Földrengés, világjárvány, árvízkatasztrófa, súlyos szélvihar, háború – igen, valóban nem mindennapi esetek, de ha utánagondolunk, akár csak az utóbbi 1-2 évben is számos ilyen esetről hallottunk világviszonylatban. Amíg ez közvetlenül nem érint minket, hálát adunk a sorsunknak, részvétet érzünk a károsultak és családjaik iránt, esetleg adakozunk is a javukra, de nagyon távolinak érezzük a történteket.
Mi van azonban, ha mi magunk vagy szeretteink kerülünk ilyen súlyos helyzetbe? Hiszen semmi sem garantálja, hogy nem szenvedhetünk el egy ehhez hasonló, tragikus kimenetelű katasztrófát. Természetesen ebbe még belegondolni is szörnyű, de családtagként, felelőségteljes családfőként mégis számolnunk kell ezzel az eshetőséggel.
Ha van életbiztosításunk, vagy fontolgatjuk, hogy kötünk egy ilyen szerződést, alapvetően fontos tisztán látnunk, mit is várhatunk tőle, térít-e hasonló katasztrófa esetén. Az általános vélekedés nem épp pozitív a biztosítókról: „úgysem fizetnek, valahogy mindig kibújnak, és magunkra maradunk a gondunkkal” – tartják sokan. De igaz ez ebben az esetben?
Ebben a cikkben részletesen megnézzük, hogy mi történik akkor, ha egy térséget olyan természeti csapás vagy más katasztrófa ér, ami tömegeket érint, és elvárnánk a biztosítótól, hogy térítsen a bajban. Milyen esetekben fizet a biztosító és milyen eshetőségeket zárnak ki? Mi az általános gyakorlat ilyen helyzetekben, mennyire számíthatunk a biztosítási védelemre mi, illetve családunk, ha baj lenne?
Mit nevezünk katasztrófának?
Mivel a katasztrófa szó nagyon is közkeletű, érdemes először is tisztáznunk, mit értünk ez alatt, mi a jogi definíciója, amiből kiindulhatunk.
A katasztrófavédelemről szóló törvény szerint a katasztrófa olyan helyzet, amely az embereket, illetve értékeiket, valamint a környezetet nagy mértékben veszélyezteti, és amelynek kezelése széleskörű együttműködést igényel: „…olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.”
A katasztrófa egy olyan esemény, amely az embereket, illetve az anyagi javaikat, valamint a természeti értékeket nagy mértékben veszélyezteti.
Az Alaptörvény szintén foglalkozik a katasztrófa fogalmával a vészhelyzet kihirdetése kapcsán: „A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.”
A két definíció alapján már körvonalazódik, mit értünk katasztrófa alatt, és hogy milyen eseményeket sorolhatunk ide. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy korábbi tanulmánya is segít a kategorizálásban, amely szerint megkülönböztetünk természeti és nem természeti katasztrófákat. Az előbbihez tartozhatnak például a földrengések, áradások vagy extrém viharok.
A nem természeti katasztrófáknál azonban tovább árnyalandó a kép: szándékolt és nem szándékos eseményekről beszélhetünk. Nem szándékosak a balesetek, ipari katasztrófák, tüzek, robbanások, míg direkt előidézett problémák a zavargások, terrorakciók vagy épp fegyveres konfliktusok. Az alábbi grafikonon évtizedes bontásban láthatjuk, hogy a különböző természeti katasztrófák következtében hányan vesztették életüket. Megállapíthatjuk, hogy 1920 óta jelentősencsökkent a természeti katasztrófákban elhunytak száma, de itt természetesen nem beszélünk a sérültekről és károsultakról, akiknek a teljes élete megváltozott az adott eseményt követően, még ha nem is vesztették életüket.
Forrás: Our World in Data
Azonban a természeti csapások csökkenő száma ellenére is bármikor bekövetkezhetnek olyan katasztrófák, amik akár százerek életét is követelhetik, mint például az India-óceán térségét sújtó 2004-es cunami, amelynek következtében több mint 150.000 ember vesztette életét. Nem beszélve az óriási anyagi kárról, ami egy-egy ilyen elemi csapás után hátra marad, és alapvetően meghatározza az érintett térség, illetve az ott élő emberek sorsát az azt követő években.
Életbiztosítások és katasztrófák
Ha a fenti helyzettel találkozunk, csak reménykedhetünk a legjobb kimenetelben, de érdemes tudnunk, mikor számíthatunk az életbiztosításunkra, és miket kezel kizáró tényezőként a biztosító. Vajon a természeti csapások és más katasztrófák idején is védelmet nyújtanak az életbiztosítások? Hogyan számíthatunk a térítésre, ha nagy a baj, és vétlen áldozatai vagyunk az eseményeknek?
Kizáró tényezőnek minősülnek a katasztrófák?
Minden biztosító meghatároz kizáró tényezőket, amikor nem térít biztosítási összeget a károsultnak. Klasszikusan ilyen kizáró tényező az alkoholos befolyásoltság. Ha tehát ittasan vezetünk és szenvedünk balesetet, a biztosító megtagadja a kifizetést. Az életbiztosítások esetében ugyancsak kizáró tényező, ha:
- szándékosság merül fel, vagyis a biztosított direkt okozta a balesetet vagy lett akár öngyilkos, de ugyanide illik az is, ha nem vette igénybe az orvosi segítséget;
- valamilyen extrém sport közepette történt meg a baj – ezekre speciális biztosítási fedezetet kell igényelni általában;
- érvénytelen papírokkal vagy papírok nélkül szenved valaki autóbalesetet, illetve szabálysértést vagy törvényt szegve történik ez;
- munkahelyi balesetnél kiderül, hogy védőfelszerelés nélkül és a kellő óvintézkedések mellőzésével következett be a baj.
És igen, bizonyos esetekben a tömegkatasztrófák, háborús konfliktusok is ebbe a sorba tartoznak, de ebben komoly eltérések lehetnek szolgáltatónként és biztosítástípusonként.
Vegyük például a COVID19 járványt. Az életbiztosítások kondíciói alapján a biztosítóknak lehetősége lett volna visszautasítani a pandémiával kapcsolatos haláleseti és kórházi kezelési térítéseket. A gyakorlatban azonban azt láttuk, hogy a hazai biztosítók talán mindegyike eltért ettől a főszabálytól, és változatlanul helyt álltak a pandémia ideje alatt is.
A biztosítók életbiztosítási szabályzatai rendszerint felsorolják az olyan további eseteket is, amelyekre már nem terjed ki kockázatviselés.
- Ilyen például a harci eseményekkel és háborús cselekményekkel közvetlenül összefüggő káresemény.
- Felkelések, zavargások nyomán bekövetkező káresemények.
- Tüntetésen, rendbontáson, munkahelyi sztrájkon történt balesetek. Bár ez alól kivételt képezhet, ha előre bejelentett, jogszerű megmozdulásról van szó, és a biztosított a kötelező kármegelőzési lépéseket megtette – ilyenkor ugyanis számíthat kártérítésre a biztosítótól.
- És kizáró tényező a radioaktív vagy ionizáló sugárzás miatt fellépő probléma is, kivéve persze az orvosilag előírt sugárkezeléseket.
Ezen kívül egyes szolgáltatók olyan részletekig is elmennek a kizáró tényezők felsorolásában, hogy milyen esetekben mentesülnek a kockázatviselés alól mesterséges megtermékenyítés esetén. De olvashatunk olyan kizáróról is, hogy fellépő egészségügyi panaszoknál nem térít a biztosító, ha az a megadott időn belül már a biztosítás megkötése előtt is bizonyíthatóan ismert volt a biztosított számára.
A természeti katasztrófákat azonban nem fogjuk megtalálni ezekben a listákban. Így lehetséges az, hogy például a közelmúlt törökországi eseményei, a földrengések kapcsán is helyt állnak a biztosítók. Ezért is mérlegelnek olyan alaposan a biztosítótársaságok aktuáriusai – azok a szakértők, akik az egyes kockázatok pénzügyi hatásait elemzik –, hogy milyen potenciális káreseményeket vállalhat a biztosító és milyen díjon.
De ha mégis bekövetkezne a legrosszabb, és egy tömegkatasztrófa miatt olyan mértékű kárkifizetésre lenne szükség, amit a biztosító nem tudna finanszírozni, arra is van megoldás. Ahogy ebben a cikkünkben is írtuk, ilyen esetekre a biztosítók viszontbiztosítókkal szerződnek le, akik biztosítják a kárkifizetést ilyen helyzetekre is. Ügyfélként tehát nem kell attól tartanunk, hogy pénzhiány miatt a biztosító nem tudná kifizetni a biztosítási összeget számunkra, akármennyi kárkövetelés is érkezik be hozzájuk.
Katasztrófák Magyarországon
Természeti csapásokról beszélve említsük meg azért szerencsés helyzetünket, hiszen Magyarországon kifejezetten alacsony a természeti katasztrófák száma, tehát sok országhoz képest nyugodtabbak lehetünk.
Ezt támasztja alá a Climate Change Knowledge Portal összegzése is. Az alábbi ábrán azt láthatjuk, mikor milyen természeti katasztrófák történtek hazánkban, és mennyi embert érintettek (nem halálos áldozatokról, hanem érintettekről van szó).
Forrás: Climate Change Knowledge Portal
Ha ezeket a számokat összehasonlítjuk a fentebbi ábrák adataival, elmondhatjuk magunkról, hogy szerencsére nem gyakoriak az ilyen elemi csapások hazánkban. A WHO összegzője szerint ráadásul a természeti katasztrófák kapcsán itthon 100.000 főre mindössze 0,011 halálos áldozat jut átlagosan, ami még Ausztriában is magasabb. Ennek ellenére azonban mégsem teljesen ismeretlenek, és sajnos néha emberáldozatokat is követelnek.
A természeti katasztrófák terén amire legtöbben emlékezhetnek itthon, az a 2006-os árvíz volt, amely hazánk legnagyobb árvize volt. Ennek a különlegessége az volt, hogy az árhullám egyszerre indult meg a Dunán és a Tiszán, valamint azok mellékfolyóin. Így összesen nagyjából 2.680 kilométeren rendeltek el vörös riasztást, és 25 ezer ember munkálkodott az árvíz elleni védekezésben.Az ipari katasztrófákból is kijutott azonban, még ha időben gyakran nagyobbakat is kell ezekért visszaugranunk. Emlékezhetünk például a 2010-es vörösiszap-katasztrófára, amelyben tíz ember vesztette életét, vagy ott volt a sajóbábonyi TNT-robbanás is, ami tizenhárom halálos áldozatot követelt, az épületből pedig csak egy kráter maradt.
Biztosítási gyakorlat katasztrófák esetén
Katasztrófák esetén tehát elvileg nem kell tartanunk attól, hogy a biztosító kizárná ezeket, és nem térítene az életbiztosításoknál. A vörösiszap-katasztrófánál is több helyen olvashattuk, hogy a biztosítók méltányossági alapon gyorssegéllyel és gyorsított ügymenettel támogatták a károsultakat.
Szintén biztató, hogy a pandémia során is rengeteg pozitív példát láttunk arra, hogy a biztosítók nem, hogy elzárkóztak a kifizetés elől, hanem még lazítottak is szerződési feltételeken az ügyfelek javára. Volt biztosító például, amely a kockázatkizárási időt is töredékére csökkentette a COVID19-cel kapcsolatos eseteknél, hogy az ügyfelek mielőbb megkaphassák a térítést, és ne legyenek kizárva a szolgátlatásból.
És ne feledjük, a biztosítótársaságok viszontbiztosítókkal folytatott partnersége révén – amelyről az imént már szót ejtettünk – további garanciát kapunk ügyfélként, hogy nem maradunk biztosítói térítés nélkül a bajban, még ha tömegkatasztrófa miatt tömeges kárigény is érkezik a társaságokhoz.
Érdemes életbiztosítást kötni
Mindezek alapján mit mondhatunk, mennyire nyújt valódi védelmet számunkra egy életbiztosítás? Induljunk az alapoktól. Mi a célunk egy életbiztosítással? Egyfelől az, hogy ha velünk valami történne – mondjuk mint családfenntartóval –, akkor szeretteink legalább anyagi problémákkal ne szembesüljenek, ne kelljen drasztikusan csökkenteniük életszínvonalukon a mi elvesztésünk vagy súlyos egészségkárosodásunk esetén.
Egy életbiztosítási szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes alaposan tájékozódni, hogy pontosan milyen események után nyújt térítést a választott konstrukció.
A biztosítási védelem mellett pedig célunk lehet, hogy egy megtakarításos életbiztosítás segítségével gyarapítsuk a pénzünket amellett, hogy kockázati fedezetet szerzünk családunk számára.
Előbbi cél esetén nyilván szeretnénk a legváratlanabb eshetőségre is felkészülni, akármilyen kicsi is a valószínűsége egy katasztrófa bekövetkezésének – legyen az földrengés, háború, terrorcselekmény vagy ipari katasztrófa.
Ezek közül némelyikre valóban nem vállal felelősséget a biztosítótársaság, de jelentős részére igen, főleg, ha megtesszük a kötelező óvintézkedéseket, mondjuk munkahelyünkön. A mindennapokban előfordulható váratlan helyzetek mellett azonban a ritkább eshetőségek közül is többre felvértez minket egy életbiztosítás, ennyiben pedig el is látja a funkcióját.
Ezzel együtt is, szerződéskötés előtt figyelmet kell szentelnünk arra, hogy megismerjük az adott konstrukció sajátosságait, a biztosítási összeg kifizetését kizáró tényezőket. Így pontosan láthatjuk mire igen és mire nem nyújt fedezetet az adott biztosítás. Ettől kezdve pedig már csak rajtunk múlik, mi jelent számunkra megnyugtató megoldást, ami még az adott díj mellett is megéri, illetve mire kötünk kiegészítő fedezetet is.
Ahogy a technológia, a klímaváltozás és számos egyéb tényező révén egyre gyorsabban változik a világunk, legalább a családfenntartónak érdemes lehet igénybe venni az életbiztosítások valamely verzióját, és az általa nyújtott biztonságot.
E téren számos konstrukció közül választhatunk a piacon. Ez egyfelől megnyugtató, másik oldalról azonban gyakorlatilag lehetetlen mindezeket laikusként áttekinteni. Ezért lehet érdemes inkább ingyenes, független szakértői segítséget igénybe venni az ajánlatok kivonatolásához és értelmezéséhez, hogy ez alapján személyre szabott ajánlatokat kaphassunk.
Személyre szabott ajánlatokért jelentkezzen díjmentes tanácsadásunkra!
