A legtöbben hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy bármilyen baj, például egy baleset velünk biztosan nem történhet meg. Valószínűleg így gondolkodhatott az a több százezer ember is, aki 2019-ben Magyarországon érintett volt valamilyen balesetben.
Közülük mintegy 24.000 embert a munkahelyén ért baleset, háztartási balesetet mintegy negyedmillió ember szenvedett el, míg közúti közlekedés közben 22.198 embert ért baj.
A statisztikákat böngészve jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha szeretnénk minimálisra csökkenteni a balesetek előfordulásának gyakoriságát.
Például törekedhetünk rá, hogy elkerüljük a balesetveszélyes helyzeteket. Sok ember például fél a repüléstől, és ha teheti, más tömegközlekedési eszközt választ a repülőgép helyett. Ez jó ötlet, hiszen így ők biztosan nem lesznek repülőgép-szerencsétlenség áldozatai. De vajon mennyire valószínű egy ilyen tragédia bekövetkezése? A statisztikák szerint elég kevéssé, és mint tudjuk, a számok nem hazudnak: a repülés az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód, ugyanis a légi balesetek száma világszerte átlagosan 60-szor kevesebb, mint az autóbaleseteké.
Megoldásként dönthetünk úgy, hogy autóba sem ülünk, ám ez már jóval több lemondással jár, és nem biztos, hogy észszerű döntés, bár a lehetséges veszélyzónát így nagyjából a tömegközlekedési eszközön történő utazásokra korlátozzuk. Ugyanakkor mindannyian hallottunk vonatszerencsétlenségekről, hajó- és légibalesetekről, igaz, ezek száma a statisztikák alapján szintén elenyésző.
Ráadásul – ahogy azt majd a későbbiekben látni fogjuk a hazai baleseti statisztikákból – a közelekedési balesetek mellett jelentős a munkahelyi balesetek száma is. Magyarországon ebből a típusú balesetből csak 2020-ban 20.366 esetet regisztráltak, ami sajnos 64 alkalommal végződött halállal. Mégis, gyakori előfordulásuk ellenére a munkahelyi balesetek csak a második fokára állhatnak a képzeletbeli dobogónak, mivel a legtöbb baleset az otthonukban történik az emberekkel.
Jobb tehát az óvatosság, de ennek ellenére helytelen lenne azt gondolni, hogy akkor cselekszünk helyesen, ha igyekszünk minden balesetveszélyes szituációt elkerülni. Ezzel ugyanis nemcsak a mozgásterünket korlátoznánk, de komfortzónánk is úgy beszűkülne, hogy minden bizonnyal kényelmetlenül élnénk mindennapjainkat.
Ezért érdemesebb tudatosítani magunkban a lehetséges veszélyeket, és felkészülni a váratlan helyzetekre, és például egy megfelelő balesetbiztosítási szerződést kötni.
De hogyan lehet segítségünkre egy balesetbiztosítás az előre nem tervezhető események során? Egyáltalán érdemes balesetbiztosítást kötni? Milyen kockázati események bekövetkeztekor szolgáltat a biztosító?
Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ, de előbb nézzük meg, hogy mit érdemes tudni a leggyakoribb balesetekről, valamint a balesetbiztosításokról általában.
Mit nevezünk balesetnek?
Balesetnek nevezzük az olyan váratlanul, hirtelen és nem szándékolt módon fellépő eseményt, amelynek következtében az ember fizikailag vagy mentálisan átmenetileg vagy maradandóan károsul vagy meghal.
Nézzük meg, melyek a leggyakoribb balesetek és mit érdemes tudni a balesetbiztosításokról általánosságban.
Természetük és bekövetkezésük alapján többféleképpen csoportosíthatjuk a baleseteket, például:
- a bekövetkezés helye szerint beszélhetünk munkahelyi vagy otthoni balesetek;
- fizikai (pl. sportbaleset eredményeként fellépő csonttörés vagy ficam) vagy nem fizikai (pl. szenzitív adatok szivárgása egy informatikai rendszerből) balesetek;
- közlekedési vagy sportbalesetek; stb.
A hétköznapokban használt munkahelyi baleset kifejezés számos esetben félreértések forrása lehet. Bizonyára a legtöbbünk használja a fogalmat, de maga a kifejezés mégis pontatlan. A munkavédelemről szóló törvény a munkabaleset kifejezést alkalmazza, amely során egyértelműen meghatározzák, hogy nem csak a szervezett munkavégzés során, hanem az azzal összefüggésben elszenvedett balesetek is munkabalesetnek számítanak. Vagyis például a munkahelyről történő hazautazás közben elszenvedett baleset is.
Hogy megértsük, milyen komoly hatást gyakorolnak a különböző balesetek a mindennapi életünkre, érdemes megvizsgálni néhány statisztikai adatot, amelyek reprezentálják az egyes esetek gyakoriságát és súlyosságát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közölt adatok szerint 2019-ben a világon több mint 55 millióan haltak meg, amelyből több mint 3 millió ember baleset következtében vesztette életét.
Az alábbi grafikonon a különböző baleseti halálokokat láthatjuk részletezve. Közlekedési balesetben 2019-ben mintegy 1,3 millióan vesztették életüket, közel kétszer annyian, mint esés következtében (684.277), ami így a második vezető halálok a tragikus kimenetelű balesetek között. Egyéb balesetek következtében 631.108 ember hunyt el, míg fulladás következtében több mint 235.000.
Forrás: injuryfacts.nsc.org
Ahogy azt korábban már említettük, a légi közlekedés az egyik legbiztonságosabb közlekedési módok egyike a világon. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint azok a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) által közölt adatok, amelyek szerint 2018-ban a világ 46 millió járatán 4,3 milliárd utas repült biztonságosan, és átlagosan 4,2 millió repülésre jutott egy halálos kimenetelű légibaleset.
A nemzetközi trendek áttekintését követően nézzük meg, Magyarországon melyek a leggyakoribb balesetek, és ezek milyen arányban fordulnak elő a lakosság körében.
Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a magyarországi munkabalesetek, a halálos otthoni balesetek és tűzesetek számát 2016 és 2020 között. Az adatokat megvizsgálva láthatjuk, hogy az otthonunkban bekövetkező halálos kimenetelű balesetek száma (az elmúlt 5 évben, évente átlagosan 1693) lényegesen magasabb, mint az emberélet(ek)et követelő munkabalesetek (77) száma, vagy tűzesetekben elhunytak (111,8) száma. Ennek pedig azért van jelentősége, mert elsőre talán nem is gondolnánk, hogy a legtöbb baleset – szakértői becslések szerint mintegy évi 250.000 (!) eset – az otthonunkban történik velünk.
| Év | Munkabaleset | Halálos otthoni baleset | Tűzeset | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesen | Ebből halálos | Összesen | Elhunyt | Sérült | ||
| 2016 | 23.027 | 80 | 1.704 | 32.982 | 115 | 811 |
| 2017 | 23.387 | 79 | 1.788 | 25.725 | 121 | 898 |
| 2018 | 23.738 | 79 | 1.733 | 32.534 | 103 | 831 |
| 2019 | 24.055 | 83 | 1.683 | 38.876 | 113 | 758 |
| 2020 | 20.366 | 64 | 1.557 | 35.611 | 107 | 755 |
| Átlag | 22.914,6 | 77,0 | 1.693,0 | 33.145,6 | 111,8 | 810,6 |
Az előbbiekhez hasonlóan érdemes egy pillantást vetni a közúti balesetek számára is. Ugyanis 2016 és 2020 között évente átlagosan mintegy 16.100 esetben történt valamilyen személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset Magyarországon, amelyben évente több száz ember (átlagosan 585) veszti életét, és évente átlagosan több mint 20.000 fő sérül meg.
Forrás: ksh.hu
Természetes, hogy mindannyian megpróbálunk körültekintően és felelősségteljesen élni a mindennapjainkban, ugyanakkor a statisztikai adatok jól szemléltetik, hogy balesetek bárkivel, bármikor előfordulhatnak – még a legnagyobb óvatosság ellenére is.
Sajnos a legtöbb ilyen eseményt követő lábadozás sokszor átmeneti – hosszabb vagy rövidebb ideig tartó – keresőképtelenséggel is jár. Ilyen esetben tehát, ha jogosultak vagyunk rá, kénytelenek vagyunk táppénzt igénybe venni, ami viszont alacsonyabb, mint a rendszeres havi fizetésünk. Ezért a balesetek miatti kényszerpihenők a legtöbbünk számára anyagilag megterhelőek. Nem elég, hogy például munkavállalóként a fizetésünknek csak a 60%-át kapjuk ilyenkor, de még a lábadozás miatt fellépő plusz kiadásokat (pl. gyógyszer, gyógyászati segédeszközök) is finanszíroznunk kell.
Ennek azonban nem kell feltétlenül így lenni! Egy megfelelő balesetbiztosítási szerződés megkötésével felkészülhetünk a váratlan helyzetekre. Igaz ugyan, hogy a balesetektől egy biztosítás nem tud megóvni bennünket, de a velük járó anyagi terheket – konstrukciótól függően – részben vagy teljes egészében is képesek levenni a vállunkról.
A következőkben azt nézzük meg, hogy milyen ismérvei vannak egy jó balesetbiztosításnak, és megvizsgáljuk, hogy ezek a biztosítói termékek milyen esetekben nyújthatnak számunkra hatékony segítséget.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Mire jó a balesetbiztosítás?
A balesetbiztosítás – leegyszerűsítve – a kockázati biztosítások olyan speciális csoportja, amely birtokában a váratlanul fellépő, baleseti eredetű biztosítási események bekövetkezte után kaphatunk térítést. Vagyis, ha bekövetkezik a kockázati esemény (pl. csonttörés), akkor biztosító kifizeti a szerződésben előre meghatározott biztosítási összeget, amelyet aztán szabadon, bármilyen célra felhasználhatunk.
A klasszikus baleseti kockázati elemek között megtalálhatjuk
- a csonttörést;
- az égési sérülést;
- a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodást;
- a baleseti eredetű rokkantságot;
- a baleseti halált.
És térítés jár ezen felül
- a baleseti eredetű műtétek;
- és a kórházban eltöltött napok után.
Egyes biztosítók olyan módozatot is kínálnak ügyfeleik részére, amely ficam, szalag- és izomszakadás, valamint baleseti eredetű keresőképtelenség (táppénz) esetén is térít. Ez utóbbival nemcsak a biztosítási esemény bekövetkezése után, hanem a kifejezetten a lábadozás idejére is anyagi segítséget kaphatunk.
Ha balesetbiztosítással rendelkezünk térítés jár a baleset miatt kórházban töltött napok után is.
Bár a tisztán baleseti térítést nyújtó termékek igazán népszerűek, de a biztosítók – a folyamatos termékfejlesztés részeként – kínálnak olyan balesetbiztosítási ajánlatot, amely kiegészíthető többek között például kockázati – nem csak baleseti okú halálesetre fizető – életbiztosítással.
A balesetbiztosítások olyannyira meghatározó biztosítói terméknek számítanak, hogy sokszor még a lakásbiztosítási szerződések, emelt, prémium szolgáltatást nyújtó módozataiban is megtalálhatók, de külön díj megfizetése nélkül (pl. Posta hűségprogramba belépés vagy a különböző tömegközlekedési eszközön való utazásnál a jegy megváltásával) más szolgáltatások esetén is jogosultak lehetünk ilyen térítésre. Azt mindenképpen érdemes tudni ezekről a biztosításokról, hogy többnyire (jóval) alacsonyabb biztosítási összegeket találunk az egyes kockázati események mellett, mintha direkt ilyen jellegű szerződést kötöttünk volna.
Főszabályként viszont megállapíthatjuk, hogy balesetbiztosítási szerződést kedvezőbb díjakkal köthetünk, mint például egy ugyanazon kockázati típusokra kiterjedő élet- és egészségbiztosítást, amely nem csak baleset esetén fizet. Ennek az oka értelemszerűen az, hogy a biztosítási események köre szűkebb, és ezek bekövetkezésének valószínűsége lényegesen kisebb.
Hasonlóan más kockázati biztosításokhoz, balesetbiztosításunkat megköthetjük magánemberként, egyénileg, de csoportos konstrukcióként cégeknek is lehetősége nyílik ilyen biztosítást nyújtani munkavállalóik számára.
A családi balesetbiztosítások segítségével pedig a gyermektől a nagyszülőkig biztosíthatjuk szeretteinket, mindezt legtöbbször kedvezőbb díjak mellett, köszönhetően a csoportos konstrukciók által elérhető előnyöknek.
A gyermekek balesetbiztosításával kapcsolatban érdemes tudni, hogy a magyar állam minden 3 évnél idősebb, de 18 évnél fiatalabb gyermeket balesetbiztosítási védelemben részesít. Azonban az állami balesetbiztosítás a kockázati események szűk körére terjed ki, és olyan alacsony összegű, jelképes védelmet nyújt (pl. csonttörés 3.000 Ft), hogy mindenképpen megfontolandó ezt a balesetbiztosítást valamilyen piaci konstrukcióval kiegészíteni.
Bizonyos foglalkozások (pl. ipari alpinista, speciális mentő) vagy extrém sportok (pl. sziklamászás) művelői a tevékenységük jellegéből adódóan nagyobb valószínűséggel szenvedhetnek el baleseteket, ezért aki ilyen tevékenységet űz, az nem köthet egyszerű balesetbiztosítást, neki érdemes egy kifejezetten erre a célra létrehozott speciális biztosítási konstrukciót választani.
Hogyan segít a balesetbiztosítás? | Esettanulmányok
A következő fejezetekben három olyan esetet mutatunk be, amely bárkivel és bármikor megtörténhet. Képzeletbeli „hőseink” történetei kiválóan rávilágítanak arra, mikor és milyen segítséget jelenthet egy jól kiválasztott balesetbiztosítás.
Otthoni baleset, égési sérülés
Géza félelmet nem ismerő, ereje teljében lévő fiatalember, aki világéletében a mának élt, és nem törődött azzal, hogy mi lesz vele holnap. Életszemléletének megfelelően jelentősebb megtakarítással sem rendelkezett, így esze ágába sem jutott, hogy önállóan finanszírozzon egy balesetbiztosítást, mivel azt ilyet mindig felesleges kiadásnak tekintette. Kicsit elkeseredetten is vette tudomásul, amikor a munkahelyén – egy autóipari beszállító cégnél – a negyedéves prémium helyett becsatlakoztatták egy csoportos munkahelyi balesetbiztosítási szerződésbe (amelyet a cég fizetett).
Egy hétvégén, amikor éppen nem dolgozott, úgy gondolta, hogy készít magának egy kiadós ebédet. Bár nem szokott ilyen történni, a kutyája, Morzsi bejött a konyhába. Géza épp a húsokat sütötte, mikor is kedvence meglökte. Mindez olyan szerencsétlenül történt, hogy a forró olaj és a sülő húsok is a lábára borultak.
Géza esetéből láthatjuk, milyen nehéz helyzetbe kerülhetünk, ha úgy ér bennünket baleset, hogy nincs biztosításunk.
Ahogy sikerült Gézának erőt gyűjtenie, azonnal elment a sürgősségire, hogy ellássák, de olyan súlyos égési sérülést szenvedett, hogy még a kórházba is be kellett feküdnie, így a munkából is kiesett. Szerencsétlenségére a gyógyulás sem ment zökkenőmentesen, mivel a nagy felületű égési sérülése elfertőződött.
Így a felépülés sokkal több időt vett igénybe. Azonnal tudatosult benne, hogy a táppénzen töltött idő alatt kevesebb bevétele lesz, a sárga csekkek viszont ugyanúgy jönni fognak, ráadásul megtakarítás nélkül a bérleti díj kifizetése is nehézségeket fog okozni, miközben hű társáról, Morzsiról is gondoskodnia kell.
Eszébe jutott, hogy mennyire bosszantotta, amikor a cég balesetbiztosításra költött a prémium helyett. Gondolta, hogy most legalább hasznát veheti céges biztosításának. Fel is hívta a munkahelyét, de a főnöke közölte vele, hogy mivel nem munkahelyi baleset érte, sajnos nem számíthat semmilyen térítésre.
Végül Géza olyan szorult helyzetbe került anyagilag, hogy a testvérétől kellett kölcsönkérnie. Így tudta csak megoldani a munkából való kiesés miatt fellépő anyagi nehézségeket és finanszírozni a rehabilitáció költségeit.
Láthatjuk, hogy egy apró véletlennek köszönhetően Géza anyagi biztonsága évekre megrendül, hiszen ennyi idő telik el, mire mindent visszafizet a testvérének, és ezalatt az életszínvonala is csökken, hiszen minden egyes fillért be kell osztania.
Géza esete iskolapéldája annak, amikor az ember a saját kárán tanul, miközben kamatostul megfizeti azt a bizonyos tanulópénzt. Mindez elkerülhető lett volna, hogy ha legalább köt egy egyéni balesetbiztosítást, aminek a havi díja sem több párezer forintnál.
Nóri, a hobbisportoló
Nóri 40 éves, kétgyermekes édesanya, egy szállítmányozási cégnél dolgozik asszisztensként, így napi 8 órában az irodai székhez van kötve. Szülőként megfontoltság és előrelátás jellemzi, hiszen tisztában van azzal, hogy nemcsak magáért, hanem családjáért is felelősséggel tartozik.
Ennek megfelelően mindig igyekezett előrelátóan felkészülni a váratlan helyzetekre is, hiszen a legfontosabb az, hogy két gyermeke semmiben ne szenvedjen hiányt. Éppen ezért férje és ő is rendelkeztek balesetbiztosítással, hiszen tudták, bármelyikükkel történhet valami.
Az évek óta tartó rohanás és az ülőmunka nála sem múlt el nyom nélkül, ezért orvosa figyelmeztette, hogy jó lenne, ha változtatna az életmódján, különben az egészsége bánhatja. Nóri ezért úgy döntött, életmódot vált, és megszabadul pár kilótól. El is kezdett sportolni, kezdetben csak sétált, majd kocogott, illetve hétvégi túrákat is szerveztek a családdal, ilyenkor egész nap a magyar erdőket járták.
Épp egy ilyen családi túrán voltak a Mecsekben, amikor egy rossz mozdulat következtében Nóri megcsúszott, és lezuhant a hegyoldalról. Annyira szerencsétlenül esett, hogy a pár méteres zuhanás után mozdulni sem bírt. Mivel a lakott területtől távol voltak, ezért speciális mentők segítségét kellett kérni, hogy az erdőből ki tudják hozni, és kórházba szállíthassák, ahol megkaphatta a megfelelő orvosi ellátást.
Sajnos mivel a gerince sérült, így többször is műteni kellett, majd egy hosszú rehabilitációs folyamat vette kezdetét. Bár az állapota, ha lassan is, de javulgatott, a szerencsétlen esésnek így is maradandó nyomai maradtak, és sokáig az sem volt biztos, hogy újra lábra tud-e valaha állni. A csodával határos módon és Nóri akaraterejének köszönhetően végül kezdetben mankóval, majd önállóan is képes lett járni, de ez egy hosszú és költséges rehabilitációs folyamat eredménye.
Szerencsére balesetbiztosításának hála a biztosítótársaság kifizetett:
- 1 millió Ft-ot műtéti térítés címén;
- 840.000 Ft-ot kórházi napi térítésre (15.000 Ft/nap, 56 kórházban töltött napra);
- 1.425.000 Ft-ot a baleseti keresőképtelenség idejére (5.000 Ft/nap, 285 napra);
- Végül pedig – miután megállapították a 40%-os maradandó egészségkárosodást, amivel már nem lesz képes többet kocogni –, a biztosító kiutalta Nórinak a maximális 20 millió forintos maradandó egészségkárosodás után járó összeg 40%-át, azaz 8 millió Ft-ot.
Így, bár az egészségét nem nyerheti teljesen vissza, de volt egy olyan segítsége, ami biztosította, hogy se neki, se a családjának ne kelljen nélkülöznie, amíg nem képes visszamenni dolgozni.
A vétlen sofőr, halálos közúti baleset
György házas, egy kisgyermek édesapja, megfontolt, nyugodt ember. Vezetőként dolgozik egy budapesti cégnél. Mivel mindig is kertes házba vágytak, ezért négy évvel ezelőtt kiköltöztek a főváros agglomerációjába. Hogy a munkahelyére be tudjon járni és a családjára is maradjon ideje, a napi autózás mellett döntött.
Mivel óvatos ember, akinek első a biztonság, ezért igyekezett minden eshetőségre felkészülni. Amikor az új házukat megvásárolták, kötött egy kombinált élet-, egészség- és balesetbiztosítást, amelyet alkuszával úgy alakítottak ki, hogy a kockázati események közé felvették a közúti balesetbiztosítási kiegészítést is – ami egyébként csak minimális pluszköltséget jelentett.
Egy napon, hazafelé menet, a körültekintés és óvatosság dacára megtörtént a baj. Önhibáján kívül, vétlen sofőrként György végzetes balesetet szenvedett, és a helyszínen azonnal az életét vesztette.
György családjának nyugodt élete egy piallanat alatt szertefoszlott. A családfő elvesztésének fájdalma teljesen összetörte a fiatal feleséget, aki egyedül maradt kisgyermekével. Azonban férje előrelátó gondolkodásának „hála” a fiatal özvegy és gyermeke új életet tudott kezdeni – még ha nyilván ezt a veszteséget feldolgozni sokkal nehezebb lesz is.
A korábban megkötött kombinált élet-, egészség- és balesetbiztosításnak köszönhetően legalább az anyagi biztonságuk miatt nem kellett a feleségnek aggódnia. Az életbiztosítási térítés után – mint kedvezményezett – hagyatéki eljárás nélkül megkapta a 15 millió forintos biztosítási összeget. Mivel György a szerződéskötéskor belevetette a kockázati események körébe a közlekedési baleseti halált is, így a csomagnak megfelelő további 20 millió forintot is kifizette a biztosítótársaság.
Balesetek bárkivel történhetnek!
Felelőtlenség lenne azt gondolni, hogy baj mindig csak másokkal történhet. Történeteink szereplői sem gondolták, hogy a napi rutin közepette életük egyik pillanatról a másikra ilyen gyökeresen megváltozhat, vagy ahogy György esetében sajnos láttuk, véget érhet.
Ha Géza is egy kicsit felelősségteljesebben gondolkodik a saját jövőjét illetően, akkor nem csak egy lett volna abból a 250.000 emberből, aki az otthonában szenved balesetet, hanem azok táborába is tartozhatott volna, aki felkészül egy ilyen kiszámíthatatlan eseményre, és anyagi nehézségek nélkül vészeli át a gyógyulás hosszú időszakát.
Míg Nóri és György esetében, ha a fájdalmaktól és a veszteségtől nem is tudták megkímélni a balesetet elszenvedőket és családtagjaikat, de a korábban megkötött balesetbiztosítási szerződések legalább hatékony anyagi segítséget jelentettek a családnak.
Ráadásul egy balesetbiztosítási konstrukció jó kiegészítés lehet egyéb élet- és egészségbiztosítási termékekhez is, amelyek így még szélesebb körű védelmet nyújtanak a biztosított(ak) és/vagy kedvezményezettjeik részére, vagyis még nagyobb anyagi támogatást jelenthetnek.
Egy kombinált termék esetén ugyanis nemcsak baleset, hanem bármilyen nemű életbiztosítással kapcsolatos biztosítási esemény, vagy akár egészségbiztosítási kockázat (pl. kritikus betegség diagnózisa, betegség miatt fellépő kórházi ellátás) esetén is segítségünkre lehet biztosításunk.
A különböző balesetbiztosítási konstrukciók mellett szól, hogy rendkívül kedvező díjak mellett vehetjük igénybe őket. Már napi pár száz forintért olyan biztosítói védelmet szerezhetünk, ami valóban hatékony segítséget képes nyújtani az élet számos területén. Például akkor is, ha a sors úgy hozza, hogy mi leszünk az egyike annak az évi körülbelül 20.000 embernek, akiket a munkahelyén ér baleset.
Azonban ennek ellenére is kiemelt jelentősége van annak, hogy a számunkra megfelelőt módozatot válasszuk, hiszen az emberek eltérő életviteléből adódóan a különböző biztosítási események bekövetkezésének valószínűsége igen tág intervallumban mozoghat. Aki például munkája miatt sok időt tölt a volán mögött, az ő esetében minden bizonnyal magasabb egy közlekedési baleset bekövetkezésének kockázata, így érdemes erre külön odafigyelnie; de ma már például kerékpárosok részére is vannak speciális biztosítási csomagok.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
