget, ha pedig életben van a tartam végén, akkor a nyereséggel megnövelt elérési összeg kerül kifizetésre. Egyes biztosításokban a két összeg nem is határozható meg külön, hanem csak egyetlen biztosítási összeget jelölhetünk meg, így mindkét esetben ugyanakkora térítésben részesülünk.
Az ezredfordulót megelőzően a magyarországi biztosítási piacon szinte csak az elérési biztosítás volt elérhető, mint megtakarításos konstrukció. Nem is véletlenül, hisz a rendszerváltás utáni Magyarországon újraéledő életbiztosítási piac még kevéssé volt felkészülve a befektetési hátterében komplikáltabb megoldásokra. (Noha külföldön már ekkor is inkább azok voltak elterjedve.)
Házaspárok esetében előfordulhat olyan is, hogy két biztosított személy van. Ilyenkor a vegyes biztosítás esetében a korábban elhunyt biztosított halála számít halálesetnek, és már ezzel kifizetésre kerül a megadott biztosítási összeg.
Ezeknek a biztosításoknak a kiszámíthatóság az egyik legnagyobb előnye, ami egyben a legnagyobb hátránya is. Ugyanis az elérési biztosítási összeg meghatározásakor a biztosító egy olyan hozamot feltételez a kockázati díjak levonása után maradó összegrészre (díjtartalék), amit biztosan el is fog érni. Ezt pedig akkor is teljesítenie kell majd, ha a befektetés teljesítménye elmaradna ettől az előzetesen meghatározott szinttől.
Éppen ezért a biztosítók nem fognak – sőt jogszabályilag sem tudnak – felelőtlenül ígérgetni. Vagyis a befektetési hátteret illetően egy olyan biztonsági játékot játszanak, hogy az előzetesen meghatározott hozamot garantáltan tudják teljesíteni.
Egy vegyes vagy más néven klasszikus életbiztosítással az előre garantált technikai kamat jelenleg maximum 1,8%-os lehet, amitől a biztosító csak lefele térhet el. Ugyan, ha a befektetett díjtartalékunkon egy-egy évben ennél magasabb összeget érnek el, akkor a többlethozamot 80%-ban – esetenként 100%-ban – jóváírják, de jellemzően 2-3%-os összhozamnál többre így sem számíthatunk.
Ha viszont az elsődleges célunk, hogy életbiztosításunkkal magasabb hozamokat tudjunk realizálni, ami emellett opcionálisan és testreszabhatóan kockázati elemeket is tartalmaz, akkor sokkal inkább a modern, befektetési egységekhez kötött (unit linked) típust érdemes választanunk, ami egyszerre biztosítja mindezeket.
Befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosítások
A megtakarításos életbiztosítások legmodernebb típusai a befektetési egységekhez kötött vagy más néven unit linked életbiztosítások, amelyek hazánkban kicsivel az ezredforduló előtt kezdtek megjelenni.
Hogyan működnek a gyakorlatban ezek a biztosítások?
Ellentétben a vegyes életbiztosításokkal, itt előre csak a haláleseti biztosítási összeget jelölhetjük meg. Ez azt is jelenti, hogy itt nincs sem technikai kamat, sem előre meghatározott, garantált elérési összeg.
A unit linked biztosítások befektetési hátterét ugyanis úgynevezett befektetési eszközalapok alkotják. Egy biztosítási módozaton belül jellemzően 10-20 fajta, különböző kockázati szinttel és befektetési politikával bíró alap közül választhatunk, befizetéseinket tetszőleges arányban megosztva ezek között. Ezek között szerepelnek biztonságosabb állampapír alapok, részvényalapok és különböző vegyes-, illetve speciális befektetési stratégiát követő alapok is.
Ha nem kívánjuk mi magunk összeállítani a befektetési kosarat, akkor egyszerűen választhatunk a biztosító által javasolt mintaportfóliók közül is. Általában 3-5 ilyen előre összeállított portfólió érhető el, ahol a különböző alapok közötti felosztás már adott, és amelyek között az óvatos, a mérsékelt kockázatvállalású és a kockázatkedvelő ügyfelek is megtalálhatják a nekik szimpatikusat.
Felmerülhet, a kérdés, hogy az alapok kiválasztásának mi a gyakorlati jelentősége és hogyan keletkezik a hozamunk.
Egy ilyen biztosításnál egész pontosan az történik, hogy befizetéseinkből (az esetleges kockázati díjak levonása után) a biztosító a megadott arányban részünkre ún. befektetési egységeket (befektetési jegyeket) vásárol a kiválasztott alapokból. Megtakarításunkat tehát – az értékpapírszámlákhoz hasonlóan – nem forintban, hanem ezeknek a befektetési egységeknek darabszámában tartják nyilván.
Az alapkezelő a bent lévő ügyfélpénzeket a befektetési politikának megfelelően – ahogy fentebb is leírtuk – különböző értékpapírokba fekteti. Az alap teljes értékét pedig ezen befektetési eszközök összértéke határozza meg. Ennek, az ún. nettó eszközérétéknek, valamint a forgalomban lévő befektetési jegyeknek a hányadosából adódik a befektetési alap mindenkori árfolyama.
Ebből az is következik, hogy unit-linked biztosításon keresztül nyereségre (hozamra) a befektetési alapok teljesítménye alapján, azok árfolyamemelkedéséből tehetünk szert. Ez viszont azt is jelenti, hogy befektetésünk értéke – kockázati szintünk szerinti mértékben – akár csökkenhet is.
Ha például nagyobb arányban teszünk magasabb kockázatú eszközalapokat portfóliónkba, várható hozamunk is nagyobb lesz. A magas kockázat viszont azt is jelenti, hogy ennek az ellenkezője is bekövetkezhet. Tehát nagyobb az esélye annak is, hogy befektetésünk értéke – kiváltképp rövid távon – nem nőni, hanem csökkeni fog, vagyis veszteség is érhet bennünket.
Pont ebből fakadóan céljaink függvényében célszerű jól átgondolni, hogy milyen kockázatot merünk vállalni.
A várható hozamok és a kockázati szintek meghatározása mellett jó, ha azt is tudjuk, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosításnak két formájával találkozhatunk a piacon. Az egyik az egyszeri díjas, vagy egyösszegű biztosítás, a másik pedig a rendszeres díjas.
Az előbbi esetében csak egyszer kell a biztosítási szerződés megkötését követően egy nagyobb összeget befizetnünk. Ezek a konstrukciók biztosítótól függően, rendszerint már 500 ezer és 1 millió forinttól elérhetők, és már rövidebb távú – 3-5 éves – megtakarítási célok megvalósítására is alkalmasak. Ezek a biztosítások tehát azoknak nyújtanak adekvát befektetési lehetőséget, akik rendelkeznek egy nagyobb tőkével, amit szeretnének megőrizni és befektetve tovább gyarapítani.
A népszerűbb, rendszeres, vagy folyamatos díjas unit linked életbiztosítások ezzel szemben kimondottan hosszú távú – 15-20 éves – megtakarítási célok megvalósítását, az apránkénti tőkegyűjtést szolgálják. Akár már havi 10-12 ezer forintos összegtől is elindíthatók. A fizetés ugyanakkor történhet még negyedéves, féléves, vagy éves bontásban is.
Bár korábban elsősorban a normál életbiztosításokat kötötték meg nyugdíj előtakarékosság céljából is, 2014 óta a kifejezetten erre létrehozott öngondoskodási terméket indítják el legtöbben, hogy idős korukat anyagilag is biztosítsák. Ez a típus rendszeres, minimum havi 10-12 ezer forinttól indítható a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatár eléréséig (így a lejárat itt nem is tolódhat ki), és az állam évi 20% adóvisszatérítéssel támogatja a megtakarításunkat.
Eltéréseket tapasztalhatunk a költségszerkezetben is. Bár mindkét esetben a TKM mutatja meg a költségeket, a rendszeres díjas esetében egy sajátos költségszerkezettel állunk szemben.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jellemzően a tartam első két-három évében nagyobb mértékű költségekkel találkozunk, de ezeket nem vonják el véglegesen, hanem különböző hűségbónusz-jóváírások formájában a tartam további részében később részben vagy egészben visszajuttatják, a hosszú távú elköteleződésért cserébe.
Ez azt eredményezi, hogy nemcsak a szerződés korai bontásában nem leszünk érdekeltek, de ha a tartam végig fizetjük a szerződésünket, gyakran jóval több bónuszt is kaphatunk, mint amennyit kezdeti költségekre elvontak.
Az egyszeri díjas esetében viszont nincs ilyen magas kezdeti elvonás, (sem hűségbónusz) így rövidebb időtávon is hozzájuthatunk az itt gyűlő egyösszegű befektetésünkhöz.
Mindezek mellett fontos különbség még az is, hogy a már említett kamatadó-mentességet eltérő időtávban és számítási módon érik el.
A folyamatos díjas megtakarításos életbiztosítások esetén ugyanis a megkötéstől számított 10 év eltelte után az összes addigi és összes azutáni rendszeres befizetésünk is egy csapásra kamatadómentessé válik. (Vagyis az utolsó évben betett pénzeknek még egy év sem kell, hogy mentesüljenek a kamatadó alól!)
Ezzel szemben az egyszeri, nagyobb összegek befektetésekre alkalmas egyszeri díjas verzió – a TBSZ-hez hasonlóan – 5 év után válik kamatadómentessé.
A vegyes biztosítások egyesítik magukban az elérési és a kockázati életbiztosítások tulajdonságait, de alacsony hozamuk miatt rentábilis megtakarításra csak kevésbé alkalmasak. A folyamatos (és egyszeri) díjas unit linked életbiztosításokkal megtakarítási (befektetési) céljainkat valósíthatjuk meg hosszabb távon – igény esetén komolyabb kockázati védelemmel is kiegészítve.
Több mint 160 megoldás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
Kockázati életbiztosítás
Ahogy azt már korábban írtuk, ezeknél a termékeknél nem keletkezik megtakarításunk, hanem csak a káresemény bekövetkezésekor fizet a biztosító. (Más megközelítésben: az, hogy a biztosított életben van a lejáratkor, itt nem számít biztosítási eseménynek.) Ha tehát káresemény nélkül jár le a futamidő, akkor a szerződés – pl. egy CASCO-hoz hasonlóan – is kifizetés nélkül szűnik meg.
A következőkben részletesen kitérünk arra, hogy mi jellemzi ezeket az életbiztosítási típusokat, illetve milyen előnyei és hátrányai vannak.
A kockázati életbiztosítás csak akkor fizet, ha a szerződésben rögzített káresemény(ek) bekövetkeznek a futamidő alatt.
Először is vizsgáljuk meg, mit kell tudni a kockázati életbiztosítások árazásával kapcsolatban.
A fizetési összeget kétféle számítási metódus alapján számítják a biztosítók. Az egyik esetében – ami egyébként a gyakoribb – végig fix díjat fizetünk, a másik – ritkább esetben viszont a kor előrehaladtával növekvő kockázati szintnek megfelelően a biztosítás díja is évről évre – akár meredek ütemben – állandó növekedést mutat. Ezt nevezzük életkor követő díjazásnak.
Azt ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy a két árazási formát nem lehet és nem is érdemes összevetni a megadott első éves díjak alapján. A fix díjazás esetében ugyanis a biztosítók a szerződés futamideje alapján kikalkulálják a haláleset átlagos kockázati szintjét és ez alapján határozzák meg a fizetendő összeget, amit a tartam alatt végig változatlanul kell fizetni.
Ezzel szemben az életkorkövető díjazás esetén évről évre magasabb összeget fizetünk. Ez tehát azt jelenti, hogy összehasonlítani a két típust csak úgy lehet, ha az életkorkövető díjazásnál egyesével összeadjuk a futamidő alatt várható összes befizetést, amit utána elosztunk a tartam éveinek számával.
Érdemes tehát úgy választani, hogy a várható átlagdíjak alapján a választott kockázati paramétereknek megfelelően melyik esetben kell kevesebbet fizetnünk.
Ezzel kapcsolatban jó, ha tudjuk, hogy a kockázati életbiztosításokat – mindét árazási típus esetén – bármelyik évfordulókor felmondhatjuk és akár köthetünk egy másik, számunkra kedvezőbb életbiztosítást.
Azt azonban mindenképpen fontos mérlegelni mielőtt belevágunk ebbe a folyamatba, hogy ha például időközben bármilyen kiemelt kockázatú betegséget diagnosztizáltak nálunk akkor a biztosítók már nem kötnek számunkra újabb életbiztosítást, mivel ez túl kockázatos lenne a biztosítónak. (Természetesen egy már élő életbiztosítás tartama alatt diagnosztizált súlyos betegség miatt nem mondhatja fel a szerződést a biztosító túl nagy kockázatra hivatkozva, hiszen többek között pont az ilyen esetek ellen nyújt védelmet).
Ilyen esetben tehát még akkor sem érdemes szerződést bontani, ha egy kedvezőbb árazású konstrukciót találunk, hiszen könnyen elbukhatjuk a meglévő védelmünket is.
Mikor fizet és mikor nem a biztosító?
Bizonyára mindenkit foglalkoztat, hogy milyen esetekben és kinek fog fizetni a biztosító egy kockázati életbiztosítás esetén.
A konstrukció alapvető célja, hogy a kedvezményezettek számára biztosítsa az anyagi boldogulás lehetőségét arra az esetre, ha a biztosított meghalna.
Ezzel tehát elkerülhetők a családfenntartó elvesztéséből eredő anyagi nehézségek, például egy hitel törlesztése, a mindennapi megélhetés évekig történő biztosítása vagy akár a temetési költség kifizetése.
Természetesen más a helyzet, ha a kockázati biztosításunk tartalmaz baleseti- és egészségbiztosítási elemeket is, ilyen esetben ugyanis a biztosítottnak fizetnek, amit akár a kezelési, műtéti költségekre is felhasználhat, de szabadon el is költheti.
Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor nem fizet a biztosító. Természetesen részletes, pontos információkat mindig a konkrét biztosítás szerződésében találjuk meg, itt mégis a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk pár esetet.
Nem fizet a biztosító, ha:
- öngyilkosság miatt hal meg a biztosított, vagy annak kísérlete miatt szenved el sérülést (pláne, ha ez a tartam első éveiben történik),
- a biztosított szándékos bűncselekmény elkövetése során meghal, megsérül, vagy valamilyen egészségkárosodása lesz.
- rendszeres alkoholfogyasztás, és tudatmódosító szer miatt elszenvedett sérülésre és halálesetre,
- érvénytelen, vagy nem megfelelő kategóriára szóló jogosítvánnyal, esetleg forgalmi engedély nélkül, súlyosan ittas vagy bódult állapotban, járművezetés közben elszenvedett baleset miatt,
- extrémsport baleset miatt,
- munkavédelmi óvórendszabályok be nem tartása miatt elszenvedett sérülés, illetve halál után.
Speciális célú kockázati életbiztosítások
A következőkben azokat a speciális életbiztosítási termékeket fogjuk részletesebben is megvizsgálni, amik az alap életbiztosítási konstrukció mellett megtalálhatók a piacon. Így megismerkedünk a hitelfedezeti, a kegyeleti, a gyermekek és nők számára, valamit a csoportosan köthető kockázati életbiztosításokkal is.
Mivel azonban a speciális kockázati életbiztosítások legismertebb formája a hitelfedezeti biztosítás, ezért ebben a fejezetben elsősorban ezzel a formával foglalkozunk részletesebben.
Hitelfedezeti biztosítások
Bármilyen hitelfelvétel felelősség, és annak visszafizetése sok esetben nagyon hosszú időt jelent. Egy lakáshitel esetén például akár évtizedeket is. Ez idő alatt bármikor elszenvedhet a családfenntartó is egy nem várt balesetet, elveszítheti a munkahelyét, súlyosan megbetegedhet vagy a legrosszabb esetben meg is halhat. Ezekre a váratlan esetekre jelenthet megoldást egy hitelfedezeti biztosítás.
Figyelembe véve azonban, hogy ezek a konstrukciók is kockázati biztosítások, ha nem történik meg a biztosítási esemény, akkor a lejárati időt követően természetesen semmit sem fizet a biztosító.
Abban az esetben viszont, ha például elveszítenénk a munkánkat, akkor amíg egyenesbe nem jövünk és másik munkát nem találunk – de legtöbbször a szerződésben meghatározott ideig, például 6 hónap – a biztosító átvállalja a hitelünk törlesztőrészleteinek fizetését.
Emellett káreseménynek számít még ebből a szempontból a rokkantság és a haláleset is, amikor a biztosítók átvállalják a teljes fennmaradó hitelrész törlesztését.
Mindez tehát azt is jelenti, hogy a biztosító nem nekünk vagy a kedvezményezetteknek fizeti ki a biztosítási összeget, hanem minden esetben a hitelintézetnek a törlesztésre. Éppen ezért, ha családtagjaink anyagi biztonságát nem csak a terhek csökkentésével szeretnénk biztosítani, akkor érdemes a hitelfedezeti életbiztosítás mellé egy önálló életbiztosítást is indítani, hogy egy váratlan haláleset után pénzbeli juttatással is támogathassuk őket.
Hitelfedezeti biztosítás esetében a maximálisan kifizethető biztosítási összeg a hitelünk összege lehet.
A biztosítás havi díját általában a hitelünk törlesztőrészletének egy bizonyos százalékában szokták meghatározni, jellemzően 5-6%. Tehát, ha egy havi 50 ezer forintos törlesztőt kell fizetnünk, akkor hitelfedezeti biztosításunk díja 2500-3000 forint körül alakul. Ez természetesen csak egy viszonyításra alkalmas összeg, mert a pontos díjat jelentős mértékben alakítja, hogy mekkora kölcsönünk van, melyik biztosítási konstrukciót választjuk, és milyen kiegészítő elemekkel.
Egyes biztosítók például a fennálló tőketartozáshoz is köthetik a biztosítás díját, ami azt jelenti, hogy idővel a hitelünkkel – és a kockázattal – arányosan a biztosításunk díja is csökkeni fog.
Idősek, nők, gyermekek
A speciális célú kockázati biztosítások egy másik csoportját képezik a kegyeleti biztosítások, amik az idősebb korosztálynak nyújtanak segítséget (például a CIG Pannónia Alkony kegyeleti biztosítása).
Egy bizonyos kor felett a biztosítók nem szeretnek kockázatot vállalni, így az idősebb ügyfeleknek igencsak beszűkülnek a lehetőségei a piacon. Ezekre a problémákra nyújtanak megoldást a kegyeleti biztosítások, amik lehetővé teszik, hogy még életünkben gondoskodjunk temetésünkről, ezáltal mentesítve hozzátartozóinkat a felmerülő költségek terhei alól.
Az idősebb korosztály mellett gyerekek vagy nők részére is köthetünk speciális biztosításokat.
Ezeknek a sajátossága abban rejlik, hogy például gyermekbiztosítás esetében a szerződő, biztosított, kedvezményezett hármas egy különleges kapcsolata jön létre. A szerződő és a kedvezményezett fél ugyanis a szülő, ugyanakkor a gyermek lesz a biztosított.
Egy ilyen gyermek részére megkötött kockázati biztosítás óriási segítség lehet, ha mondjuk csemeténket egy nem várt baleset érné. Hiszen ki tudjuk fizetni belőle a kórházi ellátás költségét, vagy gyermekünk rehabilitációjára is fordíthatjuk azt.
Azzal azonban érdemes tisztában lenni, hogy tizennégy évnél fiatalabb gyermek részére kockázati életbiztosítást nem nagyon lehet találni a piacon, így inkább balesetbiztosítással védhetjük gyermekünket.
Nők esetében megköthető kockázati életbiztosításoknál pedig a haláleseti és baleseti biztosítások mellett kiegészítő elemként egy egészségbiztosítás keretében a gyermek születése is lehet biztosítási esemény. Ezáltal lehetőségünk lesz felkészülni anyagilag arra, ha a család bővülne, hiszen a szüléssel járó kórházi ellátás költségeit a biztosítónk fogja átvállalni helyettünk.
Céges, csoportosan köthető kockázati biztosítások
Manapság egy jól működő vállalat, vagy akár egy kisebb kkv is igyekszik megbecsülni munkavállalóit, és ezt minél többféle módon megpróbálhatja kifejezni. Ennek egy lehetséges módja a céges vagy csoportos kockázati biztosítás.
A csoportosan köthető kockázati biztosítások lényege a biztosítás szerkezetében rejlik. Ugyanis a szerződést nem a biztosított személy fogja megkötni, hanem egy a biztosításban érdekelt társaság (például egy cég, vagy szervezet). Vagyis lesz egy céges szerződő fél, a biztosítottak egy csoportja (munkavállalók) és maga a biztosító, ahol biztosítottak egy nyilatkozattal válnak majd a szerződés alanyaivá, ami akár egy munkáltatói szerződés aláírása is lehet.
A szakértelemmel összeválogatott biztosítási csomagok minden kockázati eseményt képesek lefedni, ami egy munkavállaló esetében előfordulhat, a baleset- és egészségbiztosítástól egészen az életbiztosításig.
Egy céges csoportos életbiztosítás kiváló eszköz lehet a vállalat vezetőknek, hogy kimutassák dolgozóik iránti megbecsülésüket.
A céges életbiztosítási csomagok kapcsán azonban fontos megemlíteni, hogy a cafeteria törvény 2019 előtt még lehetővé tette, hogy a vállalatok béren kívüli juttatásként az akkori minimálbér 30%-ig adómentesen adjanak biztosítást a munkavállalóknak cafeteria juttatásként.
Ez pedig rendkívül népszerűvé tette a csoportos kockázati biztosításokat is. Sajnos azonban egy kedvezőtlen jogszabályváltozás miatt megszűnt ez a lehetőség, és most már csak jelentős közteher (81,95%) mellett lehet ezt megtenni. Mivel ezen az adóterhen a munkáltató és a munkavállaló nem egyenlő arányban osztozik, így ezek az intézkedések jelentősen visszavetették a vállalati biztosítások iránti keresletet.
A kockázati életbiztosítások csak a biztosítási esemény megtörténtekor fizetnek, és nincs bennük megtakarítás, így ezért ezek rendszerint kisebb összegtől indíthatóak. Több speciális típusa is létezik, ezek a hitelfedezeti, a kegyeleti, a gyermekek és nők számára, valamint a csoportosan köthető életbiztosítások. Kockázati életbiztosításunk részletes fizetési feltételeiről a biztosítási szerződésekből tájékozódhatunk.
Esettanulmányok az életbiztosítások gyakorlati alkalmazásáról
Mivel a hazai biztosítói piacon számtalan biztosítási terméket találunk, ezért laikusként meglehetősen nehéz átlátni a kínálatot, és kiválasztani a számunkra megfelelő terméket. A helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy a különféle konstrukciók sokszor kombinálhatók is.
Ezért, hogy segítsük az eligazodást, a cikkünkben eddig bemutatott ismeretek alapján, három fiktív történeten keresztül is szemléltetjük, melyiket, milyen esetben érdemes választanunk.
Ádám története
A 35 éves Ádám két gyermek édesapja, akiket feleségével együtt nevelnek. Rendelkezik egy korábbi, nagyobb összegű megtakarítással, és úgy gondolja, hogy ezzel biztosítani tudja családja jövőjét. Ennek ellenére szeretne egy kockázati életbiztosítást, mivel fontosnak tartja, hogy haláleseti védelemmel is rendelkezzen. Ezért köt 20 éves biztosítási időtartamra 15 millió forint összegben egy kockázati életbiztosítást is.
Ádám nem dohányzik és sportol, ezért jó egészségi állapotnak örvend, vagyis erre a biztosítási összegre már havi 4 ezer forintos díj mellett is meg tudja kötni kockázati életbiztosítását.
Látszólag ezzel túlbiztosította magát, de sajnos az élet képes váratlan helyzeteket produkálni, amire nem szívesen gondol senki. Egy tragikus balesetben a futamidő 10. évében életét veszti. A biztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító, Ádám halálát követően rövid időn belül kifizeti a biztosítási összeget, vagyis a 15 millió forintot.
Ezzel a biztosítással pedig a családfő halála után is gondoskodni tudott szerettei – felesége és gyermekei – anyagi biztonságáról, hiszen a megörökölt vagyon mellé megkapták a biztosító által kifizetett biztosítási összeget is.
Géza története
Géza 46 éves középvezető egy multinacionális vállalatnál, ezért ő és családja biztos anyagi háttérrel rendelkeznek. Van egy rendszeres díjas unit linked életbiztosítása is, amiben megtakarításai szépen gyűlnek távlati céljaira. Ennek ellenére mégsem érzi magát biztonságban. Aggódik, hogy mi lenne a családjával, ha valami történne vele, hiszen ő a családfenntartó.
Ezért felhívja biztosítási tanácsadóját, és elmondja neki a problémáját. Mivel már van egy futó unit linked biztosítása, így a legegyszerűbb ezt a megtakarításos konstrukciót a megfelelő élet-, egészség- és balesetbiztosítási elemekkel kiegészíteni.
Ez természetesen magával vonja azt is, hogy a havi biztosítási díja megemelkedik, hiszen most már a kockázati elemeknek is fizetni kell a díját, ez azonban nem jelent akadályt számára, különösen, hogy úgy gondolja, a családja anyagi biztonsága a tét.
Szerencsére Gézával nem történik baleset, és beteg sem lesz. A futamidő végén a befektetési egységekhez kötött biztosításában felhalmozott megtakarítását egyösszegben megkapja, amiből úgy dönt, egy kis hétvégi házat vásárol a Tisza-parton. (Természetesen a kockázati védelemre kifizetett díjak nem növelték megtakarítását.)
Géza esetében úgy tűnhet, hogy a kockázati biztosítási rész ablakon kidobott pénz volt, de a minimális plusz biztosítási teher mellett nyugalmat is lelt arra az esetre, ha történt volna vele valami a futamidő alatt, hiszen a családja boldogulását biztosítani tudta volna.
Katalin története
Katalin 40 éves és egyedülálló anyaként neveli általános iskolás gyermekét. Ezért, hogy csemetéje jövőjét minél jobb feltételekkel biztosítani tudja, elhatározta, hogy indít egy megtakarításos életbiztosítást. Azonban szeretne felkészülni a váratlan helyzetekre is, ezért valamilyen kockázati életbiztosítást is kötne.
Fontos számára, hogy mindezt a lehető legköltséghatékonyabb módon tegye, hiszen egyedülálló anyaként meg kell gondolnia, hogy mire, mennyit költ.
Hogy megtalálja a számára optimális megoldást, felkeres egy tapasztalt és jól képzett alkuszt, aki egy díjmentes tanácsadás keretén belül kiválasztja az élethelyzetéhez és anyagi körülményeihez leginkább illő biztosítási termékeket.
Alapos elemzés és számolás után kiderült, hogy Katalin számára az lett az anyagilag legkedvezőbb megoldás, hogy megtakarításai igényét és kockázati biztosítási igényét különválasztották., A Katalin befektetési céljaihoz és kockázattűrő képességéhez illő megtakarításos életbiztosítás ugyanis korántsem volt annyira kedvező a kockázati díjakat tekintve, mint egy – a befektetési teljesítményben viszont kevésbé jeleskedő – másik biztosító.
Katalin így megkötötte a kockázati kiegészítők nélküli rendszeres megtakarítását ott, ahol a számára legjobb a várható megtérülés. Kockázati védelmét pedig annál a biztosítónál oldották meg, ahol a legjobb árat kapták. Így havi 2 ezer forintot megspórol, ami a 15 éves futamidő alatt már 360 ezer forint pluszt jelent, és amit így gyermeke felnevelésére költhet.
Szerencsére Katalin nem csak ezt a megspórolt 360 ezer forintot tudta fiára költeni, hanem a futamidő lejárata után a megtakarításnak köszönhetően támogatni tudta egyetemi tanulmányait is.
Gézához hasonlóan, Katalinnal sem történt baleset és jó egészségnek örvend, így a kockázati életbiztosítása, amit szintén 15 évre kötött meg, fizetés nélkül szűnt meg. Azonban fia felnevelésében nagy könnyebbséget jelentett számára, hogy tudta, anyagilag biztonságban tudhatja gyermekét akkor is, ha vele valami történne az évek során.
Kinek éri meg biztosítást kötni?
Az általunk bemutatott példák ugyan kitaláltak, de akár velünk is előfordulhat hasonló szituáció, és máris könnyedén valamelyik szereplő helyében találhatjuk magunkat.
Láthatjuk, hogy a különböző életbiztosítások mennyire összetettek, és akár egymással is kombinálhatók. Ezáltal rugalmasan és élethelyzetünkhöz igazítva tudjuk azokat megkötni, ha pedig szükséges, akkor a futamidő alatt akár módosítani is.
Az életbiztosítások alkalmasak arra, hogy a befizetett biztosítási díj ellenében, anyagi biztonságot nyújtsanak számunkra a nem várt helyzetekben. A legfontosabb azonban, amit mindenekelőtt le kell tisztáznunk magunkban, hogy milyen céllal szeretnénk biztosítást kötni. A megtakarítási cél a fontos, vagy a kockázati, esetleg mindkettő?
Érdemes tehát olyan biztosítást választani, ami igényeinkhez leginkább igazodik, és lehetővé teszi számunkra a jövőbeli, váratlan helyzetekre történő felkészülést, ezáltal biztosítva akár szeretteink védelmét is.
Azonban a biztosítói piac ismerete nélkül nagyon nehéz eligazodni az egyes termékek között, és könnyen választhatunk olyan biztosítást, amivel egy 20 éves futamidő alatt, akár több százezer forintos többletköltségünk is keletkezhet, amit elkerülhettünk volna, ha szakértő segítségét vesszük igénybe.
Több mint 160 megoldás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
