Manapság sok szó esik arról, hogy miért érdemes életbiztosítást kötni. Számos cikkben olvashatunk a különböző életbiztosítási termékekről. Ezekben a cikkekben a szakértők objektíven bemutatják a különböző konstrukciók előnyeit és hátrányait. Azonban a biztosítások gyakorlati működésével kapcsolatos tudnivalókról, a szerződéskötés utáni teendőkről vagy éppen a biztosítások kifizetéséről már sokkal kevesebbet olvashatunk.
Pedig biztosítottként az egyik legfontosabb kérdés éppen az, hogy mi a teendő akkor, ha valami baj történik? Kinek kell szólni, mikor? Hogyan juthatunk a pénzünkhöz?
Ha ezekkel tisztában vagyunk, sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Ennek egyik előfeltétele, hogy amennyiben biztosítási szerződésünkben kedvezményezettet is jelöltünk meg, akkor ő is tudjon róla, hogy a kockázati esemény bekövetkezése esetén jogosulttá válik a biztosítási összegre. A biztosítótársaságok ugyanis meghatározott eljárásrenddel rendelkeznek, amelyek meghatározzák a káresemények bejelentésének lépéseit. Ezekre nagyon kell figyelni, ugyanis, ha nem tartjuk be az előírásokat, akár még a pénzünktől is eleshetünk.
Azonban ne szaladjunk ennyire előre! Mielőtt megnéznénk, hogyan történik a biztosítási esemény bejelentése, érdemes tisztázni, hogy miért is ajánlatos megadni kedvezményezettet, és mi a dolga pontosan. Mit kell tudni a biztosítási összegről? Mi a helyzet a kockázati életbiztosítás esetén, és mi van akkor, ha megtakarításos életbiztosítással rendelkezünk? A biztosítási összegek után kell adóznunk? Vajon örökölhető ez az összeg?
Rengeteg kérdés, amelyekre ebben a cikkben megkeressük a választ!
Biztosítási alapismeretek
A különböző életbiztosítási termékeket két nagy csoportra oszthatjuk, a kockázati és a megtakarításos típusokra.
Az alábbiakban röviden áttekintjük a legfontosabb biztosításokkal kapcsolatos tudnivalókat.
A kockázati életbiztosítások legfőbb jellemzői, hogy a biztosítótársaság díjfizetés ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy ha a biztosított személy a biztosítási szerződés fennállásának ideje alatt – tehét a futamidő alatt – meghal, akkor egy előre meghatározott biztosítási összeget fizet ki a biztosítás kedvezményezettje részére. Abban az esetben, ha a biztosított a futamidő végén életben van, akkor a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.
A balesetbiztosításokat is érdemes megemlíteni: ezek olyan kockázati konstrukciók, amelyek annyiban térnek el az előzőekben bemutatottaktól, hogy egy sor olyan, szintén előre meghatározott esemény bekövetkezése után is fizetnek, amikor a biztosított nem veszíti életét. Vagyis ilyenkor a biztosító jellemzően az ő részére fogja kifizetni a biztosítási összeget. Ekkor a biztosított egy személyben kedvezményezett is. Ilyen térítési esemény lehet például a csonttörés, a baleseti eredetű műtéti térítés, a baleseti eredetű rokkantság utáni térítés stb. Hasonló elven működnek a baleset- és egészségbiztosítási elemeket is tartalmazó kombinált biztosítások is.
Ezzel szemben a biztosítók a megtakarításos életbiztosításokat azzal a céllal hozták létre, hogy a biztosítottak a rendszeresen vagy egy összegben befizetett biztosítási díjakat a biztosítás időtartama alatt összegyűjtsék, és a különböző eszközalapokon keresztül befektessék. Ezáltal a futamidő végén (tehát egy jövőbeli időpontban) nemcsak az összegyűjtött befizetéseiket kapják vissza, hanem egy – remélhetőleg látványos – hozamokkal kiegészült összeget.
Az egyes definíciókból láthattuk, hogy egy biztosítási szerződésnek több „szereplője” van:
- a biztosító, aki a díjfizetés ellenében a szolgáltatást nyújtja;
- a szerződő, aki a biztosítás díját fizeti, természetes személyek esetében gyakran megegyezik a biztosítottal;
- a biztosított, aki a biztosítási szerződésben meghatározott kockázati események kapcsán biztosítva van;
- és a kedvezményezett, aki a biztosítási esemény bekövetkezését követően jogosult a biztosítási összegre, személye a biztosítás időtartama alatt bármikor megváltoztatható.
Ki jogosult a biztosítási összegre?
Alapesetben a biztosított vagy a kedvezményezett jogosult a biztosítási összegre, az utóbbi hiányában pedig az örökös(ök). Nézzük meg ezt a három biztosítási szereplőt részletesebben!
A biztosított
A kockázati életbiztosítások esetében, ha bekövetkezik valamely biztosítási esemény (a kockázati életbiztosítások gyakran tartalmaznak más kockázati – pl. balesetbiztosítási, vagy egészségbiztosítási – elemeket is) akkor a biztosított, míg haláleset esetén a megjelölt kedvezményezett (ha nincs, akkor pedig a törvényes örökös) kapja meg a biztosítási összeget.
A megtakarításos életbiztosítások lejárata során is az a leggyakoribb helyzet, hogy a biztosítotthoz érkezik az összeg, hiszen alapesetben a szerződésben foglalt biztosítási időtartam végén neki járnak az addig befizetett díjak, és az azok befektetéséből származó hozamok is.
Azonban ha valaki a futamidő vége előtt szeretne hozzájutni a pénzéhez, akkor, bár korántsem olyan jó feltételekkel – és a konstrukció előnyeinek teljes kiaknázása nélkül –, lehetősége van a megtakarításos életbiztosítás visszavásárlását kérni a biztosítótól. Ilyen esetben a szerződő (aki jó eséllyel megegyezik a biztosítottal) kapja vissza az összegyűjtött összeget. Ha a biztosított és a szerződő személye nem ugyanaz, akkor a biztosítottnak is hozzá kell járulnia a visszavásárláshoz. Egy kivétel van, amikor csakis a biztosított kaphatja meg az összegyűlt összeget, nem pedig a szerződő. Ez a kivétel pedig a nyugdíjbiztosítás esetén áll fenn.
A megtakarításos biztosítás esetén is igaz, hogy a biztosított halála esetén a kedvezményezett, vagy ha nincs megjelölve, akkor a törvényes örökös kapja meg az összeget.
A kedvezményezett
Az életbiztosítási szerződésünk (legyen az kockázati vagy megtakarításos) megkötése során lehetőségünk van egy vagy több kedvezményezettet megjelölni. Habár ezzel a lehetőséggel nem kötelező élnünk, de a szakemberek mindenkinek javasolják, mivel a biztosított halála esetén a biztosító a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül kifizeti a szerződésben megjelölt személy(ek)nek a biztosítási összeget, amely aztán képes valóban hatékony anyagi segítséget nyújtani a nehéz időkben.
Biztosításunk kedvezményezettjének bárkit megjelölhetünk, például a férjet, feleséget, szülőket, gyermeket, de akár egy barátot is. A megjelölt kedvezményezett(ek) a szerződésben különleges státuszt töltenek be, mivel a biztosítás szempontjából nem keletkezik kötelezettségük, viszont jogokat gyakorolhatnak, hiszen a biztosítási eseményt (halálesetet) követően ők válnak a biztosítói szolgáltatás jogosultjaivá.
Érdemes a szerződéskötéskor megjelölni egy vagy több kedvezményezettet, hiszen így szeretteink hagyatéki eljárás nélkül juthatnak a biztosítási összeghez, ha a futamidő alatt végzetes tragédia történik.
Ugyanakkor az életbiztosítás futamideje alatt a biztosított bármikor egyoldalúan megváltoztathatja kedvezményezett személyét. Ráadásul, ha biztosítottként több kedvezményezettet jelölünk meg, akkor arról is rendelkezhetünk, hogy milyen arányban részesüljenek a biztosítási összegből, például 50–50% vagy 70–30%.
Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy kedvezményezettként mindenképpen nagykorú személyt érdemes megjelölni. Habár lehetőség van arra, hogy például 18 év alatti gyermekünk legyen életbiztosításunk kedvezményezettje, ezt a LifeRisk szakértői nem tanácsolják, mivel a biztosítási összeget a gyermek egészen a nagykorúvá válásáig nem kaphatja meg: az a gyámhatóságnál kerül letétbe helyezésre.
Előfordulhat olyan élethelyzet, hogy a biztosítottként csak a kiskorú gyermekünket tudnánk megjelölni kedvezményezettként, vagy csak egyszerűen szeretnénk anyagi biztonságáról gondoskodni. Ilyen esetben jó ötlet azt a felnőtt személyt kedvezményezettnek megadni, aki egyébként is ellátná gyermekünk gyámságát, hiszen vele szemben már van kialakult, megingathatatlan bizalmi kapcsolatunk, és tudjuk, hogy gyermekünknek is a legjobbat akarná.
A megtakarításos életbiztosítások esetében, ahol a hangsúly a megtakarításon és a befektetési lehetőségeken van, némileg eltér a helyzet a korábbiakban bemutatottaktól. Ugyanis az ilyen konstrukcióknál elsősorban a szerződő – aki gyakran egyben a biztosított is – a szerződés lejártakor megkapja az addig összegyűjtött pénzt, tehát itt ő a kedvezményezett is egy személyben. Azonban a termék életbiztosítási mivolta miatt ebben az esetben is lehetőségünk van – és érdemes is! – haláleseti kedvezményezettet megjelölni, aki a biztosított halála esetén megkapja majd a befektetett biztosítási díjakat az utánuk járó hozamokkal együtt, illetve a szerződésben meghatározott esetleges haláleseti térítést is.
Éljünk tehát a lehetőséggel, és jelöljünk meg kedvezményezettet, hiszen ez egy gyors és egyszerű módja a biztosítási összeg feletti végrendelkezésnek. Legfőképp azért, mert így egyetlen nyilatkozat segítségével hagyatéki eljárás nélkül olyan emberre hagyhatunk egy jelentősebb összeget, akire csak szeretnénk.
A biztosítási szerződés megkötését követően mindenképpen szóljunk az általunk megjelölt kedvezményezettnek, hogy tudjanak a biztosítási szerződésünkben betöltött státuszukról, és mutassuk meg nekik, hogy hol találják az életbiztosítással kapcsolatos dokumentumokat, mert sok olyan történetet hallani, ahol nem is tudtak a családtagok az elhunyt életbiztosításának létéről.
Az örökös
Abban az esetben, ha biztosítottként nem jelöltünk meg kedvezményezettet a biztosítási szerződésünkben, akkor halálunk után a biztosítási összeg a jogos örökösre száll. Ez igaz mind a kockázati, mind pedig a megtakarításos életbiztosításokra.
Az örökös azonban nem kaphatja meg olyan gyorsan a neki járó biztosítási összeget, mintha kedvezményezett is lenne, mivel a biztosítótársaságnak kötelessége meggyőződni arról, hogy az akár több tíz- vagy százmillió forint valóban az azt megillető személyhez kerül. Ez kedvezményezett léte esetén sokkal egyértelműbb, ezért van, hogy úgy a kifizetésre is gyorsabban sor kerül. Ha csak örökös(ök) van(nak), az összeg kifizetésére csak a hagyatéki eljárás lefolytatása után kerülhet sor, ami esetenként hónapokig is eltarthat.
A biztosított halála esetén a hagyatéki eljárás során a következő lépések követik egymást:
- első lépésként az anyakönyvvezető megküldi az elhunyt lakóhelye szerinti illetékes jegyzőnek a halottvizsgálati bizonyítványt;
- az eljárás jegyzői szakaszában írásban megkeresik a halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozót, akit az idézésben értesítenek a hagyatéki leltár felvételének helyéről és idejéről, valamint ismertetik, hogy a nyilatkozattételhez milyen dokumentumokra lesz szükség;
- a hagyatéki leltár összeírására elegendő csak az idézett személynek megjelenni, nincs szükség valamennyi örökösnek jelen lenni;
- a hagyatéki leltározás során összeírásra kerül az elhunyt valamennyi vagyontárgya, ingatlanok (tulajdoni hányaddal), ingóságok, esetleg gazdasági társaságban birtokolt részesedés. Ha készült, be kell mutatni a végrendeletet is, és itt nyílik lehetőség az életbiztosítást is felvetetni a hagyatékba;
- a hagyatéki leltár elkészítését követően a jegyző a keletkezett dokumentumokat megküldi a közjegyző részére, aki szintén idézésben értesíti az örökösöket a hagyatéki tárgyalásról;
- ezt követően – amennyiben minden zökkenőmentesen zajlik – sor kerülhet az örökhagyó hagyatékának felosztására;
- majd örökösként csak a hagyatéki eljárás lefolytatását követően kereshetjük meg a biztosítót, aki kiutalja a biztosítási összeget a jogos örökösöknek.
Több mint 160 megoldás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
Hogyan szűnhet meg az életbiztosítás?
Ahhoz, hogy a biztosítás összegét kiutalják a kedvezményezett(ek) vagy az örökös(ök) részére, elengedhetetlen feltétel, hogy a biztosítás megszűnjön. Igazából ez az előfeltétele a kifizetésnek, és innentől beszélhetünk arról, hogy ki kapja meg ezt a pénzt. Tekintsük át ebből a szemszögből is a különböző szcenáriókat!
Haláleseti térítés
A kockázati és a megtakarításos életbiztosítások, valamint a balesetbiztosítások kapcsán is találkozhatunk haláleseti térítéssel, amit a kedvezményezett(ek) vagy az örökös(ök) kaphatnak meg. Ennek a biztosítói szolgáltatásnak feltétele, hogy a biztosított személy a futamidő alatt elhalálozik, mindez pedig a biztosítás megszűnését vonja maga után.
A kockázati életbiztosítások vonatkozásában a biztosító bármely okú halál esetén fizet. Ebbe a kategóriába tartoznak például azok a gyógyíthatatlan eredetű betegségre visszavezethető halálokok, amelyek a biztosítás megkötése pillanatában, illetve azelőtt még nem álltak fenn, vagyis nem diagnosztizálták őket (pl. szívelégtelenség, rosszindulatú daganatos kórképek). A haláleseti térítés kifizetését vonják maguk után a baleseti eredetű halálokok is. Balesetbiztosítás megléte esetén csak akkor beszélhetünk haláleseti térítésről, ha a halál baleset miatt következik be.
Az életbiztosítások esetében a szerződésben előzetesen meghatározott haláleseti térítés kifizetése konstrukciótól függően történhet egy összegben – ez a gyakoribb – vagy járadékszolgáltatás keretében. Az utóbbi esetben jellemzően a biztosító teljesít egy meghatározott, egyösszegű kifizetést, majd a biztosítás időtartamának végéig havi rendszerességű járadékszolgáltatást nyújt a kedvezményezett részére.
A megtakarításos életbiztosítások esetében viszont a fentiekben bemutatott gyakorlattól eltérő szituációkkal is találkozhatunk. Ugyanis a biztosított halála esetén a biztosítótáraságok kifizetik a biztosítási szerződésben megjelölt haláleseti kockázati térítés összegét, illetve a biztosított által befizetett díjak hozamokkal növelt összegét is.
Azonban lehetőségünk nyílik olyan módozat kiválasztására is, amelyben rögzítenek egy minimum összeget (pl. 10 millió forintot), amit mindenképpen megkap a kedvezményezett vagy az örökös, még abban az esetben is, ha a futamidő alatt még nem gyűlt össze annyi pénz a befizetett díjak befektetéséből.
Az életbiztosítási szerződések nem csak kizárólag a haláleseti szolgáltatással szűnhetnek meg, ugyanis a díjfizetés elmulasztása (kivétel a megtakarításos életbiztosítások), valamint a szerződés felmondása is a biztosítás megszűnését vonja maga után. Mindennek azonban a kockázati konstrukciók esetében kevésbé van jelentősége, hiszen ilyen esetekben ezek a biztosítások kifizetés nélkül szűnnek meg.
Ezzel szemben a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat megvizsgálva két különböző esettel is találkozhatunk.
Unit linked életbiztosítás megszűnése elérés útján
A biztosítói megtakarítási programok célja, hogy rendszeres, hosszú távú megtakarítási lehetőséget – jellemzően 15–25 éves futamidőről beszélünk – biztosítsanak az ügyfeleknek. Tehát optimális esetben a biztosított a konstrukció teljes időtartama alatt pontosan fizeti a biztosítás díját, amit a biztosító befektet, hogy a futamidő végén megkapja a befektetett pénzének a hozamokkal növelt összegét. Ezt nevezzük tervezett biztosítási időtartamnak, ami a szerződésben rögzített, és ebben az esetben elérés útján fejeződik be.
A nyugdíjbiztosítások olyan speciális csoportját képezik a megtakarításos konstrukcióknak, amelyek esetében az elérési életkort a szerződéskötés évében aktuális öregségi nyugdíjkorhatárhoz (jelenleg 65 év) igazították. Ezzel létrehoztak egy olyan kötött végű, nyugdíjcélú befektetési egységekhez kötött életbiztosítást, amely az öngondoskodáson keresztül a gondtalan nyugdíjas évek megteremtését hivatott szolgálni.
Megtakarításos életbiztosítás esetén, ha zárt végű a szerződés, akkor kötelező elérési kedvezményezettet megjelölni. A gyakorlatban ez a személy szinte mindig a szerződő/biztosított, de lehetne mást is megjelölni. Nyíltvégű (whole life, másnéven egész életre szóló) megtakarításos életbiztosítás esetén mindig visszavásárlással szűnik meg a biztosítás, így ott nincs elérési kedvezményezett. Ilyenkor ezeket a jogokat a szerződő gyakorolja, de a biztosítottnak is hozzá kell járulnia a visszavásárláshoz.
A unit linked életbiztosítások hosszú távú takarékoskodásra nyújtanak lehetőséget.
Normál körülmények között a futamidő végéig fizetni fogjuk a biztosításunk díjait. Egyszeri díjas konstrukciók esetében a szerződéskötéstől számítva legkorábban 5, rendszeres díjas termékek esetében pedig legkorábban 10 év elteltével következik be, amikor már megmutatkozik a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások egyik nagy előnye, miszerint a biztosító által kifizetett összeg kamatadómentessé válik.
Hogy ez mit jelent? A legtöbb befektetési termékkel elért hozam a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerint kamatjövedelemnek minősül, amelyek után szja-fizetési kötelezettsége keletkezik a befektetőnek. Ezt nevezzük a hétköznapokban kamatadónak, amely megfizetése alól csak néhány befektetési termék képez kivételt, mint például a tartós befektetési számla, az állampapírok vagy a befektetési egységhez kötött életbiztosítások. A mentesülés olyan versenyelőny, amely vonzóbbá teheti ezeket a pénzügyi termékeket, mivel így az általuk elért hozamok száz százalékát megkapjuk, utána adózunk már nem kell.
Megtakarításos életbiztosítás megszűnése visszavásárlás esetén
Az élet sokunk számára tartogathat nem várt fordulatokat, amelyekhez muszáj alkalmazkodnunk. Így előfordulhat, hogy a futamidő alatt fellépő egzisztenciális problémák miatt nem tudjuk tovább fizetni megtakarításunkat és az eddig összegyűjtött pénzre is szükségünk van.
Ha a szerződésünket kénytelenek vagyunk „feltörni”, akkor a gyakorlatban megvalósult biztosítási időtartam eltér – rövidebb – a biztosításunk szerződésében meghatározott futamidőtől.
A biztosítás feltörését vagy idő előtti megszüntetését visszavásárlásnak is nevezzük. Itt érdemes megállni egy pillanatra, mivel ez a kifejezés megtévesztő lehet. A visszavásárlásra úgy érdemes tekintenünk, mintha a biztosítási kötvényünket maga a szolgáltató, tehát a biztosítótársaság vásárolná vissza tőlünk. Vagyis, amikor a szerződésben rögzített biztosítási időtartam vége előtt felmondjuk a biztosításunkat, akkor gyakorlatilag ezért a pénzintézet fizet nekünk, mi nem vásárolunk semmit.
A szakértők a szerződés futamidő vége előtt történő megszüntetését a biztosítói megtakarítási programok egyedi költségstruktúrája miatt senkinek sem javasolják.
Ha mégis sor kerülne rá, akkor egyrészt számításba kell vennünk, hogy a korábbiakban ismertetettek szerint kamatadó-fizetési kötelezettségünk keletkezhet, illetve mivel a konstrukció költségszerkezete miatt a kezdetekben magasabb költségelvonás jellemző, ezért könnyen előfordulhat, hogy a biztosítási időtartam első éveiben veszteségesen tudjuk lezárni befektetésünket, vagyis kevesebbet kapunk vissza, mint amit addig befizettünk.
Az életbiztosítási szerződések megszűnését vonja maga után a biztosított halála. A biztosítói megtakarítási programok esetében nemcsak ebben az esetben, hanem elérés útján vagy visszavásárlással is megszűnhetnek a szerződések.
Hogyan történik a kifizetés? – Gyakorlati tudnivalók
Miután áttekintettük az élet- és balesetbiztosítások kifizetésével kapcsolatos fontosabb alapismereteket, nézzük meg, hogy történik a biztosítási összeg kifizetése a gyakorlatban.
Életbiztosítási összeg utáni adózás
Az első és legfontosabb, amit tudnunk kell, hogy amennyiben magánszemély fizeti az életbiztosítás díját, akkor a kedvezményezett számára kifizetett biztosítási összeg adó- és illetékmentes – kivéve a megtakarításos életbiztosítások esetében korábban bemutatott speciális eseteket, mint például ha a szerződés felbontására a kamatadómentesség beállta előtt kerül sor.
Illetéknek nevezzük azokat az állam által megállapított díjakat, amelyeket például az öröklés, az ajándékozás, a vagyonátruházás vagy a közigazgatási hatósági eljárás igénybevétele során kell megfizetnünk. Az adó és az illeték között lényeges különbség, hogy az utóbbi megfizetéséért cserébe az állam valamilyen szolgáltatást nyújt (pl. közigazgatási hatósági eljárások során), míg az adó egy kötelezően fizetendő díj.
Az életbiztosítások kifizetése
Haláleseti kifizetés
Amikor már megtörtént a baj, és haláleseti kifizetésre kerül sor, akkor a kedvezményezett(ek)nek vagy örökös(ök)nek jelenteni kell a biztosított halálát a biztosítótársaságnak.
Erre valamennyi biztosító közzétesz a honlapján egy formanyomtatványt, amit bárki letölthet. Ezt a nyomtatványt lehetőség van a biztosítóknál személyesen leadni, de független tanácsadónkon keresztül is be lehet nyújtani.
A biztosítási esemény bejelentése során meg kell adnunk:
- a szerződés azonosító adatait (szerződés száma, kötvényszám);
- a bejelentő adatait (név, lakcím, telefonszám, e-mail cím);
- az elhunyt biztosított adatait (név, születési hely és idő, anyja neve stb.);
- a halálesettel kapcsolatos adatokat (a halál oka, bekövetkezés helye és ideje; volt-e hatósági vizsgálat a haláleset kapcsán);
- a kedvezményezett vagy örökös adatait;
- végül pedig a biztosítási összeg kifizetéséhez szükséges adatokat (pl. számlavezető bank neve, a számlatulajdonos neve, bankszámlaszám stb.);
- illetve ki kell tölteni egy nyilatkozatot, amely lehetővé teszi a kedvezményezett azonosítását.
Hangsúlyozzuk, hogy a biztosítási összeg kiutalását a biztosító csak a szerződésben megjelölt haláleseti kedvezményezett(ek) részére teljesítheti, és csak az abban megjelölt arányban. Amennyiben a biztosított nem jelölt meg kedvezményezett(ek)et, akkor a jogerős hagyatéki végzésben megjelölt örökös(öke)t fogja megilletni a biztosítás összege.
Habár a különböző biztosítótársaságok eltérő gyakorlatot folytatnak, de jellemzően a biztosított halálától számított 15–30 napon belül kell bejelentést tenni a szolgáltatónál, amelyhez a következőket szükséges csatolni.
- A korábbiakban említett szolgáltatási igénybejelentő dokumentumot.
- A halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
- A halottvizsgálati bizonyítvány másolatát.
- A boncolási jegyzőkönyv másolatát (amennyiben készült).
- A jogerős hagyatéki végzés vagy öröklési bizonyítvány másolatát, abban az esetben, ha kedvezményezettet nem neveztek meg a szerződésben.
- A kiskorú örökös vagy kedvezményezett esetén gyámhatósági igazolást a gyámhatósági betétkönyv megnyitásáról szóló dokumentummal.
- Orvosi nyilatkozatot az elhunyt biztosított alapbetegségeiről, azok diagnosztizálásának első időpontjáról.
- Amennyiben a haláleset külföldön történt, akkor a külföldi hatósági dokumentumok hiteles magyar nyelvre lefordított másolatát.
- Baleseti eredetű halál esetén a hatóságok által lefolytatott vizsgálatok jegyzőkönyvének másolatát és, ha készült, akkor pl. a véralkoholteszt eredményét is szükséges csatolni.
- Közlekedési baleset esetén pedig, ha a baleset elszenvedője a jármű vezetője volt, akkor a vezetői engedélyének és a jármű forgalmi engedélyének másolatát.
Ha valamennyi dokumentum rendben beérkezett, és a biztosító befogadta, akkor a biztosítási összeg kifizetéséhez szükséges utolsó dokumentum beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatást. Vagyis a biztosítóknak két hét alatt szükséges ellenőrizni minden irat hitelességét és elbírálni a kifizetésre irányuló kérelmet.
Ezalatt az idő alatt valamennyi dokumentum alapos átvizsgáláson esik át, ugyanis a biztosítótársaságnak meg kell győződnie arról, hogy a biztosítási összeg kifizetésének van-e bármilyen akadálya, avagy kell-e számolni esetleges kizáró vagy mentesítő tényezőkkel, amelyeket bővebben egy későbbi fejezetben részletesebben ismertetünk.
Ha esetleg a biztosító elutasítja a szerződésben rögzített biztosítási összeg kifizetését, viszont ezzel nem értünk egyet, akkor lehetőségünk nyílik ezt a döntést megtámadni. Amennyiben nem sikerül a biztosítóval megegyezni, polgári peres eljárás lefolytatást is kérhetjük, ahol a bíróság dönt arról, hogy jogszerűen utasította-e el a szolgáltató a kifizetést.
Egyéb biztosítási esemény bekövetkezte utáni kifizetés
A megváltozott fogyasztói igények és az életvitelünkből adódó kihívásokra adott válaszként manapság sok biztosítótársaság az életbiztosításokat már gyakran egészség- és balesetbiztosításokkal kombálva is értékesíti. Ezek a komplex szolgáltatást nyújtó biztosítási termékek rövid idő alatt népszerűek és keresettek lettek az ügyfelek körében, mivel az élet számos területén védelmet jelentenek a biztosított számára. Térítést kínálnak például:
- baleset (pl. csonttörés, égési sérülés, rokkantság, stb.);
- egészségbiztosítás (pl. műtéti beavatkozás, kórházi tartózkodás, stb.);
- keresőképtelenség; vagy éppen
- kritikus betegségek kialakulása esetén is.
A felsorolt példákból láthatjuk, hogy a kockázati biztosítások számos olyan térítési eseményt lefednek, amelyek esetén a biztosított egyben a kedvezményezett, vagyis neki kell intézkedni a biztosítási esemény bejelentéséről. De hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?
A biztosítási esemény bekövetkezéstől számított 8 – egyes szolgáltatóknál 15 – napon belül meg kell tennünk a bejelentésünket, ami leggyakrabban a biztosítónk által üzemeltetett internetes kárbejelentési felületen történik, de van lehetőség személyesen, a biztosító bármelyik kirendeltségén megtenni.
A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmazni:
- a biztosított adatai (név, születési hely és idő, anyja neve);
- a biztosított címe;
- a biztosítási kötvény száma;
- a biztosítási esemény rövid leírása (itt kell megadni pl. a baleset körülményeit, az esemény bekövetkezésének időpontját);
- a biztosított elérhetőségei (telefonszám, e-mail cím);
- a kifizetéshez szükséges adatok (számlatulajdonos neve, számlaszám).
A bejelentéshez csatolni kell a biztosítási eseményhez kapcsolódó valamennyi orvosi dokumentum (pl. zárójelentések, leletek) szkennelt példányát. Ez azért lényeges, mert a biztosítótársaság csak így tudja elbírálni a térítési esemény bekövetkezését és intézkedhet a biztosítási összeg kifizetéséről, ami ez esetben is az utolsó dokumentum beérkezésétől számított 15 (vagy egyes biztosítóknál 30) napon belül megtörténik.
Megtakarításos életbiztosítások lejárata
A tartammal rendelkező biztosítói megtakarítási programok esetén találkozhatunk a futamidő lejártakor történő kifizetéssel. Ez az úgynevezett elérési szolgáltatás, amely keretén belül a biztosítótársaság egy összegben kifizeti a futamidő lejáratának napján a biztosított számláján nyilvántartott befektetési egységek értékét, a lejárat napján aktuális árfolyamon. Ezzel a kifizetéssel pedig a biztosítás megszűnik.
A kifizetéshez gyakorlatilag nem kell semmit tennünk: a szerződés lejártakor a biztosítótól felkeres minket valaki. Ekkor dönthetünk arról, hogy egy összegben vagy pl. 10 éves járadék formájában kívánjuk-e magunkhoz venni az összeget, netalántán később szeretnénk élni a kifizetés lehetőségével.
Megtakarításos életbiztosítások visszavásárlása
A korábban már említett, tartam nélküli, azaz nyíltvégű (whole life) megtakarításos életbiztosítás mindig visszavásárlással szűnik meg.
Szerződésben meghatározott lejáratú biztosítás esetén pedig a szerződő (és ha nem ugyanaz a személy, akkor a biztosított) kezdeményezheti a biztosítási kötvény visszavásárlását.
A visszavásárlás történhet teljes és részleges formában.
Részleges visszavásárlás esetén a biztosító úgy teljesíti a kifizetési kérelmünket, hogy közben a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a biztosítási díjak pedig alapesetben változatlanok maradnak, amit továbbra is havonta levonnak a számlánkról. A részleges visszavásárlás értékénél rendszerint meghatároznak egy minimum összeget, például 100 ezer forintot.
A teljes visszavásárlás a biztosítási szerződésünk megszűnését fogja eredményezi.
A megtakarításos életbiztosítás esetében lehetőségünk van részleges és teljes visszavásárlásra is.
Ha visszavásárlásra kerül a sor, akkor ezt az igényünket jeleznünk kell a biztosítónak személyesen, vagy írásban egy formanyomtatványon. Ezt követően a biztosító tájékoztat minket a további lépésekről.
Míg a tartam nélküli szerződéseknél ez a normál ügymenet, a fix lejáratú szerződések esetén a visszavásárlással óvatosan kell bánni. Tényleg csak akkor kerüljön rá sor, ha nincs más választásunk. A nyugdíjcélú konstrukciók esetében fokozottan igaz ez, ugyanis a nyugdíjbiztosítások visszavásárlása során felmerülő költségek mellett az állam által nyújtott és addig igénybe vett éves adójóváírás – maximum 130 ezer forint – 20%-kal növelt összegét is vissza kell fizetnünk az adóhatóságnak, így extrán rosszul járhatunk.
Mikor nem fizet a biztosító?
Az előző fejezetben már említettük, hogy vannak olyan esetek, amikor a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól. Mielőtt azonban áttekintenénk, hogy pontosan mikor beszélhetünk ezekről, nézzük meg, hogy mi a különbség a két fogalom között.
Egy biztosító rendszerint akkor mentesül a kockázatviselési kötelezettsége alól, ha a káresemény bekövetkezik, de a biztosított olyan magatartást tanúsított, ami jelentős mértékben hozzájárult a biztosítási esemény bekövetkezéséhez – tehát felmerül a szándékosság lehetősége.
A biztosított és/vagy kedvezményezett akkor nem jogosult térítésre, ha olyan esemény következik be, amelyekre eleve nem terjedt ki a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, vagyis ilyenkor a biztosítótársaságnak – értelemszerűen – nem kell fedezetet nyújtania.
Lényeges különbség a két tényállás között, hogy a mentesülés esetén a biztosítónak kell bizonyítani azt, hogy miért nem köteles kifizetni a biztosítási szerződésben foglalt összeget. A kizárás esetében pedig a biztosítottnak nem sikerül hitelt érdemlően bizonyítania, hogy az elszenvedett káresemény során nem álltak fenn kizáró tényezők.
A legtöbb biztosítótársaság esetében a haláleseti térítés alóli mentesülést eredményezi, ha a biztosított:
- öngyilkosságot követ el;
- halálesete szándékos bűncselekmény elkövetésével hozható összefüggésbe;
- halála a kedvezményezett szándékos magatartásával hozható összefüggésbe.
Míg például – a teljesség igénye nélkül – kizárást vonhat maga után:
- az alkohollal, tudatmódosító szerekkel, kábítószerrel kapcsolatba hozható haláleset;
- az extrémsport-baleset;
- az olyan munkabaleset, ami a munkavédelmi óvó- és rendszabályok figyelmen kívül hagyása miatt következett be;
- a veszélyesnek számító foglalkozás gyakorlása (pl. fegyveres őr, katona, ipari búvár) során bekövetkező káresemény;
- a meglévő alapbetegség eltitkolása, amelyről a biztosítottnak már a szerződés aláírásakor is tudomása volt;
- polgárháborús cselekményekkel, zavargásokkal közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható káresemény;
- vagy ha a biztosítási esemény bejelentése nem az előírt feltételek és határidő szerint történt.
Bár leírva triviálisnak tűnik, de mégis fontos megemlíteni, hogy megtakarításos életbiztosítások esetén a biztosító nem tud „mentesülni” a befektetett rész kifizetése kapcsán, maximum a kiegészítő kockázati összegek kapcsán.
Segítség a bajban
Természetes, hogy senki sem szeret a legrosszabbra gondolni, azonban a váratlan helyzetekre történő felkészülés során ezzel is szembe kell néznünk. A különböző kockázati életbiztosítási termékeket úgy alakították ki, hogy képesek legyenek valóban hatékony segítséget nyújtani a biztosított távozását követően az életben maradt családtagok és szerettek részére.
Mindezeket alátámasztják az életbiztosításokra vonatkozó jogszabályi háttér nyújtotta előnyök, amelyeknek köszönhetően könnyen gondoskodhatunk arról, hogy általunk kijelölt személyek jelentősebb összeget örökölhessenek, ami így adómentes. A szerződésben megjelölhető kedvezményezett(ek) a biztosítási esemény bejelentését követően akár két héten belül, hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül megkapják a biztosítási összeget.
Arról nem is beszélve, hogy köszönhetően annak, hogy nem csak haláleseti védelmet tartalmazhatnak a biztosítások, akár egy egészségkárosodás vagy baleset következtében kialakult krízist követően saját magunknak is jó szolgálatot tehet a biztosítók által nyújtott térítés, hiszen segíthet a talpra állásban.
A megtakarításos életbiztosítások szintén másfajta védelmet nyújtanak: a tartamos vagy tartam nélküli biztosítások visszavásárlása egy előre tervezhető esemény. Saját előrelátásunknak köszönhetően a távolabbi jövőnk pénzügyi biztonságát alapozhatjuk meg: típustól függően vagy a szerződés lejártakor, vagy amikor szükségünk van rá, akkor kapjuk meg az addig összegyűjtött biztosítási díjakat azok hozamaival együtt.
Láthatjuk, hogy egy szakértelemmel összeállított életbiztosítási konstrukció az élet számos területén segítséget nyújthat, legyen szó akár egy közlekedési balesetben hátramaradt özvegyről és kisgyermekéről, vagy egy hirtelen fellépő betegség miatt apa nélkül maradt fiatal felnőttről, aki egyetemi tanulmányait folytatja, de egy maradandó sérüléssel járó baleset után az a biztosított is számíthat pénzügyi segítségre, aki olyan konstrukciót választ, amiben nem csak a haláleseti védelem dominál. A megtakarításos életbiztosításokkal pedig felkészülhetünk a jövőbeli pénzügyi krízisekre vagy nagyobb kiadásokra, de akár a gondtalan nyugdíjas évekre is.
Sok múlik azonban a megfelelő biztosítási módozat kiválasztásán, amely során számos tényezőt egyszerre szükséges vizsgálni. Például az élethelyzetünket, aktuális jövedelmünket, jövőbeli pénzügyi céljainkat, de fel kell mérni az esetleges kockázatok körét is.
Kérjen díjmentes életbiztosítási tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
