Folyamatos keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel megtakarított pénzünk gyarapíthatjuk, de legalábbis a vásárlóértékét megőrizhetjük. Különösen fontos ez manapság, amikor az infláció mértéke rohamosan növekszik, évtizedes „csúcsokat” döntöget. A 2022. áprilisi adatok alapján, az előző év azonos időszakához viszonyítva a pénzromlás már 9,5%-os mértékű, vagyis majdnem kétszámjegyű, és még nem tetőzött. Mindezt pedig a saját bőrünkön érezhetjük minden egyes bevásárlás alkalmával.
Az ideális befektetési eszköz kiválasztása viszont korántsem egyszerű feladat. Ma már számos lehetőség közül választhatjuk ki azt a megoldást, amellyel képesek lehetünk befektetési céljainkat megvalósítani. A döntés meghozatalához pedig egyszerre több tényezőt (pl. kockázatvállalási hajlandóság, futamidő, hozamcélok stb.) szükséges megvizsgálni.
Ezért ebben a cikkben – amivel egy sorozatot is indítunk –, két népszerű és ismert megtakarítási alternatívát hasonlítunk össze, a megtakarításos életbiztosításokat és a mindenki által ismert bankbetéteket.
Bár tudjuk, hogy ez a két termék alapvetően különbözik egymástól, például:
- a befektetés időtartamában;
- a kockázat mértékében;
- az elérhető hozamokban;
- vagy akár költségstruktúrában,
ezért nem egyszerű összehasonlítani őket, mi mégis megtesszük.
A lakosság körében a bankbetétek sokkal ismertebb termékek, ezért többen használják hosszabb távú megtakarítások esetén is, pedig erre – ahogy azt majd látni is fogjuk – egyáltalán nem praktikus választás.
Ezért a cikkben választ keresünk a következő kérdésekre: Milyen befektetési cél esetén érdemes bankbetétet választani, és mikor előnyösebbek a biztosítói megtakarítási programok? Mennyire kockázatosak ezek a befektetési lehetőségek? Mit érdemes tudni a futamidő vége előtti likviditásról a két termék esetében? Mi garantálja befektetéseink védelmét?
Mielőtt azonban elkezdenénk összehasonlítani a két termék tulajdonságait, nézzük meg, hogy tulajdonképpen mit értünk bankbetét és megtakarításos életbiztosítás alatt.
Alapfogalmak
Megtakarításos vagy más néven befektetési egységekhez kötött életbiztosításnak (unit linked) nevezzük azokat a biztosítótársaságok kínálatában elérhető termékeket, amelyeken keresztül az ügyfelek a megtakarított pénzüket különböző kockázati szintű eszközalapokba fektethetik, majd a biztosítási időtartam végén a biztosító kifizeti az eszközalapok aktuális értékét.
Mielőtt részletesen összehasonlítanánk a megtakarításos életbiztosítást és a bankbetétet, áttekintjük a két termék legfőbb jellemzőit.
Tehát ezek a termékek csak jogilag minősülnek életbiztosításnak, mivel ebben az esetben a kockázati biztosításokra jellemző elemek a háttérben maradnak, míg a hangsúlyt a befektetési lehetőségek megvalósítására fektetik. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy egyedi igény esetén nem lehet különböző kockázati térítésekkel bővíteni befektetési egységekhez kötött életbiztosításunkat.
Ahogy azt a későbbiekben majd látni fogjuk, ezek a biztosítói megtakarítási programok leginkább a közép és hosszú távú befektetési céljainak elérését szolgálják. A biztosítási díjak fizetése szerint pedig két nagy csoportra oszthatjuk ezeket a konstrukciókat, az egyszeri és a rendszeres díjas típusokra, amelyek többek között meghatározzák például a minimális biztosítási időtartamot is. Hiszen az egyszeri díjas típus esetében jellemzően minimum 5 évre, míg a rendszeres díjas konstrukciók esetében minimum 10, de inkább 15-20 évre szerződhetünk.
A biztosítási időtartam végén pedig egy kötöttségek nélkül felhasználható összeghez jutunk. Finanszírozhatjuk belőle például gyermekünk felsőfokú tanulmányait, vagy felhasználhatjuk önerőként ingatlanvásárlás esetén. Létezik egy speciális, nyugdíjcélú konstrukciója – amelyet az állam is támogat – a gondtalan nyugdíjas éveink biztosítására.
A bankbetétek vagy lekötött betétek a kereskedelmi bankok által kínált egyik legismertebb termékek. A betétesek egy úgynevezett betéti számlán helyezhetik el a pénzüket, ami után a pénzintézet egy előre meghatározott kamatot fizet. 100 ezer euró összeghatárig gyakorlatilag kockázatmentes termékeknek számít.
A lekötés időtartama szerint megkülönböztethetünk 1, 3, 6 és 12 hónapos betéteket, de egyes bankok portfóliójában 2-3 éves futamidejű konstrukciókkal is találkozhatunk. Ezek a termékek leginkább a megtakarított pénzünk rövid távú, biztonságos elhelyezésére lesznek alkalmasak.
Egy-két évtizeddel ezelőtt a lekötött betétek igazán vonzó megtakarítási lehetőségnek számítottak a lakossági befektetők körében, mivel kiemelkedő kamatokat fizettek. Ennek az oka, hogy a jegybanki alapkamat és a lekötött betétek kamata pozitív korrelációt mutat, azaz ha emelkedik az alapkamat, akkor rendszerint emelkedik a bankbetétek kamata is.
A megtakarításos biztosítások és a bankbetétek összehasonlítása
Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk a két befektetési eszköz legfontosabb tulajdonságait:
- az elérhető hozamok;
- a futamidő alatt felmerülő közvetlen és közvetett költségek;
- a kamatadó;
- a befektetési időtáv és a befizetések gyakorisága;
- a likviditás;
- a biztonság és a kockázat;
- és a kapcsolt szolgáltatások oldaláról is.
Hiszen ezek a tényezők segítenek majd bennünket az objektív döntések meghozatalában, ezáltal pedig a befektetési céljaink sikeres megvalósításában.
Hozamok és költségek
Miután áttekintettük az alapokat, nézzük meg, hogy milyen hozamteljesítményt várhatunk a unit linked életbiztosításoktól és a lekötött betétektől, illetve milyen költségszerkezet jellemzi ezeket a konstrukciókat.
Elérhető hozamok
A biztosítói megtakarítási programok esetében nincs maximalizálva az elérhető hozamok szintje, vagyis évente akár duplázhatnánk is befektetéseink értékét. Természetesen ennek a valószínűsége azonban meglehetősen alacsony. Ezért fontos, hogy reális befektetési célokat tűzzünk ki magunk elé. Ilyen lehet például egy szakértő segítségével összeállított kiegyensúlyozott befektetési portfólió, amellyel képesek lehetünk évi 7–9%-os vagyongyarapodást is elérni.
Főszabályként azt mondhatjuk, hogy minél magasabb a részvények aránya az általunk választott eszközalapban, annál magasabb teljesítményre képes az alap, vagyis a részvénypiac fellendülése esetén portfóliónk értéke is jelentősen emelkedhet. Mindez azonban fordítva is igaz, mivel kedvezőtlen gazdasági viszonyok között a részvénypiac jelentős esést is produkálhat. Így pedig eszközalapunk értéke is csökken.
Mindezeket a gyakorlat már számos esetben igazolta. Azonban ettől nem kell megijednünk, hiszen egy 10 éves vagy hosszabb futamidejű részvénypiaci befektetés életében bizonyára lesz olyan időszak, amikor esni fognak az árfolyamok. Ugyanakkor hosszú távon egy jó portfólió kiheveri ezeket az eséseket, vagyis a jó cégek részvényeinek árfolyama felfelé tart. Az apró részletekben történő befektetésnek köszönhetően pedig tovább csökken a kockázat, mivel az esés időszakában kedvezőbb áron tudunk – részvényeket tartalmazó – eszközalapokat vásárolni. És mindeközben valószínűsíthető, hogy idővel kedvezőbbre fordul a piaci környezet. Ha pedig mégsem így történne, akkor bizonyára más – hasonló kockázatú – befektetéssel is ugyanilyen visszaesést tapasztalhatnánk.
Már említettük, hogy a lekötött betétek manapság nem túl vonzó befektetési alternatívák, mivel jellemzően alacsony kamatokat fizetnek a betétesek részére. Amióta az MNB kamatemelési ciklusba kezdett (2022. elejétől kezdődően) néhány pénzintézet is emelt a banki kamatokon, azonban ennek a mértéke még így is elmarad attól a szinttől, amitől komolyan alternatívaként kezelhetjük a bankbetéteket mint befektetési eszközöket.
Valójában a bankbetétekre nem is érdemes befektetésként gondolni, mivel céljukat tekintve sokkal inkább rövidebb – pár hónapos, esetleg 1–2 éves – futamidejű pénzügyi termékek, amelyeket akkor érdemes választani, ha nem szeretnénk a tőkénket hosszabb időre lekötni, de amíg nem használjuk, addig is többet kamatozzon, mintha folyószámlán tartanánk.
Jelenleg már találunk olyan változó kamatozású betétet, ami a jegybanki alapkamatnál csak kicsivel alacsonyabb kamatot fizet, de ennek feltétele, hogy új forrás legyen számlánkon a lekötésre kerülő összeg.
Sajnos azonban nem ez az általános, mivel a pénzintézeteknél jelentős mértékű a lakossági és vállalati szektorban számlákon tartott pénzállomány, ezért nincsenek arra rákényszerülve, hogy lekötött betéteken keresztül vonjanak be tőkét a biztonságos működésükhöz.
Ez az oka annak, hogy bár a jegybanki alapkamat jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, a betéti kamatok még nem követték ezt a változást. Ezért jellemzően még ma is 1% körüli vagy inkább az alatti kamatokkal köthetünk le pénzt a legtöbb bankban.
Közvetlen és közvetett költségek
Minden befektetési döntés meghozatala előtt lényeges szempont, hogy milyen költségekkel számolhatunk a futamidő alatt, hiszen egy irreálisan drága eszköz a realizálható hozamok mértékét jelentősen csökkentheti.
A bankbetétek költségszerkezete könnyen átlátható, a megtakarításos életbiztosításé bonyolultabb, így amennyiben az utóbbi mellett döntünk, érdemes szakértői segítséget kérni a megfelelő termék kiválasztásához.
A bankbetétek esetében viszonylag könnyen áttekinthető a költségoldal, jellemzően mindössze két tétellel kell számolnunk, az egyik ilyen a bankszámlavezetési díj, mivel a betétlekötés feltétele rendszerint, hogy az adott banknál legalább egy lakossági folyószámlával rendelkezzünk. Ennek az összege általában havi pár száz forinttól maximum egy-két ezer forintig terjed.
A másik ilyen költség a kamatadó, amiről minden lényeges információt megtalálunk a következő alfejezetben.
Számlacsomagtól függően természetesen felmerülhetnek olyan járulékos költségek, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a bankbetétekhez, de ha használunk különböző banki szolgáltatásokat, akkor ezekkel számolnunk kell. Ilyen lehet például a bankkártya díja, ami éves szinten kb. 5–10.000 Ft.
A megtakarításos életbiztosítások ennél sokkal bonyolultabb költségstruktúrával rendelkeznek, és még manapság is eltérő költségekbe futhatunk egyes termékeknél. Ezért a különböző konstrukciók összehasonlításában mindenképpen érdemes független tanácsadó segítségét kérni.
Hogy a költségszerkezet a hétköznapi emberek számára is átláthatóbb legyen, 2010-ben bevezették a teljes költségmutatót (TKM), amely lehetővé tette a különböző konstrukciók költségalapú összehasonlítását. A pontos költségkalkulációhoz viszont ez az egyetlen mérőszám nem elegendő, mivel a TKM-számítás során nem veszik figyelembe:
- az eseti számla díját;
- az értékkövetést, amelyet az éves infláció befolyásol;
- az eszközalapok közötti átváltás költségeit, ha például szeretnénk portfóliónk kockázati szintjét csökkenteni vagy növelni;
- az esetleges visszavásárlás során felmerülő adókat, járulékokat és kedvezményeket.
De akkor mit is tartalmaz a TKM?
- Az alapkezelési költségeket, ami nagyságrendileg 1,5% körüli összegért vállalnak az alapkezelők.
- A konstrukcióba épített alap kockázati biztosítás díját.
- A szerzési és fenntartási, valamint az adminisztratív költségeket.
Láthatjuk, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díját számos költségtétel együttesen alakítja, és a TKM pedig nem alkalmas arra, hogy csupán ennek az egyetlen mutatónak az ismeretében döntsünk egy ilyen nagy volumenű befektetésről.
Amennyiben szeretne egyedi ajánlatokat megismerni, és a felmerülő költségekről is pontosabb tájékoztatást kapni, akkor kérje bátran a LifeRisk szakértőinek segítségét, akik egy díjmentes tanácsadást követően megkeresik az Ön számára ideális megtakarításos életbiztosítási konstrukciót, amellyel megvalósíthatja hosszú távú befektetési céljait.
Kamatadó
Bármilyen befektetéssel rendelkezünk, az abból keletkezett hozamok jövedelemnek számítanak, amely után személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségünk keletkezik. Ennek a mértéke az elért hozamok 15%-a. A hétköznapokban ezt nevezzük kamatadónak.
Ez alól bizonyos feltételek teljesülése esetén kivételt jelent:
- a tartós befektetési számla;
- a 2019. június 1. után kibocsátott lakossági állampapírok;
- a nyugdíj-előtakarékossági számla;
- és a megtakarításos életbiztosítások.
Ahhoz, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosításunk kamatadó-mentességet élvezzen nem kell mást tennünk, mint türelmesnek lenni. Ugyanis mindössze annyi a dolgunk, hogy az egyszeri díjas konstrukció esetén minimum 5 évig, míg a rendszeres díjas termék esetén minimum 10 évig fenntartjuk szerződésünket.
Ezzel szemben a bankbetétekből származó hozamok után minden esetben fizetnünk kell a kamatadót. Ha belegondolunk abba, hogy a betétek után járó kamat sokszor az 1%-ot sem éri el, és még ennek a 15%-át adóként ki is kell fizetnünk, akkor onnantól nehéz vonzó megoldásként tekintenünk a lekötött betétekre.
Hosszú távon a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokkal akár infláció feletti hozamokat is elérhetünk, költségszerkezetük a bankbetétekhez képest összetettebb, de konstrukciótól függően 5 vagy 10 év után kamatadómentességet kapunk. A bankbetétek esetében már a lekötés időpontjában is pontosan ismerjük, hogy a futamidő végén mekkora kamatokat ír jóvá a bank a számlánkon. Sajnos azonban ezek nagyon alacsonyak, számos esetben még az 1%-ot sem érik el, amelyekből még a kamatadó is levonásra kerül.
Tapasztalt szakértőink minden kérdésére választ adnak maximum 1 munkanapon belül!
Időtartam és likviditás
Befektetési időtáv és a „befizetés gyakorisága”
A befektetés időtartama alapvető különbségként mutatkozik meg a két termék között. A megtakarításos életbiztosítások közül az egyszeri díjas típusokra minimum 5 év, míg a rendszeres díjasra pedig legalább 10 év futamidővel szerződhetünk, tehát leginkább hosszú távú befektetési céljaink megvalósítására használhatjuk.
A lekötött betétek futamideje, ahogy azt már korábban is említettük, néhány hónap, esetleg ritkán 2-3 év, vagyis a pénzünk rövid távú, biztonságos tárolását hivatott szolgálni.
Az egyszeri díjas megtakarításos életbiztosítások esetében a futamidő megkezdésekor kell egy jelentősebb összeget befizetnünk, amit a biztosítón keresztül az általunk preferált eszközalapba fektethetünk. Ezért ez a típus leginkább azoknak kedvező, akik rendelkeznek egy nagyobb összeggel, amit szeretnének befektetni. Viszont a biztosítók az egyszeri díjas konstrukciót választó ügyfelek számára is kínálnak egy eseti számlát, amit a főszámlától elkülönítve kezelnek, és amire a futamidő alatt bármikor befizethetnek kisebb-nagyobb összeget is.
A rendszeres díjas konstrukciók pedig azoknak az ügyfeleknek kínálnak hosszú távú befektetési lehetőséget, akik hónapról hónapra kívánnak kisebb összegeket félretenni, hogy a futamidő végén az eszközalapok értéknövekedésén keresztül több pénzre tehessenek szert. Ennek a díjfizetésnek a gyakorisága pedig történhet éves, féléves, negyedéves vagy havi gyakorisággal.
Azonban a rendszeres díjas unit linked életbiztosítások nyújtotta előnyöket csak úgy élvezhetjük, hogy ha képesek vagyunk az éveken keresztül történő megtakarításra. Bár ez első hallásra nehézséget sugall, hiszen hosszú évekre vállalunk rendszeres kötelezettséget, azonban másik nézőpontból kifejezetten hasznos lesz a számunkra. Többek között azért, mert „rákényszerít” bennünket a rendszeres takarékosságra, a kiadásaink megtervezésére. Végeredményképpen biztosítja a pénzügyi tartalékok képzését. Ha pedig úgy alakulna a helyzet, hogy egy időszakon keresztül nem tudnánk fizetni a havi tételeket, akkor sincs gond, hiszen ilyenkor átmenetileg kérhetjük a befizetések szüneteltetését.
További lényeges különbség a két termék között az is, hogy milyen összeggel indíthatjuk el őket. Bankbetétet már relatíve kis összeggel – 50 ezer Ft – leköthetünk, míg egyszeri díjas megtakarításos életbiztosítást minimum 500.000 Ft-tal indíthatunk, a rendszeres díjas konstrukcióra pedig havi 10–12 ezer Ft-tól érdemes szerződni.
Lejárat előtti likviditás
Bármilyen befektetésről legyen is szó, már a tervezés folyamatában lényeges, hogy megvizsgáljuk mennyire gyorsan, egyszerűen, és „milyen áron” férhetünk hozzá a pénzünkhöz, ha idő előtt szeretnénk visszakapni azt.
Optimális esetben a megtakarításos életbiztosításunkból csak a tervezett futamidő végén vesszük ki a pénzünket, vagyis amikor már kamatadó-mentességet élvez a befektetésünk. Így ezzel a költséggel nem kell számolnunk.
Azt azonban tudnunk kell, hogy a biztosítói megtakarítási programok sajátságos költségstruktúrával rendelkeznek. Ebből kifolyólag a biztosítók a költségeik jelentős részét a futamidő első felében, kétharmadában vonják el, majd a vége felé egy hűségbónuszrendszer szerint a korábban levont költségtételek egy részét jóváírják ügyfeleiknek. Ezzel is ösztönözve a biztosítottakat, hogy kitartsanak hosszú távú befektetési céljaik mellett.
Természetesen a megtakarításos életbiztosítások esetén is lehetőség van arra, hogy a biztosítási időtartam vége előtt részben vagy akár egészben kivegyük pénzünket, kvázi feltörjük biztosításunkat. A biztosító szakma ezt nevezi kötvény visszavásárlásának.
Megtakarításos életbiztosítás esetében, ha idő előtt szeretnénk kivenni a befizetett pénzünket, érdemes alaposan megfontolni a döntést, ennek ugyanis sokszor költségei lehetnek.
Érdemes tehát alaposan megfontolni, hogy valóban szeretnénk-e feltörni kötvényünket, ugyanis ennek sokszor – az egyedi költségszerkezet és a biztosítás szigorú feltételei miatt – költségei merülhetnek fel. Ha nem megfelelő időpontban történik a visszavásárlás, például a futamidő elején, akkor a kezdetben elvont költségek miatt akár veszíthetünk is tranzakción. Ugyanakkor, ha befektetéseink értéke növekedett a futamidő alatt, akkor ezeket a hozamokat mindig meg fogjuk kapni, függetlenül attól, hogy mikor kerül sor a visszavásárlására, vagyis nyereségesen is kiszállhatunk befektetésünkből.
A banki lekötések esetén egyszerűbb helyzettel állunk szemben, ahogy internetbankunk felületén keresztül egy kattintással adhatunk megbízást a betét lekötésére, ugyanilyen egyszerűen fel is törhetjük azt, akár a futamidő vége előtt is. Ezzel pedig gyakorlatilag bármikor, a nap 24 órájában hozzáférhetünk megtakarításainkhoz.
Azzal viszont érdemes tisztában lennünk, hogy a futamidő vége előtti pénzkivétel esetén a legtöbb pénzintézet nem fizet kamatot a betétek után, míg egyes bankok csak csökkentik a kifizetésre kerülő – egyébként sem túl magas – kamatok mértékét. Érdemes tehát megvárni a futamidő végét, hogy ezzel a lehető legmagasabb hozamokat realizálhassuk.
A unit linked életbiztosítások a hosszú távú befektetési célok megvalósítását (10–15 vagy akár 30 év) szolgálják. Típustól függően megkülönböztethetünk egyszeri és rendszeres díjas termékeket. Az utóbbi esetében a biztosítási díjakat a teljes futamidő alatt fizetnünk kell. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a biztosítási időtartam vége előtt ne vehetnénk ki a pénzünket, erre a kötvény visszavásárlásán keresztül nyílik lehetőségünk. A bankbetétek esetében 1, 3, 6 vagy 12 hónapra, ritkábban 2-3 évre adhatunk megbízást megtakarításunk lekötésére. Ha pedig időközben mégis szükségünk lenne pénzünkre, akkor a betétet bármikor feltörhetjük, de ez a legtöbb esetben a kamatok elvesztésével jár.
Biztonság
Átláthatóság, avagy milyen buktatók lehetnek?
Az ezredforduló elején a megfelelő szabályozás és felügyelet nélkül a megtakarításos életbiztosítások meglehetősen bonyolult befektetési terméknek számítottak, amelyeket az átlag befektető számára átláthatatlan költségszerkezet jellemzett. A megfelelő szabályozás hiányában mindez lehetővé tette a szolgáltatók számára, hogy számos költségüket ügyfeleikre hárítsák, akik mindezekről csak utólagosan, legtöbbször az éves egyenlegértesítőből szereztek tudomást.
Nem is csoda, hogy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások körül számos negatív tévhit alakulhatott ki.
Ezeknek a problémáknak a megoldását nem lehetett tovább halogatni, ezért a szakmai és felügyeleti szervek:
- a teljes költségmutató (TKM);
- az etikus életbiztosítási koncepció;
- a TKM-plafon;
- és jutalékplafon;
bevezetésével megalkották azt a jelenleg is érvényben lévő keretrendszert, ami egyszerre képes garantálni a biztosítói megtakarítási programok felügyeletét és az ügyfelek érdekeinek védelmét.
A unit linked életbiztosítások ma már kiforrott piaccal rendelkeznek, és a biztosítótársaságok portfóliójában száznál is több termék közül választhatjuk ki a számunkra ideális megtakarításos konstrukciót. Könnyen beláthatjuk, hogy laikusként ennyi ajánlatot megismerni rendkívül időigényes, és mint az lenni szokott, az ördög a részletekben rejlik, ezért mielőtt fejest ugranánk a mélyvízbe, érdemes független szakértőt bevonni a kiválasztási folyamatba, amellyel időt, energiát és nem kevés pénzt is megspórolhatunk magunknak.
A bankbetétek viszont sokkal egyszerűbb, a laikusok számára is könnyebben átlátható termékek, hiszen választott bankunk hatályos hirdetményében már a pénzünk lekötése előtt megtalálhatunk minden információt az adott konstrukcióról. Ennek köszönhetően már a lekötés előtti pillanatban pontosan megismerhetjük a kifizetésre kerülő kamatok mértékét. Vagyis ez a konstrukció leginkább azoknak lehet jó alternatíva, akik kiszámítható, rövid távú és hozamgarantált befektetést keresnek.
Mi garantálja a megtakarításunk biztonságát?
Ez az a kérdés, ami minden befektetőt kivétel nélkül foglalkoztat, hiszen minden befektetés egyben egy bizalmi döntés, amikor átmenetileg – rövidebb vagy hosszabb időre – átengedjük a megtakarított pénzünk feletti rendelkezés jogát valaki másnak.
A lekötött betétek esetében viszonylag egyszerűbb a képlet, a betétesek mögött álló intézményi védelem rendszerét könnyebb átlátni. Részben köszönhető ez annak is, hogy egyetlen intézmény, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) felel jelenleg 20 bank és 5 szakosított hitelintézetben kezelt pénzekért. Ezt a védelmet az OBA 1993 óta biztosítja, amely során egészen 100 ezer euró összeghatárig, vagyis nagyjából 38 millió forintig vállal garanciát az emberek vagyonára. Ezt a feladatot korábban a Magyar Állam látta el.
Az OBA kártalanítási mechanizmusa akkor indul be, amikor egy pénzintézet működési engedélyét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszavonja, vagy annak felszámolását a bíróság elrendeli. Ezt követően az OBA az érintett pénzintézettől megkapott adatok alapján megkezdi a betétesek kártalanítást, ami 2021 óta 10 munkanapon belül megtörténik. Ennek a folyamatnak lehettünk szemtanúi, amikor az orosz-ukrán válság következményei miatt 2022. tavaszán az MNB határozatában visszavonta a Sberbank működési engedélyét.
A megtakarításos életbiztosítások esetében a befektetések védelmét a biztosítótársaságok között – szigorú szabályok alapján – megkötött viszontbiztosítások védik. Tehát a nagy múltú szolgáltatók esetében gyakorlatilag nulla annak az esélye, hogy teljesen fizetésképtelenné váljanak és a megtakarított pénzünkkel eltűnjenek.
Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy ez miként garantálja pénzünk védelmét?
A biztosítók a viszontbiztosításokat kifejezetten erre szakosodott, úgynevezett viszontbiztosítókkal kötik, ez pedig minimálisra csökkenti a csőd kockázatát, hiszen abban az esetben, ha például egyszerre nagyobb számú biztosítási esemény következne be (pl. valamilyen természeti katasztrófa következtében), akkor ezek a viszontbiztosítók is részt vállalnak a kártalanításból, ami képes garantálni biztosítónk pénzügyi működését.
Ha pedig egy olyan helyzet áll elő, amikor egy biztosító kivonul hazánkból, akkor a vonatkozó jogszabályok értelmében egy másik társaság azonos feltételekkel átveszi az ügyfeleket, akik így a változásból csak annyit vesznek észre, hogy az egyenlegértesítő levélen megváltozott biztosítójuk neve és székhelye.
Piaci (befektetési) kockázat
Mivel a megtakarításos életbiztosítások esetében a biztosítótársaságok által kínált eszközalapokon keresztül gyarapíthatjuk pénzünket, így az elérhető jövedelem mértéke kizárólag attól függ, hogy a befektetés időtartama alatt hogyan teljesítenek azok az alapok, amelyekben elhelyeztük a pénzünket.
Vagyis a biztosítói megtakarítási programok befektetésekként nem kockázatmentesek. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy lehetőségünk van kockázatvállalási hajlandóságunk függvényében kiválasztani azokat az eszközalapokat, amelyekbe szeretnénk befektetni. Így könnyedén összeállíthatunk egy kockázatkerülő vagy éppen egy magasabb profittal kecsegtető, de kockázatosabb portfóliót is. Ha pedig ehhez nem lenne affinitásunk, választhatunk a biztosítótársaságok mintaportfólióiból is.
Nem szabad elfelejtenünk azt a szabályt sem, hogy egy eszközalap korábbi, jó teljesítménye nem jelent garanciát a jövőre, mivel az alapok teljesítménye akár jelentős mértékben is függhet az aktuális gazdasági viszonyoktól.
Ha viszont betétben szeretnék lekötni pénzünket, akkor sokkal egyszerűbb helyzettel találjuk szemben magunkat. Ugyanis nem kell azon gondolkodnunk, hogy a kockázattűrő képességünknek megfelelő eszközalap-portfóliót alakítsunk ki. Hiszen már a lekötés pillanatában pontosan tudni fogjuk a futamidő végén milyen mértékű hozamokra tehetünk szert. Sajnos azonban ez a fajta kiszámíthatóság lesz a hátulütője a lekötött betéteknek, amiért minden esetben az alacsony hozamokkal kell „fizetnünk”.
A megtakarításos életbiztosításokat régebben egy bonyolult, átláthatatlan költségstruktúra jellemezte. Az elmúlt évtizedben azonban számos pozitív változás történt (pl. a TKM és az etikus életbiztosítási koncepció bevezetése), ami sokkal átláthatóbbá tette ezeket a termékeket. A biztosítási szerződésünkben rögzített szolgáltatások minden körülmények között történő teljesítését a viszontbiztosítások garantálják. A befektetéseinkkel járó kockázatot pedig nagymértékben meghatározza, hogy milyen kockázati szintű eszközalapokban helyezzük el a pénzünket. A lekötött betétek sokkal egyszerűbb termékek, amelyekről minden információt megtalálunk a hatályos hirdetményekben. A betétesek intézményi védelmét 1993 óta az OBA garantálja 100 ezer euró összeghatárig.
További szempontok
Hol és hogyan fektethetünk be?
A banki lekötés elindítása egyszerű, pár perces folyamat. Tulajdonképpen az egyetlen követelmény, amelynek meg kell felelnünk, hogy annál a banknál, ahol szeretnénk bankbetétben lekötni pénzünket rendelkezzünk egy hétköznapi bankszámlával.
Ha csupán azért szeretnénk számlát nyitni egy adott pénzintézetnél, hogy a betétünket elhelyezzük, akkor célszerű olyan számlát nyitni, amelyhez nem kérünk bankkártyát. Ezzel megspórolhatjuk a kártya éves díját.
Számlanyitást követően már bankunk telefonos vagy internetes felületén adhatunk megbízást betétlekötésre. Amennyiben rendelkezésre áll számlánkon a lekötéshez szükséges minimum összeg, akkor csak ki kell választani a internetbank lekötött betétek menüpontját, amit gyakran megtakarítások címszó alatt találhatunk, majd az új betét lekötésére kattintani, ahol értelemszerűen ki kell tölteni a szükséges adatokat és megadni lekötni kívánt összeget.
Egy megtakarításos életbiztosítási szerződés megkötése viszont laikusként már sokkal bonyolultabb feladat, hiszen egy kifejezetten hosszú távú befektetésről van szó, amely kapcsán szigorúbb feltételek teljesítését is vállalnunk kell.
Amennyiben megtakarításos életbiztosítást szeretnénk indítani, mindenképpen érdemes segítséget kérnünk egy független szakértőtől, hiszen rengeteg különböző ajánlattal találkozhatunk és laikusként nem könnyű kiválasztani a megfelelő terméket.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a biztosítótársaságok a megtakarításos konstrukciók széles palettáját kínálják, amelyek közül a megfelelő biztosításszakmai és -piaci ismeretek nélkül nehéz feladat lenne kiválasztani a számunkra ideális befektetési egységekhez kötött életbiztosítást.
Ezért érdemes a döntési folyamatba egy független alkuszt bevonni, aki ismeri a biztosítói piacot és birtokában van azoknak a szakmai ismereteknek, amelyek segítségével egy díj- és kötelezettségmentes tanácsadást követően képes felkutatni számunkra azokat az unit linked termékeket, amelyek a költségek és szolgáltatások szempontjából is leginkább illeszkednek befektetési céljainkhoz.
Kapcsolt szolgáltatások
Mielőtt letennénk a voksunkat egy befektetési megoldás mellett, érdemes azt is megvizsgálni, hogy a futamidő végén elérhető hozamok mellett milyen egyéb szolgáltatásokhoz férhetünk hozzá az adott eszközön keresztül.
Igaz ugyan, hogy a bankbetétekhez közvetlenül nem kapcsolódik más szolgáltatás, de mivel a lekötés folyószámlához kötött, így tulajdonképpen a banki szolgáltatások széles palettájához (pl. átutalás, csoportos beszedés) hozzáférhetünk. Azonban egy befektetési szándék esetén, amikor konkrét elvárásokat fogalmazunk meg a hozamokat illetően, egy ilyen szolgáltatás sem fogja önmagában kompenzálni a betétek alacsony teljesítményét.
A megtakarításos biztosítások azonban nem csak az elérhető magasabb hozamok miatt lehetnek vonzóak. Mivel maga a termék egy életbiztosítási köntösbe bújtatott befektetés, így minden szerződés tartalmaz egy kockázati életbiztosítást is. Igaz, hogy ez alapesetben csak pár százezer forintos kockázati összeget jelent, ugyanakkor igény – és magasabb biztosítási díj fizetése – esetén megemelhetők. Így lehetőségünk nyílik arra, hogy egy kötvényen kezeljük kockázati életbiztosításunkat és befektetésünket.
A főszámlánk mellé, amelyiken a befektetéseinket kezeljük, minden esetben jár egy eseti számla, függetlenül attól, hogy egyszeri vagy rendszeres díjas szerződéssel rendelkezünk. Erre az eseti számlára pedig megkötések nélkül, tetszőlegesen bármekkora összeget fizethetünk, amit a főszámlától elkülönítve kezel a biztosító. Így erről a biztosítási időtartam alatt korlátozások nélkül ki is vehetjük pénzünket. Ha pedig futamidő alatt fizetési nehézségeink adódnának, akkor arra is lehetőségünk nyílik, hogy a rendszeres biztosítási díjak fizetését átmenetileg az eseti számlánkról teljesítsük.
A banki lekötés folyamata rendkívül egyszerű, még személyes jelenlétet sem igényel, mindent elintézhetünk bankunk internetes felületén keresztül. A betétlekötés feltételeként előírt folyószámla meglétének köszönhetően pedig áttételesen pénzintézetünk valamennyi szolgáltatását elérhetjük. A unit linked életbiztosítások a betétlekötéstől lényegesen több utánajárást igényelnek, mivel olyan komplex termékek, amelyek kifejezetten hosszú távú elköteleződést igényelnek. Természetesen ezeket a konstrukciókat igény esetén kiegészíthetjük biztosítónk által kínált kockázati élet-, egészség- és balesetbiztosításokkal is.
Melyiket válasszuk?
Mindkét befektetési lehetőségnek megvannak a maga előnyei és hátrányai.
Akik megtakarításuk rövid távú, biztonságos elhelyezését szeretnék megoldani, mert például tudják azt, hogy fél vagy egy év múlva szükségük lesz a pénzükre, azoknak mindenképpen a bankbetét lesz az előnyös választás. Hiszen egy olyan likvid megoldásról van szó, ami a kamatadón kívül gyakorlatilag nem jár komolyabb kötelezettségekkel, és 100 ezer eurós összeghatárig az OBA-garancia miatt teljesen kockázatmentes.
Hosszabb távú befektetési célok esetén viszont egyértelműen a megtakarításos életbiztosítások nyújtanak megfelelő alternatívát pénzügyi céljaink megvalósítására.
A termék által elérhető előnyök, mint például magasabb lehetséges hozamok, a kamatadó-mentesség,és a kockázati biztosításokkal történő kombinálhatósága sok ember számára vonzóvá teheti ezeket befektetési lehetőséget. Különösen most, amikor az alacsony banki kamatkörnyezet mellett az infláció már lassan átlép a kétszámjegyű tartományba.
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások számos előnye ellenére érdemes azonban körültekintően eljárni a megfelelő módozat kiválasztása során. Habár az elmúlt egy évtizedben a megtakarításos életbiztosítások piaca sok változáson ment keresztül – ami összességében az ügyfeleknek kedvezett – még a mai napig is léteznek a biztosítók kínálatában túlárazott konstrukciók.
Továbbá nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ezeknek az életbiztosításoknak is megvannak a maga hátrányai:
- a bonyolult költségstruktúra;
- a nagyobb hozamok mellé társuló magasabb kockázat;
- vagy a rendszeres díjfizetés jelentette kötöttségek,
amelyek mind tudatos és fegyelmezett befektetőt kívánnak.
Kérjen díjmentes életbiztosítási tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
