„Új adót vezetnek be”, „Viszi a pénzünket az új adó”, „Este új adó érkezett a megtakarításokra” – 2023 júniusában az ilyen címek uralták a hírportálok felületeit, ami érthető módon nagy felbolydulást okozott egész Magyarországon.
Nem is csoda, hiszen a Magyar Közlönyben 2023. május 31-én megjelent a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet, amelynek értelmében számos megtakarítási termékre új adót vezetett be a kormány.
Ezzel az intézkedéssel majdnem duplájára növelve az egyes megtakarítási termékek kamatai és/vagy hozamai után fizetendő adók mértékét. Ugyanis az eddig fizetett 15%-os kamatadó mellett a rendelet hatálybalépését követően már a 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetnünk kell bizonyos megtakarítási termékek esetén.
Mindez persze rendkívül érzékenyen érinti a megtakarítókat, azonnal elindult a latolgatás, hogy pontosan hogyan is fog ez kinézni, hogyan hat a személyes pénzügyeinkre. Ennek eredményeként számos tévhit szárnyra kapott, mint például, hogy „az új jogszabály miatt csökken a metakarításaink értéke”.
Az egyébként is negatív változások közepette ezek a rémhírek érthető módon még jobban elbizonytalanították a pénzügyek világában kevésbé járatos befektetőket, vagy éppen a most befektetni vágyókat. Mindez pont akkor, amikor a rekord magas inflációs környezetben kiemelt jelentősége lenne a tudatos pénzügyi döntéseknek.
A valóság azonban – ahogy azt majd látni fogjuk – sokkal árnyaltabb, ezért a szochofizetés szabályaival kapcsolatban számos kérdés tisztázásra szorul. Mi az a szocho? Milyen megtakarítási termékek esetében és mikortól kell alkalmazni az új előírásokat? Mi történik a már meglévő befektetéseinkkel? Kell-e szochót fizetni a megtakarításos életbiztosítások után? Hogyan befolyásolják a nyugdíjcélú megtakarításokat az új előírások?
Cikkünkben igyekszünk ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásával eloszlatni a szárnyra kapott tévhiteket, részletesen bemutatni az egyes megtakarítási termékeket érintő legfontosabb adózási előírásokat. Eközben persze kiemeljük azokat a lehetőségeket, amelyeknél mentesülhetünk ettől a plusz adótehertől. Kezdjünk is bele!
Mi a szociális hozzájárulás?
„Ismerd meg ellenfeledet” – tartja a szólás. Nos akkor ismerjük meg pontosan, mi is az az adónem, ami 2023 május óta borzolja a kedélyeket.
A szocho, teljes nevén szociális hozzájárulási adó egy olyan adónem, amelynek célja, hogy az ezen a címen beszedett adóforintokat a szociális rendszer finanszírozására fordítsa a kormányzat. Ide tartozik például a nyugdíjrendszer vagy a szociális segélyek is. Ezek a nagy társadalmi ellátórendszerek hatalmas összegeket igényelnek, jellemzően ez adja egy ország három legnagyobb költségtényezőjének egyikét.
Ezt az adónemet rendszerint a munkabérből, valamint osztalékok után fizetjük. A szocho mértéke jelenleg 13%, érdekesség azonban, hogy ez folyamatosan csökkent a 2012-es megjelenése óta. 2012-ben 27%, 2016-tól 22% volt a szocho mértéke, mígnem 2022. január 1-jétől ezt 13%-ban állapították meg.
A szociális hozzájárulási adót a kormány a szociális rendszer finanszírozására fordítja.
Egy másik furcsaság, hogy ez egy degresszív adónem, ami annyit jelent, hogy pont a kisebb jövedelműek fizetik. Magyarországon a minimálbérhez kötik a szocho mértékét, az aktuális minimálbért felszorozzák 24-gyel. Ez az a választóvonal, amely fölött nem kell szochót fizetni, alatta viszont igen. Ez alatt az összeg alatt a munkavállaló 13% szochót adózik a béréből, míg a társadalombiztosítási járulék másik részét, a munkaadó fizeti a munkavállaló után.
De mi köze ennek a megtakarításokhoz? A már korábban is hivatkozott, 2023. május 31-én megjelent új kormányrendelet értelmében egyes megtakarítási termékek után is meg kell fizetnünk ezt a bizonyos 13%-os szochót. Ennek célja a hivatalos indokolás szerint az állampapírok iránti kereslet fokozása a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében.
Tegyük hozzá, hogy nem ez az első eset, amikor ilyesfajta plusz adót vetnek ki a megtakarításainkra Magyarországon. Korábban, 2013-tól az ehót, avagy egészségügyi hozzájárulást kellett fizetnünk hasonló céllal, mint most a szochót. Ezt 2017 januárjától törölték el, amely plusz 6%-os adóterhet jelentett addig a megtakarítsaink kamatai után.
És ejtsünk még szót a kamatadóról, amelyet ma is fizetünk a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerint 15%-os adókulccsal. Ezt az adónemet 1993-ban vezették be 20%-os adóteherként, majd átmeneti szünet után 2006-ban hozták vissza.
Az új szochorendelet értelmében 2023. július 1-jétől, amennyiben a megtakarítási termékek esetében fennáll az szja-fizetési kötelezettség, akkor 13% szocho-t is kell fizetnünk a 15%-os, már fizetett kamatadó mellett, ami már összesen 28%-os adóterhet jelent.
A szocho miatt kevesebb pénzünk marad?
Ezen a ponton máris tisztáznunk kell a talán legdurvább tévhitet az új szabályozással kapcsolatban. A kormányrendelet megjelenését követően ugyanis sokan félreértelmezték az új adófizetési szabályokat, és úgy gondolták, hogy ennyivel csökken majd a megtakarításuk értéke. Vagyis ha 100 ezer forint megtakarításuk van, akkor abból újabb 13%-ot elvesz tőlük az állam.
Ez egyáltalán nem így van, hiszen a 13% szochót csak az érintett megtakatakarítási termékek hozama/kamata után kell fizetnünk, azaz a befektetett tőkénket nem érinti.
Egy hétköznapi példával élve: ha befektetünk 10 millió forintot és keletkezik 1 millió forint kamatjövedelmünk, akkor 15% kamatadót és 13% szochót kell befizetnünk. Így a kamatokból csak 720 ezer forintot fogunk kézhez kapni.
Meddig alkalmazandó a szochofizetési kötelezettség?
A kormányrendelet, ahogy korábban is írtuk, 2023. május 31-én jelent meg a közlönyben, rendelkezései pedig 2023. július 1-jével léptek hatályba. Ennek értelmében a plusz 13%-os szochót csak a július 1-je után igénybe vett megtakarítási termékek esetében kell fizetnünk, korábbi befektetéseinkre ez nem vonatkozik.
Ha tehát 2020-ban, vagy akár 2023. június 25-én lekötöttünk a bankban 100.000 forintot, az ez után az összeg után járó kamatokból 15% kamatadót kell majd fizetnünk, szochót nem. Ha azonban ugyanezt 2023. július 4-én tettük meg, ott már vonatkozik ránk a szochokötelezettség a kamatok után.
Jegyezzük meg azt is, hogy a hivatalos indokolás szerint ez a kiterjesztett szocho az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt, azaz átmenetileg terheli csak a megtakarításokat.
A jogszabály értelmében, amennyiben a veszélyhelyzet megszűnik, akkor ezt az adót is kivezetik. A háború elhúzódása miatt azonban érthető a bizonytalanságunk, hogy vajon meddig maradhat velünk ez a szochoteher, így egyelőre meghatározatlan ideig, de mindenképp számolnunk kell ezzel a megkötéssel.
Milyen megtakarítási termékeket érint a szochofizetési kötelezettség?
A májusi kormányrendelet értelmében a munkabér, béren kívüli juttatás, osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem és árfolyamnyereségből származó jövedelem után újabb pénzeink lettek szochokötelesek.
| Befektetés/megtakarítás formája | Szochót kell fizetni | Szochót nem kell fizetni |
|---|---|---|
| Folyószámlák és látra szóló betétek | A számlánkon elhelyezett összeg után kapott olyan kamatokból, amelyeket 2023. július 1-jét követően írnak jóvá. | Számlán elhelyezett összeg után 2023. július 1-jét megelőző időszakra járó kamat után. |
| Lekötött betétek | 2023. július 1-től lekötött, vagy újra lekötött banki betétek után járó kamatjövedelemre. | 2023. július 1-ét megelőzően lekötött betétek után járó kamatjövedelemre (akkor sem, ha a lekötés július 1-ét követő időszakra is kiterjed). |
| Kamatadó alá eső nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kollektív befektetési jegy | 2023. július 1-től vásárolt értékpapírokból származó kamatjövedelem után. | 2023. július 1. előtt vásárolt értékpapírokból származó kamatjövedelem után. |
| Megtakarítási célú élet és nyugdíjbiztosítások | 2023. július 1-től kötött biztosítási szerződésekből származó biztosítói kifizetések utáni kamatjövedelemre. | 2023. július 1. előtt kötött biztosítási szerződésekből származó biztosítói kifizetések utáni kamatjövedelemre. |
| A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír | A 2023. június 30-át követően megszerzett kamatjövedelem után (a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után). | 2023. július 1. előtti kamatjövedelemre. |
| A szövetkezet tagjai által a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön | 2023. július 1-től nyújtott tagi kölcsönből eredő kamatjövedelem után. | 2023. július 1. előtt nyújtott tagi kölcsönből eredő kamatjövedelem után. |
Forrás: Magyarország Kormánya
A fenti táblázatban jól látszik, hogy mely termékcsoportok esetén kell szochót fizetnünk. Ez meglehetősen kiterjedt kör, hiszen a legegyszerűbb banki megoldásoktól az értékpapírokon át egészen a megtakarításos életbiztosításokig terjed a felsorolás. Hogy ezek adózása hogyan történik, ezt nézzük meg a következő fejezetekben bővebben.
Hogyan adóznak a lekötött betétek?
A lekötött betétek esetében a törvény azt az összeget számítja kamatjövedelemnek, amely a hitelintézeti betétünk alapján jóvá lett írva, illetve tőkésítve lett mint kamatösszeg. Ezután kell a kamatadót megfizetnünk. Ettől kezdve azonban ehhez ugyanezen az elven jön hozzá a szocho adóterhe is, vagyis a plusz 13%.
Tehát a lekötött összeg után valamekkora – manapság jellemzően meglehetősen alacsony – kamatot érhetünk el. Ebből vonják most le az újabb 13%-ot. Mivel azonban a kamat mértéke elég csekély, ez nem valószínű, hogy nagy horderejű változást okoz bárki pénzügyeiben.
A lekötött betétek esetében az alacsony kamatozás miatt nem kell számottevő változásra számítani a szocho miatt.
Fontos, hogy itt csak a július 1-jétől lekötött összegekről van szó, a korábban lekötött pénzeink kamatait ez a változás nem érinti.
Mit kell tudni a folyószámlák és látra szóló betétek adózásáról?
A látra szóló betétek esetében a számlanyitás dátuma a meghatározó. A betéteknél a június 30-ig megszerzett kamatokra nem, a július 1-től realizálódó kamatokra viszont már igenis kell szochót fizetnünk ezeknél a megtakarításoknál. Itt tehát nem segít, ha 2023. július 1-je előtt írtuk alá a szerződést.
Mivel azonban itt sem a betett összeg, hanem az általa nyert kamat után adózunk, ugyancsak nem nagy összegekről beszélünk, látva a kamatok alacsony mértékét.
Lakás-takarékpénztárak adózásáról röviden
Egy jogszabály-módosítást követően 2018 októberében megszűnt a lakás-takarékpénztárak állami támogatása, de számos korábban megkötött szerződés még most is életben van, amelyek esetében szintén mentesülünk a szochofizetés alól.
Az szja-törvény szerint ugyanis a lakás-takarékpénztárakban összegyűjtött pénz és az állami támogatások, valamint az ezek után kifizetett kamatok adómentes jövedelemnek minősülnek. Ennek megfelelően pedig sem kamatadó, sem pedig szocho nem terheli ezeket a termékeket.
Az állampapírok adózása
Ahogy a fentiekben hivatkozott hivatalos indoklás is kimondja, a rendelkezés kifejezett célja a lakossági megtakarítások állampapírok felé való terelése. Logikus tehát, hogy az állampapírokat nem érinti a szochofizetés kötelezettsége.
Az szja-törvény szerint a 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok esetében még kamatadó-fizetési kötelezettségünk sincs. Ennélfogva szocho sem terheli az állampapír-befektetéseinkből származó jövedelmünket. Ugyanez igaz a Babakötvényre is, hiszen ezek is valójában állampapírok.
Értékpapírok adózása
Más azonban a helyzet a különféle értékpapírokkal. Ahogy a fenti táblázatunkban is szerepel, ezek után igenis meg kell fizetnünk a kamatadó 15%-os és a szocho 13%-os mértékét a kamatjövedelmünk után.
Az szja-törvény szerint ugyanis a nyilvánosan forgalmazott értékpapírok – vállalati kötvények, befektetési jegyek – után kifizetett hozam vagy kamat kamatjövedelemnek minősül. Ezért kamatadót kell fizetnünk az ezekből származó jövedelmeink után. Itt is fontos azonban a határidő: ha 2023. július 1-je előtt vásároltuk ezeket, akkor mentesülünk a szocho alól, míg az ekkortól vásárolt értékpapírokra már meg kell fizetnünk a plusz 13%-os adót.
Kivételt képeznek azonban az ingatlanalapok befektetési jegyei, amelyek kamatjövedelme után szochót nem, csak szja-t kell fizetni.
Szintén az értékapapírok családjába tartoznak a tőzsdei részvények is, amelyekre azonban más szabályozás vonatkozik. A jogszabályok szerint, ha eladunk egy magyar tőzsdén jegyzett részvényt, akkor az esetleges hozamnyereség ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek számít, ezáltal nem minősül kamatjövedelemnek. Ha pedig nem kamatjövedelem, akkor nem kell rá az új felállásban szochót fizetnünk. A 15%-os árfolyamnyereség-adót azonban változatlanul, ahogy eddig is meg kell fizetnünk ezután a nyereség után.
Ugyanez vonatkozik a külföldi részvényekre is, némi kitétellel. A nem az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) tartozó államokban – vagyis az Unió 27 tagállamán, Izlandon, Liechtensteinen és Norvégián kívül – forgalmazott részvényeknél már kell szochót fizetnünk az osztalék után. Igaz, ez eddig is így volt, tehát a mostani kormányrendelettől független ez kötelezettségünk.
Ejtsünk még szót az ETF-ekről, avagy tőzsdén kereskedett befektetési alapokról is. Az ezek kereskedelméből származó nyereség szintén nem számít kamatjövedelemnek, tehát itt sem terheli szocho a megszerzett jövedelmünket.
Mit kell tudni a megtakarításos életbiztosítások adózásáról?
Itt érünk el az egyik legérdekesebb esethez, a megtakarításos életbiztosításokhoz. Ez a csoport ugyanis több szempontból is egyedi. Például azért, mert a fent említett konstrukciókkal szemben itt akár jóval hosszabb időtávról beszélünk: fentiekben ismertetett befektetésektől eltérően, amik jellemzően kettő, három vagy mondjuk 5 éves futamidejűek, itt már sokszor évtizedekre gondolunk előre.
Az időtényező emellett kétszeresen is meghatározó abban, hogy szochoköteles-e ez a megtakarításunk vagy sem. Egyfelől azért, mert itt is érvényesül, hogyha a kormányrendelet érvénybe lépése előtt kötöttünk ilyen szerződést, akkor erre sem vonatkozik az új szochofizetési kötelezettség. Ha tehát 2023 júliusa előtt írtuk alá megtakarításos életbiztosítási szerződésünket, akkor nem kell szochót fizetnünk az elért hozamok után.
Másfelől azért érvényesül itt az időtényező, mert a megtakarításos életbiztosításoknál már régóta, tehát a kormányrendelettől függetlenül is van lehetőség a kamatadó mérséklésére, vagy akár a teljes adómentesség megszerzésére. Ennek célja a lakosság hosszú távú pénzügyi tervezésének, öngondoskodásának motiválása némi adókedvezménnyel. Minderről részletesen írtunk az életbiztosításokról szóló útmutatónkban is.
A megtakarításos életbiztosítás számos egyedi tulajdonsággal rendelkezik.
Alapesetben a megtakarításos életbiztosításra befizetett díjunk „befizetési részén” hozam képződik, ahogy ezt a pénzt a saját döntésünk vagy felhatalmazásunk útján a biztosító eszközalapokba forgatja be. Ahogy ezek az alapok nyereséghez juttatnak minket, ez kamatjövedelemnek minősül, ami után 15% kamatadót és 13% szochót kellene fizetnünk.
Lássuk, hogyan érvényesül itt a szochofizetési kötelezettség, hogyan számolhatunk hosszú távú megtakarításainknál ezzel az adónemmel?
A rendszeres díjas megtakarításos életbiztosítások adózása
A rendszeres díjas életbiztosítások esetében ez úgy néz ki, hogy:
- ha az első 6 évben vesszük ki a pénzünket, akkor 15% kamatadót és 13% szochót kell fizetnünk – ebben az esetben tehát nincs kedvezmény;
- viszont a 6. év és a 10. év között már a felére csökkennek az adóterhek, ekkor 7,5% kamatadót és 6,5% szochót kell ekkor fizetnünk;
- ha pedig a 10. év elteltével vagy az után bontjuk fel a szerződésünket, akkor teljes adómentességet szerezhetünk az itt felhalmozott megtakarításunk hozamára, tehát 0% kamatadó és 0% szocho vonatkozik ránk ekkor.
Az egyszeri díjas megtakarításos életbiztosítások adózása
Ugyanez a helyzet az egyszeri díjas megtakarításos életbiztosításoknál is, csak az egyes sávok időkorlátjai módosulnak némileg. Itt ugyanis hamarabb nyerhetjük el megtakarításunk hozamára a részleges és a teljes kamatadómentességet is:
- az első 3 évben a teljes 15%-ot, illetve 13%-ot kell kifizetnünk kamatadóra és szochóra;
- a 3. és 5. év között viszont már felére csökkennek ezek az adóterhek: 7,5% kamatadót és 6,5% szochót kell fizetnünk;
- végül, az 5. év elteltével vagy az után teljes adómentességet élvezhetünk.
A nyugdíjcélú megtakarításos életbiztosítások adózása
A megtakarításos életbiztosítás egy speciális fajtáját adják a nyugdíjcélú életbiztosítások, avagy nyugdíjbiztosítások. Ezek jelentősége egyre nő, ahogy egyre rosszabb nyugdíjkilátásokkal szembesülünk az elöregedő társadalom és a fenntarthatatlan nyugdíjrendszer folyományaként.
Mivel a nyugdíjbiztosítás gyakorlatilag egy alváltozata a megtakarításos életbiztosításoknak, ezért itt is ugyanúgy érhetünk el részleges vagy teljes mentességet a kamatadó és a szocho alól, mint ahogy fentebb leírtuk.
De ha már az időzítésről beszélünk, nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogyha idő előtt vesszük ki a pénzünket a nyugdíjbiztosításunkból, akkor a kapott adókedvezményt – amennyiben korábban igénybe vettük – 1,2-szeresen kell visszafizetnünk az államnak.
Az eseti díjak után is kell szochót fizetni?
A megtakarításos életbiztosítások esetében befizethető eseti díjak kapcsán felmerült egy kérdés, amely nagy vitát kavart nem csak az ügyfelek, de még a biztosítók körében is. Ugyanis a jogszabály nem tér ki pontosan arra, hogy ha egy 2023. július 1-je előtt kötött szerződésre az ügyfél eseti díjat fizet be, azt vajon terheli-e a szocho.
Ez annál is érdekesebb, mert sokan próbálhatták egy július előtti gyors szerződéskötéssel megoldani, hogy később, akár teljes mértékben is elkerülhessék a megtakarításaikat terhelő szochót.
Az eseti befeizetésekkel kapcsolatban a biztosítótársaságok között is megoszlottak a vélemények. Egy részük úgy vélekedett, hogy ezeket nem terheli szocho, hiszen maga a szerződés még a kormányrendelet hatálybalépése előtt született, és annak keretében mindegy, mikor történik újabb befizetés, hiszen maga a szerződés már mentes ez alól. Mások úgy gondolták, hogy az eseti befizetés dátuma számít, és nem lehet egy korai szerződéssel a későbbi befizetésekre is szochomentességet szerezni.
A vita tisztázására a Magyar Biztosítók Országos Szövetsége kért állásfoglalást a Pénzügyminisztériumtól, ami a kérdésre válaszolva egyértelművé tette, ha valaki július előtt kötött szerződést, attól a későbbi eseti díjakra ugyanúgy vonatkozik a jogszabály. Vagyis szochót kell fizetni a későbbi eseti befizetések hozama után.
Itt is érvényes azonban, amit fent írtunk: az eseti befizetéseknél külön nézi a biztosító, hogy ezek egyenként elérték-e már azt a 3 vagy 5 éves határt, amikor részlegesen vagy teljesen kamatadó- és szochomentesek lehetnek.
Hogyan kell a szochót megfizetni?
Amellett pedig, hogy a szocho miatt csökken a befektetéseink hozama/kamata, a másik kellemetlen dolog, hogy mi dolgunk lehet ezzel, nekünk kell bevallanunk a kamatjövedelmeinket és elszámolnunk ezzel?
A jó hír, hogy jellemzően nem. Amennyiben ugyanis a kamatjövedelem egy külső kifizetőtől származik – jelesül a biztosítónktól vagy a bankunktól –, akkor a szocho megállapítása és levonása a kifizetőnek a felelőssége. Tehát ebben az esetben nyugodtan hátradőlhetünk a karosszékünkben, mivel nekünk semmi dolgunk sincs.
Más a helyzet azonban, ha nem egy kifizetőtől várjuk ezt a kamatjövedelmet, akkor a ugyanis kamatjövedelmet megszerző természetes személynek, vagyis nekünk kell gondoskodnunk a szocho megfizetéséről. Ennek a kötelezettségünknek a szja-bevallásával és megfizetésével együtt tudunk eleget tenni.
A hosszú távú megtakarítás továbbra is megéri
A 2023 májusi kormányrendelet nagy port kavart és nagy izgalmat keltett a megtakarítók körében, hiszen manapság különösen érzékenyen reagálunk arra, ha a megtakarításainkat valami újabb negatív hatás éri. A rekord magas infláció és a piaci bizonytalanságok közepette ez teljesen érthető.
Ahogy azonban a fentiekben összefoglaltuk: nem minden megtakarítási termékre vonatkozik a szochofizetési kötelezettség. A szabályozás alól kivételt képeznek az ingatlanalapok befektetési jegyei, a 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok, a 2023. július 1-je előtt lekötött betétek és vásárolt értékpapírok, a lakás-takarékpénztári szerződések, a tartós befektetési számlák, és nem utolsó sorban a megtakarításos életbiztosítások.
Ezekre a szerződésekre már régebb óta szerezhetünk részleges vagy teljes mentességet, ha terméktípustól függően 3-10 éves futamideig fenntartjuk őket és nem vesszük ki a pénzünket.
Mivel a megtakarítási célú életbiztosításokat – köztük a nyugdíjbiztosításokat is – rendszerint hosszabb futamidőre kötjük, ezért szinte természetes velejárója ezeknek, hogy nem kell, vagy talán csak részleges szocho- és kamatadóterhet fizetnünk rájuk. Már csak ezért is megéri előre gondolkodnunk és hosszú távra tervezni, hiszen így felkészülhetünk a jövő bizonytalanságaira is.
A szochorendelet viszont ennek ellenére is kellemetlenül érinthet minket, de valójában egy igazán hosszú távú befektetés esetén, tudatos pénzügyi döntésekkel teljes adómentességet szerezhetünk. Éppen ezért ne halogassuk a lépést, valósítsuk meg megtakarítási terveinket, hiszen a pénzügyi öngondoskodás továbbra is fontos mindannyiunk számára.
Jelenleg azonban a piacon elérhető számos megtakarítási megoldás közül laikusként bonyolult feladat kiválasztani a számunkra ideális konstrukciót. Hogy ebben a folyamatban hatékonyan eligazodhasson, kérje független alkuszaink segítségét. Szakértőink az igényeihez alkalmazkodva személyesen Budapesten, a Tímár utcai irodánkban, és online is a rendelkezésre állnak, hogy egy díj- és kötelezettségektől mentes tanácsadás során válaszoljanak a felmerülő kérdéseire és segítsék Önt, hogy valóban megtalálja az élethelyzetéhez és céljaihoz leginkább illeszkedő megtakarítási konstrukciót.
Több mint 160 megoldás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
