A piaci verseny miatt kialakult nyomás arra sarkallja a biztosítókat, hogy mindinkább képesek legyenek ügyfeleik számára egyedi, saját igényekre szabott biztosítási szolgáltatásokat nyújtani. Az így kialakult kínálat eredményeképp számtalan – egyedi és kombinált – életbiztosítási módozat közül választhatjuk ki a számunkra megfelelő kockázati konstrukciót. Ennyi termék közül azonban megtalálni a számunkra ideális biztosítást és megkötni a szerződést sokszor időigényes és bonyolult folyamat.
Ezt a problémát tovább nehezíti, hogy amikor alaposabban megvizsgáljuk a kockázati életbiztosítások termékpalettáját, jelentős különbségeket tapasztalhatunk még a hasonló módozatok díjszabásai között is. Így könnyen olyan szituációban találhatjuk magunkat, hogy például az ismeretségi körünkből valaki kedvezőbb áron tud ugyanolyan, vagy nagyon hasonló feltételek mellett szerződni egy azonos biztosítási összegű kockázati konstrukcióra, mint amit nekünk kínálnak.
Első ránézésre egy laikus szemlélőnek mindez furcsának tűnhet. Ahhoz azonban, hogy megértsük, milyen tényezők befolyásolják a biztosítások díjszabását, rengeteg információra lenne szükségünk. Ismernünk kellene konkrét biztosítási szerződéseket, valamennyi pénzintézet esetében alaposan meg kellene vizsgálnunk az általános szerződési feltételeket, valamint naprakész információkkal kellene rendelkeznünk a különböző biztosítók által kínált akciókról és kedvezményekről. A legtöbbünknek azonban sem ideje, sem pedig energiája nincs ennyi adat feldolgozásához a napi teendők mellett – nem beszélve azokról az információkról, amelyek olyannyira biztosítóspecifikusak, hogy egészen egyszerűen esélyünk sincs megismerni azokat.
A helyzetet ugyanis tovább bonyolítja, hogy egy adott életbiztosítási konstrukció egzakt díjának megállapításához szükséges adatokat sokszor még az apróbetűs részekben sem találjunk meg tételesen leírva. Mindezt még tovább nehezíti, hogy a díjmegállapítás pontos módszertana is – főként, mert sokszor személyre szabott – rejtve marad a kíváncsi tekintetek elől. Így a kérdés mégiscsak az, hogy meg lehet-e határozni a kockázati életbiztosítások díját befolyásoló tényezőket?
Sajnos – ahogy azt majd a későbbiekben látni fogjuk – a választ nem lehet egy egyszerű igennel vagy nemmel elintézni. A jó hír viszont, hogy a LifeRisk független szakértői rendelkeznek olyan praktikus és hiánypótló információkkal, amelyek segítségével könnyebben megérthetjük, milyen szempontok figyelembevételével történik az életbiztosítások díjának megállapítása egy személyre szabott életbiztosítási szerződéskötés során. Vegyük sorra ezeket!
Alapfogalmak tisztázása
Mivel a különböző életbiztosítási termékek díjkalkulációja során eltérő feltételeket vizsgálnak a biztosítók, ezért mindenképpen érdemes áttekinteni azokat a biztosításelméleti alapfogalmakat, amelyek segítségével könnyebben megérthetjük az árképzés folyamatát.
Mielőtt rátérnénk arra, hogy mitől függ az életbiztosítás díja, vegyük át a legfontosabb alapfogalmakat!
Tisztán kockázati életbiztosítások
A kockázati életbiztosítások a legismertebb biztosítói termékek közé tartoznak, szinte kivétel nélkül valamennyi ember hallott már róluk.
Részben köszönhető ez annak, hogy ezeknek a konstrukcióknak a gyökerei már több mint ezer évre nyúlnak vissza.
Az első életbiztosításra utaló emlék a római korból maradt ránk. Mivel a temetési költségek nagyon magasak voltak abban az időben (is), és ha valakinek nem volt pénze temetési szertartásra, akkor a teste jó eséllyel egy hatalmas közös sírgödörben végezte. Éppen ezért temetkezési szövetkezetek (burial clubs) jöttek létre, amelybe egy egyszeri belépési díj, majd rendszer havi díjfizetés mellett lehetett tag valaki. A szövetkezet vállalta, hogy a tagokat haláluk esetén méltó körülmények között temetik és búcsúztatják el.
A világ első tényleges életbiztosítását pedig 1583-ban a londoni Royal Exchange-ben kötötte Richard Martin városatya, aki 30 fontot fizetett – amit a „biztosítás” díjának tekinthetünk – tizenhárom londoni kereskedőnek. Ez valójában egy fogadás volt a felek között. A „biztosítási szerződés” „biztosítottja” pedig William Gibbons volt. A Martin és a kereskedők között kötött megállapodás kimondta, hogy ha a „biztosított” halála egy éven belül bekövetkezik, akkor a városatya 400 font körüli „biztosítási összeget” kap a kereskedőktől. Erre azonban végül nem került sor, hiszen Gibbons megérte a „futamidő” végét.
Mára a kockázati életbiztosítások letisztult és keresett termékké váltak a biztosítói piacon, amelyeket szigorú törvények szabályoznak. A konstrukció lényege, hogy a biztosítótársaság díjfizetés ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy ha a biztosított halála a biztosítás időtartama alatt bekövetkezik, akkor egy előzetesen megállapított biztosítási összeget fizet a biztosítás kedvezményezettje(i), ennek hiányában a jogos örököse(i) részére.
Ha pedig a futamidő végén a biztosított életben van, akkor a haláleseti életbiztosítás kifizetés nélkül fog megszűnni.
Kiegészítő elemekkel ellátott kockázati biztosítás
A folyamatosan változó igényekre adott válaszként a biztosítótársaságok ma már komplex – kiegészítő elemekkel ellátott – életbiztosítási szolgáltatáscsomagokat kínálnak ügyfeleik részére.
Ezért manapság tisztán életbiztosítási konstrukciókkal csak nagyon ritkán találkozhatunk. Ugyanis az életbiztosításokat a pénzintézetek gyakran egészség- és balesetbiztosítási elemekkel is kombinálják, így nyújtva az élet valamennyi területére kiterjedő biztosítási védelmet.
Ezáltal lehetővé válik számunkra, hogy számos kockázati esemény (pl. olyan betegség, vagy probléma, ahol műtét, vagy éppen kórházi kezelés szükséges, csonttörés, kiemelt kockázatú betegség diagnózisa stb.) közül magunk jelöljük ki azokat, amelyek bekövetkezése esetén szeretnénk, hogy további biztosítási térítésben is részesüljünk.
Biztosítási díj, biztosítási összeg
A hétköznapokban sokan helytelenül használják a biztosítási díj és a biztosítási összeg kifejezéseket. Érdemes tehát röviden azt is áttekinteni, mi a különbség a két fogalom között, hiszen így elkerülhetjük a későbbi félreértéseket.
A biztosítási díj az a forintban kifejezett összeg, amit a szerződő félnek – aki természetes személy esetén gyakran megegyezik a biztosítottal – kell megfizetni a biztosító részére. Vagyis a biztosítási díj nem más, mint a biztosító kötelezettségvállalásának (szolgáltatásának) az ellenértéke.
A biztosítási összeg pedig az a biztosítási szerződésben előzetesen megállapított összeg, amit a biztosító szolgáltatása részeként kifizet, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik.
A biztosítási díj nagyságát jelentős mértékben befolyásolja, hogy milyen mértékű biztosítási védelmet szeretnénk kapni az egyes kockázati események után. Ökölszabályként kijelenthetjük, hogy minél magasabb biztosítási összeget határozunk meg a szerződésünkben, annál nagyobb biztosítási díjat fogunk fizetni.
Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lennünk, hogy a díjkalkuláció során a pénzintézetek számos tényezőt vizsgálnak párhuzamosan, mint például a biztosított életkorát, vagy akár a díjfizetés tartamát (biztosítási időtartam), amelyek kisebb-nagyobb mértékben, de szintén hatást gyakorolnak a biztosítási díjunk végösszegére, azonban mindezeket a későbbiekben még részletesen látni fogjuk.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Életkorfüggő és életkorfüggetlen kockázatok
A kiegészítő elemekkel kombinált kockázati életbiztosítások esetében különböző biztosítási szolgáltatásokkal találkozhatunk, amelyeket két nagy csoportra oszthatunk fel: az életkorfüggetlen és az életkorfüggő kockázati elemekre.
Az életkorfüggetlen kockázatok azok a biztosítási káresemények, amelyek bekövetkeztét számottevően nem növeli vagy csökkenti sem az életkor, sem más egészségügyi kockázat. Tipikusan ilyenek a baleseti kockázati elemek (pl. baleseti eredetű műtéti térítés vagy a baleseti halál).
Ezzel szemben az életkorfüggő kockázatok olyan biztosítási események bekövetkeztére vonatkoznak, amelyekre hatással van az életkorunk és az egészségi állapotunk is. Az életkorunk előrehaladtával természetesen nő az egészségügyi kockázat, hiszen az egészségi problémák bekövetkeztének statisztikailag annál nagyobb esélye van, minél idősebbek vagyunk. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a biztosítási díjak időről időre (pl. évről évre) változnának a szerződés lejárata felé közeledve, hanem csak azt, hogy a biztosítótársaságok ezt figyelembe véve, körültekintőbben járnak el a díjmegállapítás során.
Ezt leginkább úgy érhetjük tetten, ha két különböző életkorú biztosított esetében hasonlítjuk össze ezeket a díjakat ugyanabban a konstrukcióban. Mivel a kockázat mértéke – pl. egyes betegségek előfordulásának gyakorisága – az életkorral növekszik, ezért egy 40 éves biztosított kedvezőbb díjak mellett veheti igénybe ugyanazt a biztosítói térítést (pl. kritikus betegségek diagnózisa), mint egy 50 éves.
Biztosítottra vonatkozó díjbefolyásoló tényezők
Azonban nem csak a fenti módon közelíthetjük meg a témát. Az, hogy hogyan történik egy biztosítási díj kalkulációja, azt egyidejűleg több tényező is befolyásolja, amelyeket a biztosítási szerződés „résztvevői” szerint is csoportosíthatunk. Mik lehetnek ezek?
Ide sorolhatjuk:
- az életkort, ami – életkorfüggő kockázatok esetén – minél magasabb, rendszerint annál nagyobb kockázatot jelent a biztosítók számára, ezért van az, hogy egy bizonyos életkor után – jellemzően 65–70 év – nem is köthetünk bármilyen biztosítást;
- az életvitelünkkel összefüggő káros szokásokat, mint például a dohányzást vagy a túlzott mértékű alkoholfogyasztást, amelyek értelemszerűen magasabb kockázati besorolásba esnek, és költségnövelő tényezőként hatnak, hiszen egy ilyen szerekkel élő embernek statisztikailag nagyobb az esélye egészségromlásra vagy az idő előtti elhalálozásra;
- az egészségi állapotunkat, hogy van-e bármilyen meglévő krónikus betegségünk, ami előmozdíthatja a különböző biztosítási események bekövetkeztét;
- azokat a betegségeket, amelyek családi halmozódást mutatnak, öröklődhetnek, hiszen ez is növeli egyes biztosítási események bekövetkeztének esélyét;
- a rendszeresen végzett sporttevékenységet, az egészséges életmódot, ami akár pozitívan is hathat a díjmegállapítás során.
Tehát ebben az esetben is érvényes az, hogy egy fiatalabb, harmincas éveiben járó, sportos, jó egészségi állapotnak örvendő ügyfél kedvezőbb díjak mellett juthat egy kombinált biztosításhoz, mint például egy krónikus betegséggel küzdő negyvenes évei közepét taposó. Különösen igaz ez az olyan kombinált biztosítások esetében, amelyek különböző egészségbiztosítási elemeket is tartalmaznak, ugyanis ilyenkor a biztosító a kockázatbecslés eredményei alapján valószínűleg élni fog a szerződő felek közötti differenciálás lehetőségével.
Az életbiztosítás díját számos, biztosítottra vonatkozó tényező befolyásolhatja.
Korábban már utaltunk rá, hogy a balesetbiztosítási elemek esetében inkább az életkorfüggetlen díjak dominálnak, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy itt ne lennének díjtételt befolyásoló tényezők.
Ilyen biztosítási díjat befolyásoló szempont lehet:
- a biztosított foglalkozása, ugyanis a veszélyes feladatokat ellátó személyek (pl. rendőr, kommandós, ipari alpinista, tűzoltó stb.) nagyobb kockázatnak vannak kitéve a hétköznapokban, nagyobb eséllyel éri őket baleset;
- az extrém sporttevékenység, mint például a sziklamászás, a bázisugrás, de ide sorolhatók akár a full-contact küzdősportok vagy bármilyen más versenysport is – a sakkot kivéve.
Az egészség- és balesetbiztosítási elemekkel kombinált kockázati életbiztosítások esetében megkülönböztethetünk úgynevezett életkorfüggő és életkorfüggetlen kockázatokat. Ugyanakkor léteznek olyan egyéb díjbefolyásoló paraméterek is, amelyek a biztosítottra vonatkoznak (pl. az életvitel, az egészségi állapot, a káros szenvedélyek vagy akár a munkakör).
Biztosításra vonatkozó díjbefolyásoló tényezők
Most, hogy áttekintettük a biztosított személyével összefüggő díjbefolyásoló tényezőket, ismerkedjünk meg a kockázati életbiztosítások specifikus tulajdonságaiból eredő költségnövelő és/vagy csökkentő feltételekkel is.
Futamidő
Az irányadó jogszabályokat betartva a biztosítóknak lehetőségük nyílik arra, hogy a különböző biztosítási termékekeket egymással kombinálva olyan csomagokat ajánljanak ügyfeleiknek, amelyek egyszerre nyújtanak élet-, baleset- és egészségbiztosítási védelmet.
Most már tudjuk, hogy a különböző kockázati elemek eltérő mértékben befolyásolhatják a biztosítási díjakat, amelyre legtöbbször az adott konstrukció futamideje, vagyis a biztosítási időtartam is hatást gyakorol.
Azt a meghatározott időszakot nevezzük biztosítási időtartamnak, amelyre a biztosítótársaság szolgáltatási kötelezettsége – kockázatvállalása – kiterjed. Ez jelentős díjbefolyásoló tényezője lehet a biztosítási szerződésnek. Hatványozottan igaz ez az úgynevezett fixdíjas kockázati életbiztosítások esetében.
A futamidő díjbefolyásoló szerepét legkönnyebben úgy vizsgálhatjuk meg, hogy összehasonlítunk két azonos szolgáltatási szintű konstrukciót, amelyek csak a biztosítási időtartamban különböznek. Egy fixdíjas konstrukciónál azt fogjuk tapasztalni, hogy a rövidebb időtartamú szerződést kedvezőbb díjfeltételekkel köthetnénk meg.
Ez logikus, hiszen rövidebb futamidő alatt kisebb a biztosító kockázatvállalásának ideje, míg egy hosszabb biztosítási időtartam esetén magasabb lesz az átlegéletkorunk, így az egészségügyi kockázatunk is. Nem csoda tehát, hogy az évente fizetendő (állandó mértékű) díjtétel is magasabb.
Ugyan a futamidő vonatkozásában a rövid távon kedvezményesebb biztosítási díjak csábítóak lehetnek, ennek ellenére érdemes megfontolni, hogy a hosszabb futamidejű szerződés mellett tegyük le a voksunkat, mert idősebb korban ismételten életbiztosítást kötni legtöbbször csak emelt díjak mellett lesz lehetőségünk. Hosszabb távon tehát ezek a különbségek többnyire kiegyenlítődnek, így a szakértők szerint érdemes inkább egy hosszabb, mint kettő rövidebb biztosítással lefedni a biztosításban eltölteni kívánt időszakot a gyakoribb fix díjszabású konstrukciók esetén is.
Fix vagy életkorkövető díjszabás?
Fontos tisztázni, hogy a fix díjszabású és életkorkövető díjszabású biztosítások díjait nem lehet összevetni, ha csak az első év díját nézzük, hiszen a biztosítók más nézőpontból számítják az egyiket és a másikat.
Fixdíjasnak nevezzük azt a biztosítási konstrukciót, amikor az egész futamidő alatt végig ugyanakkora díjat kell fizetnünk a szolgáltatásért, függetlenül attól, hogy az első években alacsonyabb (míg később természetesen magasabb) kockázata van a biztosítási esemény bekövetkezésének.
Korfüggő, vagy életkorkövető díjszabás esetén a fizetendő biztosítási díj az életkorunk változásával évről-évre folyamatosan emelkedik.
A napi gyakorlatban a fix díjas konstrukcióval találkozhatunk a legtöbb kockázati biztosítás esetében.
Létezik olyan megoldás is egyes biztosítók részéről, amikor életkor-követő díjszabást alkalmaznak, ám az éves díjak összege mégis állandó marad a teljes időtartam során. Bár a biztosítás díja az életkor és így a kockázat emelkedésével növekedne, de ehelyett inkább a biztosítási összeg csökken. Azaz az örökösök az évek előrehaladtával egyre alacsonyabb biztosítási összegre számíthatnak.
Ütemezés és a fizetés módja
Egy kis odafigyeléssel több kedvezményre is szert tehetünk, amelyekkel hosszú távon jelentős összeget spórolhatunk életbiztosításunk költségein.
Biztosításunk díjának kiegyenlítése történhet éves, féléves, negyedéves és havi gyakorisággal. Attól függően, hogy melyiket választjuk, általában különböző mértékű kedvezményeket nyújt számunkra a biztosító. A legnagyobb árengedményt az éves díjfizetés után kapjuk, nagyságrendileg 5-10%-ot. Ilyenkor ugyanis egy összegben befizetjük az adott évre kalkulált díjat, ami lényegesen kisebb adminisztratív terhet ró a biztosítótársaságra, mintha havi bontásban érkezne be hozzájuk az összeg.
A fizetés módjának körültekintő megválasztásával tovább csökkenthetjük életbiztosításunk költségeit, ami akár 3–5%-os kedvezményt is jelenthet számunkra. Ugyanis kivétel nélkül minden szolgáltató a csoportos beszedési megbízást preferálja, ami lényegesen egyszerűbb a biztosítók szempontjából is, mint ha például a készpénzátutalási megbízással (sárga csekk) egyenlítenénk ki életbiztosításunk ellenértékét.
Nem beszélve arról, hogy a csoportos beszedési megbízás ügyfélként nekünk is sokkal előnyösebb, mivel rengeteg időt és energiát megspórolhatunk magunknak, hiszen a folyószámlánkhoz tartozó netbankon keresztül magunk is könnyedén adhatunk felhatalmazást a szolgáltatónknak a csoportos beszedés folyamatos teljesítésére. Ezzel elkerülhetjük a folyamatos postára járást és sorbanállást, valamint a módszernek hála a határidőre történő befizetés is garantált, nem kell időről időre az esedékes dátumokat észben tartanunk.
Tehát a kényelmi szempontok figyelembevételén túl is érdemes a díjfizetésnek ezt a módját választani, mivel a pontosan beérkező, ütemezett díjfizetést rendszerint a biztosítók is igyekeznek plusz kedvezményekkel jutalmazni.
A tanácsadón is sok múlik!
Ha szeretnénk az élethelyzetünkhöz legjobban illeszkedő, egyedi ajánlatokat megismerni, akkor érdemes a biztosításkötés folyamatát független szakértőre bízni. Amellett, hogy az alkusz az adminisztrációs terheket is leveszi a vállunkról, rajta keresztül akár olyan díjkedvezményekhez is juthatunk, amelyektől biztosan elesnénk, ha egyedül sétálnánk be valamelyik biztosító irodájába.
Egy független alkusz segítségével akár díjkedvezménnyel is köthetünk olyan életbiztosítást, ami teljes mértékben illeszkedik az élethelyzetünkhöz és az igényeinkhez.
Kevesen tudják, hogy a független alkuszoknak bizonyos keretek között lehetőségük nyílik arra, hogy engedményeket tegyenek, amellyel élni is szoktak, mivel jogainkat képviselve a mi érdekünkben járnak el.
A biztosítási díj nagyságától függően pedig egyes biztosítóknál elérhetünk úgynevezett volumenengedményeket is, ami azt jelenti, hogy ha átlépünk egy meghatározott összeget, akkor első lépésként lehetőség nyílik 5% díjkedvezményt adni a szerződő félnek. Ez a volumenengedmény a szerződés specifikumaitól függően (pl. a biztosítási összeg nagysága) akár a 20%-ot is elérheti.
A kockázati életbiztosításunk díját számos tényező ismeretében lehet meghatározni. Az egyik ilyen befolyásoló feltétel – fixdíjas konstrukció esetén – a biztosítási időtartam. Bár a rövidebb távra kötött biztosítások díja előnyösebbnek tűnhet, de ha a lejáratot követően újra kell kötnünk azt, már esélyesen jóval magasabb díjon tehetjük meg, mintha – előre gondolkodva – hosszabb időtávra kötöttük volna meg eredetileg is. Jelentős díjkedvezményekhez juthatunk a díjfizetés gyakoriságának és módjának körültekintő megválasztásával, sőt gyakran független alkuszok is tudnak további engedményeket biztosítani a számunkra.
Hogyan működik a biztosítási díj megállapítása a gyakorlatban? – Esettanulmány
A szükséges elméleti ismeretek birtokában most már csak annyi a dolgunk, hogy megnézzük, hogyan állapítják meg egy kockázati életbiztosítás konkrét díját a gyakorlatban, amit a LifeRisk egy kliensének történetén keresztül könnyedén megérthetünk.
A harmincas évei elején járó fiatalember 2022. májusában jelentkezett tanácsadásra azzal a céllal, hogy kombinált kockázati élet-, egészség- és balesetbiztosítást szeretne kötni.
Pár napon belül sor került az első konzultációra, ahol egy független tanácsadó segítségével viszonylag rövid idő alatt sikerült meghatározni a kliens céljait és azokat a kockázati eseményeket, amelyek leginkább veszélyeztetik őt a hétköznapokban. Az alkusz megkereste a lehetséges módozatokat, és egy újabb konzultáción be is mutatta azokat.
Hasznos hozadéka volt a független alkusz bevonásának, hogy több biztosító ajánlatát tudta úgy bemutatni, hogy csak a releváns információk legyenek láthatóak. Mivel a biztosítók a hasonlóan elnevezett szolgáltatások esetében sem feltétlenül ugyanazt értik, ezért hasznos volt, hogy kiemelte az eltéréseket.
De ami talán a legfontosabb, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes lehet az egyes elemeket (életbiztosítás, balesetbiztosítás, egészségbiztosítás) más és más biztosítónál megkötni. Végül, de nem utolsó sorban a független alkusz egyedi kedvezményeket is tudott biztosítani, amelyeket közvetlenül a biztosítónál megkötött szerződés esetén a kliens nem kapott volna meg.
A különböző ajánlatokban az egyes tételek éves díjai igen széles sávban szóródtak, a legolcsóbb és a legdrágább ajánlat között 2-3-szoros különbség is látható volt. Itt is igaz azonban, hogy nem biztos, hogy a legolcsóbb a legjobb, ezért különösen jól jött a tanácsadó szakértelme, aki így el tudta mondani, hogy milyen tartalmi különbségek vannak, amelyek ezeket az eltéréseket okozzák.
A lehetőségek áttekintése után egy 15 éves szerződéses időtávot választottak az alábbi tartalommal:
| Szolgáltatás megnevezése | Biztosítási összeg | Éves díj | Vállalt időtartam |
|---|---|---|---|
| Bármely okú haláleset | 15.000.000 Ft | 50.550 Ft | 15 év |
| Kritikus betegség (40 elem) | 5.000.000 Ft | 63.050 Ft | 15 év |
| Bármely okú kórházi napi térítés | 10.000 Ft/nap | 29.170 Ft | 15 év |
| Bármely okú műtéti térítés | 400.000 Ft | 13.560 Ft | 15 év |
| Baleseti rokkantság | 5.000.000 Ft | 10.850 Ft | 15 év |
| Csonttörés | 100.000 Ft | 9.600 Ft | 15 év |
A konzultáció során kitöltöttek egy egészségügyi nyilatkozatot is, amelyben rögzítették a fiatalember fizikai állapotára vonatkozó adatokat és az életvitelével kapcsolatos egyéb paramétereket. Így többek között felvezették az adatlapra, hogy 2019. novemberében lábközépcsonttörést szenvedett, nem dohányzik, és heti 3 alkalommal rendszeresen sportol. Jelenleg egészséges, ismert krónikus betegsége nincs, és hozzájárul, hogy a biztosító az egészségi állapotára vonatkozó adatokat szükség szerint lekérdezhesse.
A teljes biztosítási csomag éves díja 176.780 Ft-ra jönne ki, amelyhez a tanácsadó 15% kedvezményt tudott hozzátenni, így az éves díj 150.263 Ft. Így havi szinten a biztosítás 12.520 Ft-os költséget jelent.
A választott csomag különlegessége – amely jelenleg kevés biztosító ajánlatának része – hogy a futamidő végén kármentességi bónuszt fizet, amely a befizetett összeg 20%-a. A bónuszt akkor kapjuk meg, ha a futamidő alatt nem történik kifizetéssel járó káresemény.
Az ügyfél a kombinált kockázati életbiztosítás kötvényét körülbelül a szerződéskötést követően egy héttel kapta meg, amelyben a biztosítótársaság – orvosszakértővel történő egyeztetést követően – egy záradékot is közölt, miszerint a korábban elszenvedett lábközépcsonttöréssel összefüggésbe hozható valamennyi jövőbeni biztosítási eseményt kizárja a kockázatviselés alól, kivéve ha a szolgáltatási igény alapja csonttörés vagy csonkulás.
Mivel a fiatalember elfogadta a biztosító ajánlatát és nem fellebbezett a záradék miatt, így a biztosítási kötvény hatályba lépett, majd a 6 hónapos várakozási idő letelte után a biztosítási szerződésben foglalt valamennyi kockázati esemény elleni védelmet élvezheti.
Érdemes szakértőre bízni!
Az ideális kockázati életbiztosítás felkutatása rengeteg időt és energiát kíván, ami nem fókuszálhat csupán a vonzó biztosítási összegekre és a térítési események széles skálájára. Bár tény, hogy a legnagyobb árbefolyásoló tényező az elvárt térítési díjak összege és a térítési elemek köre, figyelembe kell vennünk azokat a szempontokat is, amelyek ezen túl csökkentik vagy növelik biztosításunk díját.
Kijelenthetjük, hogy az életbiztosítások díjkalkulációja rendkívül komplex folyamat, amit kívülállóként legjobb szándékunk ellenére sem tudunk egyedül elvégezni, mivel nem ismerjük annak pontos módszertanát. Ezért érdemes a kiválasztás során független biztosítási szakértő segítségét kérni, aki képes megközelítőleg egész pontosan beárazni a szóba jöhető megoldásokat.
Előfordulhat, hogy a tanácsadónk legjobb szándéka ellenére is olyan helyzetben találhatjuk magunkat, hogy az első vagy második konzultációt követő sikeres kiválasztáskor ismertetett feltételekhez képest magasabb díjon tudjuk megkötni életbiztosításunkat. Ennek oka, hogy például azt, hogy egy meglévő betegségünk miként befolyásolja a biztosításunk díját, csak a biztosító tudja egzakt módon meghatározni. Erről pedig sem a független alkusz, sem a biztosítótársaságok, sem pedig mi nem tehetünk.
Azonban ez a biztosításkötés sajátossága, ami, akár úgy is mondhatnánk, a műfaj sajátja, és ez csak megerősíthet minket abban,hogy érdemes egy tanácsadó segítségét kérni, aki egy előzetes kockázatelbírálást követően megismerteti velünk a kockázati életbiztosításunk várható díjait.
Több mint 160 megoldás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
