Manapság egyre többet hallani az öngondoskodás jelenségéről, ami a mindennapi pénzügyeink vonatkozásában leginkább egy olyan felelősségteljes gondolkodásmódot jelent, aminek célja a váratlan helyzetekből eredő anyagi kiszolgáltatottság csökkentése.
Hiszen, ha történik velünk valami tragédia, akkor a szeretett családunk anyagi támogatása óriási segítség lehet az egyébként is embert próbáló időszakban. Erre kínálnak megoldást a különféle kockázati életbiztosítások.
Azonban az elmúlt évtizedekben a különböző életbiztosítási termékek palettája meglehetősen kibővült. Ráadásul ezekkel kapcsolatban rengeteg téves információ kering a világhálón is, ami sok esetben félreértést eredményez, megnehezítve a megfelelő életbiztosítás kiválasztását.
Jogosan merülhetnek fel tehát bennünk olyan kérdések, hogy egyáltalán szükségünk van-e életbiztosításra, és ha igen, milyen típust válasszunk? Egyáltalán kinek és mikor éri meg ilyet kötni?
Cikkünkben ezért a kockázati életbiztosításokat vesszük górcső alá. Ehhez pedig érdemes először letisztázni, hogy mi tartozik ebbe a termékkategóriába és mi nem.
Mit jelent a kockázati életbiztosítás?
A legszűkebb – klasszikus – értelemben a kockázati életbiztosítás megkötése során a biztosítótársaság kötelezettséget vállal a szerződő felé, hogy egy meghatározott díj ellenében, a biztosított halála esetén kifizeti a biztosítási összeget a kedvezményezett részére. Viszont abban az esetben, ha biztosítási időtartam végén a biztosított életben van, akkor a szerződés kifizetés nélkül fog megszűnni.
Joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy ki a szerződő, a biztosított és ki a kedvezményezett? Nézzük meg röviden, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.
Egy kockázati életbiztosítással garantálhatjuk szeretteink anyagi biztonságát egy tragédia esetére.
A szerződő rendszerint az, aki a szerződést megköti és a biztosítási díjat fizeti. A szerződő gyakran a(z egyik) biztosított is egyben, de ez nem feltétlenül van így. Elképzelhető ugyanis, hogy egy szerződő például nem (vagy nem csak) saját életére, hanem párja vagy más családtagjának eltávozására szeretne anyagi védelmet. De ilyennel találkozhatunk például családi biztosítások esetén is, ahol egy szerződő és több biztosított van, illetve céges szerződéseknél, ahol a szerződő jogi személy is lehet. Az ugyanakkor fontos, hogy minden életbiztosítási szerződésnek csak egyetlen szerződője lehet.
A biztosított az a személy, akinek a halála – vagy bizonyos esetekben valamilyen balesete, betegsége – esetén fizet a biztosító. Ez – ahogy fentebb írtuk – lehet maga a szerződő, ugyanakkor lehet más személy is, ha nem (vagy nem kizárólag) a magunk nevére kötjük meg a kockázati életbiztosítást. Egy szerződésen belül – az adott biztosítótól függően – akár több biztosított is lehet, például a családi szerződések esetén tipikusan ez a helyzet.
Végezetül pedig a kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási összeget megkapja abban az esetben, ha a haláleset bekövetkezett egy adott biztosított kapcsán. Egy biztosítotthoz több kedvezményezett is tartozhat, akik ebben az esetben egy előre megjelölt arányban részesednek a kifizetett összegből. Abban az esetben, ha a szerződésben nem jelöltek meg kedvezményezettet, akkor a törvényes örökös(ök) kapják meg a kifizetést.
Láthatjuk tehát, hogy ennek az életbiztosítási típusnak az elsődleges célja, hogy a szerződésben megjelölt összeg kifizetésével anyagi segítséget nyújtson a kedvezményezettnek.
A kockázati életbiztosítások ugyanakkor nem merülnek ki csak a haláleseti biztosításokban. Tágabb értelemben ugyanis ebbe a csoportba tartoznak a különféle baleset- és egészségbiztosítások is, amiket kiegészítő elemként megköthetünk kockázati életbiztosításunk mellé. Ezzel pedig egy olyan széleskörű biztosítási védelemre tehetünk szert, ami életünk valamennyi szegmensét lefedi.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Mit kell tudni az életbiztosítás díjáról?
A kockázati életbiztosításnál alapesetben kétféle díjfizetési móddal találkozhatunk. Az első, amikor végig fix díjat fizetünk biztosításunk időtartama alatt, vagyis az egyáltalán nem változik. Ebbe az árazási modellbe tartozik a kockázati biztosítások többsége.
A másik pedig az életkorkövető, ahol az azonos összegű védelem mellett folyamatosan növekvő díjat fizetünk a tartam során. Ezzel csak néhány biztosítónál találkozhatunk.
Mi is a különbség valójában?
Életkorunk előrehaladtával a biztosítási esemény (vagyis a haláleset) bekövetkeztének kockázata is egyre növekszik. Vagyis – más megközelítésben – a biztosító azt feltételezi, hogy egyre nagyobb valószínűséggel történik velünk olyan esemény, ami miatt ki kell fizetnie a biztosítási szerződésben meghatározott összeget.
Egy fix árazású életbiztosítás esetén a biztosító már a szerződés megkötésekor kiszámolja a haláleset tartam alatti átlagos kockázatát, és ennek megfelelően szabja meg a fizetendő díjat, ami így végig állandó tud maradni. Ezzel szemben egy életkorkövető árazású biztosítás esetén folyamatosan az aktuális kockázatnak megfelelő díjat fizetjük, de épp ezért az évről évre – akár meredek ütemben – folyamatosan emelkedik.
Nagyon fontos, hogy – a fentiekből fakadóan – egy fix árazású és egy életkorkövető árazású életbiztosítási szerződés első éves díjai nem vethetők közvetlenül össze, hisz az egyiknél végig ennyi marad a díj, a másiknál meredek emelkedéssel kell számolni. Valós összehasonlítást tehát akkor kaphatunk, ha az életkorkövető esetén egyesével kiszámoljuk a tartam alatt várhatóan fizetett összes díjat, majd elosztjuk az évek számával.
Arra sincs általános érvényű szabály, hogy kinek és mikor melyik díjszerkezeti modell éri meg jobban, ugyanis az mindig teljesen egyénfüggő. A fenti átlagszámítási elv szerint viszont természetesen azt már meg lehet állapítani, hogy adott életkor és kockázati paraméterek ismeretében mely biztosítók nyújtják összességében a legkedvezőbb átlagdíjjal rendelkező ajánlatokat – legyen szó akár fix díjas vagy életkorkövető termékről.
Érdemes tehát azt választanunk, ahol összességében kevesebbet fizetünk, a díjszerkezeti modellre pedig inkább csak a “hogyan”-ként tekinteni.
Természetesen, ha két eltérő árazású módozat nagyon hasonló átlagdíj mellett elérhető, akkor nem baj, ha megjelennek egyéni preferenciáink. Az állandó díjas verzió inkább azoknak kedvez, akik a kiszámíthatóságot keresik, míg az emelkedő díjas modell akkor lehet hasznos, ha már most tudjuk, hogy a tartam első felében megszüntetjük majd szerződésünket.
Mi nem tartozik a kockázati életbiztosítások közé?
Mivel a különböző életbiztosításokat rengeteg félreértés övezi, ezért beszélnünk kell arról is, hogy egy tisztán kockázati életbiztosítás nem tartalmaz olyan elemeket, ami megtakarítási célt szolgálna. Vagyis a biztosítási időtartam végén, ha nem történik meg a biztosítási esemény, akkor a kockázati életbiztosításunk kifizetés nélkül fog megszűnni.
Léteznek ugyanakkor a biztosítói piacon olyan életbiztosítások is, amik úgynevezett megtakarításos vagy más néven befektetési egységekhez kapcsolt termékek. Ezek leginkább csak nevükben – jogi értelemben – életbiztosítások, aminek köszönhetően a keletkezett hozamaink után – bizonyos feltételek mellett – akár kamatadó-mentességet is élvezhetünk.
Ezeknél a konstrukcióknál a biztosítási időtartam végén ugyanis kifizetik számunkra az addig befizetett tőkénk hozamokkal növelt összegét. A hangsúly tehát a megtakarításon van, kockázati elemeket pedig nem, vagy csak minimális mértékben tartalmaznak. Ugyanakkor – igény esetén – ezek is gyakorta kiegészíthetők opcionális kockázati elemekkel.
Hogyan működnek az életbiztosítások?
Most, hogy már meghatároztuk mit tekintünk kockázati életbiztosításnak és milyen főbb tulajdonságokkal jellemezhetjük ezeket, nézzük meg részletesen, hogy hol és hogyan indíthatunk ilyen biztosítást. Bemutatjuk, hogy mekkora összeget érdemes befizetni, mit tehetünk, ha szeretnénk felmondani meglévő biztosításunkat, és milyen adózási szabályok vonatkoznak ezekre a termékekre.
Az alábbiakban áttekintjük, pontosan hogyan működnek a kockázati életbiztosítások.
Hol és hogyan indíthatjuk el?
Életbiztosítást jellemzően biztosító intézeteknél köthetünk, ugyanakkor léteznek olyan konstrukciók is – mint például a hitelfedezeti biztosítás -, amit kereskedelmi bankokban, vagy erre szakosodott cégen keresztül köthetünk meg.
Ezeknek a speciális termékek egy részét viszont csak olyan kapcsolt termékek mellé köthetjük meg, mint például egy lakáshitel. (Vagyis valamilyen másik szolgáltatás igénybevétele esetén, ahhoz kapcsolódóan.)
A hagyományos, személyes jelenlétet igénylő biztosításkötés mellett a technika térhódításának köszönhetően manapság már otthonunk kényelméből – de tanácsadó segítségével – online is köthetünk életbiztosítást.
Azt azonban jó tudni, hogy az életbiztosítási szerződések megkötése előtt számos – az egészségünket, életkorunkat vagy éppen káros szenvedélyeinket érintő – kérdésre kell választ adni a biztosítási díj meghatározás érdekében. Emellett pedig a legtöbb biztosító – idősebb biztosított vagy nagyobb összegek esetén – akár orvosi vizsgálatokat is kérhet tőlünk.
Jellemzően azokat a termékeket, amik meghatározott biztosítási elemeket tartalmaznak – például utas-, lakás-, gépjármű- vagy balesetbiztosítás – bátrabban megköthetjük teljesen online is. Ilyen esetben ugyanis csak ki kell választanunk azt a konstrukciót, ami a megfelelő események ellen, megfelelő mértékű védelmet biztosít a számunkra.
Mindez tehát azt jelenti, hogy életbiztosítások megkötésekor – különösen, ha például plusz baleseti elemet is választunk hozzá – érdemes inkább a személyes (vagy online) konzultációt választanunk, ahol minden felmerülő kérdésünkre választ kaphatunk.
Ha pedig már a megfelelő termék kiválasztását sem bíznánk a véletlenre, akkor pláne érdemes független szakértő tanácsát kérni, aki személyre szabott beszélgetések során segít az élethelyzetünknek és igényeinknek leginkább megfelelő konstrukció kiválasztásában.
Mennyibe kerül?
Ahogy arról korábban már írtunk, a kockázati életbiztosítások díjai tekintetében is vegyes képpel találhatjuk szemben magunkat. Számos tényező együttesen alakítja, illetve jelentős mértékben befolyásolja, hogy mekkora összeget kell fizetnünk az életbiztosításunkért.
Az általános gyakorlat az, hogy amikor jelentkezünk egy biztosítónál, hogy kockázati életbiztosítást szeretnénk kötni, akkor rendszerint a biztosítási díj meghatározásakor figyelembe veszik:
- a biztosított személy életkorát, ugyanis általánosságban azt mondhatjuk, hogy minél fiatalabb valaki, rendszerint annál olcsóbb lesz az életbiztosítása, hiszen valószínűleg jobb fizikai, egészségi állapotban van, mint az idősebbek, így alacsonyabb kockázatot kell a biztosítónak is vállalni.
- A biztosítási módozatot, azaz, hogy milyen kockázati eseményre kidolgozott szerződést szeretnénk megkötni, mivel az esetlegesen csatolt kiegészítő elemek, mint például a rokkantsági biztosítás további költségnövelő tényezőként jelentkezhetnek.
- A díjfizetés tartamát, mert – fix díjas termékek esetén – a biztosítási díjak mértékét jelentősen befolyásolja még az is, hogy milyen időtartamra kötjük meg biztosításunkat. A rövidebb időintervallumra megkötött kockázati életbiztosítások természetesen olcsóbbak szoktak lenni, mivel a biztosító is rövidebb ideig áll kockázatban.
- A biztosítási összeget, ami ha magasabb, értelemszerűen drágább lesz a biztosításunk díja.
Majd ezt a díjkalkulációt több más tényező figyelembevételével tovább pontosítják. Így felmérik még a biztosított:
- egészségi állapotát, hogy van-e például krónikus betegsége, ami magasabb kockázati besorolást eredményezhet.
- Sportol-e rendszeresen, esetleg versenyszerűen, amivel ugyan aktívan tesz az egészsége megőrzésért, de növelheti a baleset kockázatát is.
- Milyen káros szokásokkal rendelkezik, például dohányzik-e.
- Figyelembe veszik foglalkozását is, mivel vannak olyan kockázatos munkakörök, amik jelentős mértékben növelhetik a biztosítási események bekövetkezését.
Végül ezek függvényében határozzák meg az életbiztosításunk futamideje alatt fizetendő díjat. (Végig fix díjas konstrukció esetén ez egyértelmű, míg a változó díjasnál érdemes kiszámolni a tartam alatti átlagdíjat, hisz sokszor csak az első éves díjat tüntetik fel.)
Azt azonban ökölszabályként elmondhatjuk, hogy minél nagyobb a kifizetés összege, annál magasabb lesz a biztosításunk díja is, amit havi, negyedéves, féléves, vagy éves bontásban is fizethetünk, egészen a biztosítási időtartam végéig.
A befizetések tekintetében ugyanakkor biztosítási szakembereink mindenkinek felhívják a figyelmét arra, hogy nem érdemes túl rövid időre életbiztosítást kötni. Hiszen, ahogy az idő előrehaladtával korosodunk, úgy egyre kedvezőtlenebb feltételekkel – valószínűleg drágábban -, vagy egyáltalán nem is tudunk új konstrukciót kötni. Különösen akkor, ha egészségi állapotunkban is kedvezőtlen változások történnek.
Éppen ezért érdemesebb hosszabb távra kockázati életbiztosítást kötnünk, hiszen azt a biztosító nem mondhatja fel, így tovább védve leszünk a szerződésben rögzített események ellen.
Egy gyakorlati példán bemutatva: mindez tehát azt jelenti, hogy egy egészséges, nemdohányzó, 35 éves férfi már havi 8900 forintért köthet 30 millió forintos biztosítási szerződést.
Ezzel szemben egy rendszeresen dohányzó, nagy munkagépek között dolgozó szintén 35 éves férfi már csak 15.100 forintos havidíj ellenében köthetné meg a 30 millió forintos szerződést. Ebben az esetben ugyanis a biztosító jelentősen nagyobb – az ár alapján nézve közel kétszer akkora – kockázatot vállal, mint az első esetben.
Amikor a biztosítási összeg meghatározásán gondolkozunk, akkor érdemes a példában is szereplő 30 millió forintot egy optimális minimumnak tekinteni. Hiszen gondoljunk csak bele mennyivel jobb anyagi biztonságot hagyni családunkra, mint például egy hiteltartozást.
Életbiztosítások felmondása és kifizetése
Általános szabályként azt mondhatjuk, hogy abban az esetben, ha például aránytalanul drágának, esetleg kockázati elemeit tekintve elavultnak találjuk meglévő életbiztosításunkat, akkor azt minden évfordulókor lehetőségünk van felmondani. Ha pedig találunk egy jobb, vagy olcsóbb konstrukciót a piacon, akkor lecserélhetjük a meglévőt.
Ezt a döntést azonban érdemes alaposan átgondolni. Felmondás előtt mindenképpen vegyük figyelembe életkorunkat, általános egészségi állapotunkat, tájékozódjunk a szóba jöhető termékek köréről, és csak ezután vágjunk bele egy új konstrukció megkötésébe.
A biztosítás felmondásának szándékát írásban kell jelezni, amit a biztosító által elfogadott formanyomtatványon tehetünk meg.
Amennyiben elégedetlenek vagyunk a meglévő életbiztosításunkkal, évfordulókor válthatunk.
Egy jó példa a biztosítási szerződések megkötésével és felmondásával kapcsolatban a 2012-es gender EU rendelet, amit hazánkban is bevezettek. Ennek lényege, hogy az egyenlő bánásmód elvét kell alkalmazni, és nem lehet különbséget tenni nemek szerint a biztosítási díjak vonatkozásában. Korábban ugyanis a nők – kimutathatóan magasabb várható élettartamuk miatt – kedvezőbb feltételekkel köthettek életbiztosítást, mint a férfiak.
A módosítás értelmében tehát a nők esetében valamivel drágábbá váltak a kockázati életbiztosítások, míg a férfiak 2012-től kedvezőbb áron köthettek ilyen szerződést.
Vagyis az EU-s rendelet magyarországi hatálybalépését követően a nőknek érdemesebb volt megtartani a meglévő életbiztosításukat. Ezzel szemben a férfiaknak lehetősége nyílt arra, hogy kedvezőbb konstrukcióra váltsanak, amivel végül tömegesen éltek is.
Kifizetési feltételek
Ahogy azt már korábban is írtuk a kockázati életbiztosítások esetében kifizetés csak akkor történik, ha a szerződés időtartama alatt a biztosított meghal vagy – kiegészítők választása esetén – balesetet szenved, esetleg súlyosan megbetegszik.
A szerződésben ugyanakkor számos olyan feltétellel találkozhatunk, amikor a biztosító nem fog fizetni sem egy minket ért baleset vagy betegség, sem a halálunk után. Természetesen intézményenként eltérő lehet, hogy pontosan mik a kizáró tényezők, ezért a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk pár jellemző előírást.
Akkor nem fizethet a biztosító, ha a biztosított:
- öngyilkosságot követ el, vagy annak kísérlete közben megsérül,
- a szerződéskötéskor már meglévő, eltitkolt betegségéből fakadóan hunyt el,
- bűncselekmény elkövetése során meghal vagy megsérül,
- kábítószer, esetleg más tudatmódosító szer, rendszeres alkoholfogyasztás miatt szenved el sérülést vagy hal meg,
- gépjárművezetés szabályait többszörösen megszegve szenved el balesetet,
- extrém sporttevékenység miatt sérül meg, vagy hal meg,
- munkavédelmi rendszabályok megszegése, be nem tartása miatt sérül meg,
- kedvezményezettje a káreset bejelentését késve teszi meg és emiatt annak kivizsgálása meghiúsul.
Érdemes tehát a szerződést alaposan átolvasni és a kizáró tényezőket, előírásokat szem előtt tartani, hogy adott esetben sem minket a felépülésünk során, sem pedig a gyászoló hozzátartozókat – kedvezményezettet – ne érje meglepetésként, hogy a feltételek megszegése miatt a pénzintézet nem fizeti ki a biztosítási összeget.
Milyen adózás vonatkozik az életbiztosításokra?
A kockázati életbiztosításokból származó kifizetések nettó bevételnek számítanak, vagyis adómentesek, mivel a biztosítást már az adózott jövedelmünkből finanszíroztuk. Tehát, a biztosítási eseményt követő kifizetés után már semmilyen adófizetési kötelezettség nem terhel bennünket vagy éppen a kedvezményezettet.
Mivel nem tartalmaznak megtakarítási elemeket, így befizetett pénzünk nem kamatozik a biztosítás időtartama alatt, ezért – ellentétben a megtakarításos konstrukciókkal – kamatadó-fizetési kötelezettségünk sem keletkezik.
Az életbiztosítások öröklése is jelentősen megkönnyíthető abban az esetben, ha a biztosítási szerződésben megnevezzük a kedvezményezette(ke)t. Ugyanis ilyen esetben a biztosítás nem képezi a hagyatéki eljárás tárgyát, így a szerződés szerinti kártérítési összeget kettő-négy hét átfutási idő alatt megkaphatja a jogosult, ráadásul örökösödési illetéket sem kell fizetni utána.
Az biztosítások adózásával kapcsolatban ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy 2019 előtt még volt lehetőség arra, hogy a munkáltatók cafetéria elemként, az akkori minimálbér 30%-ig adómentesen kössenek kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítást munkavállalóikra.
Mindezt azonban a cafeteria törvény 2019-es módosítása kedvezőtlenül érintette, ugyanis megszűnt a munkáltatók által nyújtható kockázati életbiztosítások adómentessége. Ez viszont azt eredményezte, hogy csökkent a cégek által kötött életbiztosítások száma, ami összességében visszavetette ezt piacot.
Kockázati életbiztosítást köthetünk online vagy személyesen is, esetleg kifejezetten erre szakosodott független cégen keresztül. Biztosításunk díját pedig egyszerre több tényező figyelembevételével határozzák meg, emellett az is fontos, hogy a kifizetési összeget nem terheli adó, és az évforduló előtt bármikor fel is mondhatjuk, amiről írásban kell nyilatkoznunk.
Kérjen díjmentes életbiztosítási tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Mi biztosítja, hogy kifizetik a biztosítási összeget?
A biztosítótársaságoknak a világ valamennyi országában rendkívül szigorú előírásoknak kell megfelelni ahhoz, hogy szolgáltatói tevékenységet folytathassanak. Hazánkban a jogszabályi előírások maradéktalan betartását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított folyamatos hatósági kontroll garantálja.
A biztosítók, az ügyfeleik által befizetett biztosítási díjakból egy úgynevezett díjtartalékot halmoznak fel. Ez a díjtartalék nyújt fedezetet arra az esetre, ha a biztosítónak ki kell fizetni a szerződésben meghatározott biztosítási összeget.
Ahhoz, hogy megértsük, hogy működik mindez a gyakorlatban, meg kell ismernünk a díjtöbblet és a díjelégtelenség fogalmakkal.
A biztosítási időtartamban előre haladva az ügyfél is egyre idősebb, így megnő annak a kockázata, hogy a káresemény bekövetkezik. A biztosító viszont – a gyakoribb, állandó díjas konstrukció esetén – minden évben ugyanazt az összeget szedi be az ügyféltől.
Ez tehát azt jelenti, hogy a futamidő elején a befizetett díjak meghaladják a vállalt szolgáltatások összegét, azaz díjtöbblet keletkezik. Tehát a biztosítás időtartamának elején több pénz kerül a díjtartalékba, mint amennyi szükséges volna.
A biztosítási időtartam végéhez közeledve ugyanakkor ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Vagyis a befizetett díjak nem nyújtanak elég fedezetet a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére. Ezt a jelenséget nevezik a biztosítási szakértők díjelégtelenségnek.
Éppen ezért a biztosítók, a futamidő elején felhalmozott díjtöbbletből tartalékot képeznek, amit később ennek a díjelégtelenségnek a fedezésére használnak fel.
Előfordulhatnak ugyanakkor olyan szituációk, amikor a biztosító önerőből nem tudná kifizetni a kártérítési összeget. Ilyen lehet például, ha csődbe megy egy pénzintézet, vagy például természeti katasztrófa idején tömegesen kell kifizetnie a kártérítési díjakat.
Szerencsére ezekben az esetekben sem kell attól félünk, hogy kifizetés nélkül maradunk. A biztosítók ugyanis kifejezetten erre a célra létrejött viszontbiztosító cégekkel állnak kapcsolatban, akik előre meghatározott keretek mellett biztosítják a kifizetéseket bármilyen nehézség esetén.
Tehát, a viszontbiztosítás intézménye garantálja számunkra azt, hogy ha egy biztosító – ahol a szerződést megkötöttük – a futamidő alatt fizetési nehézségekbe ütközik, akkor is megkapjuk a pénzünket.
Jó tudni ugyanakkor, hogy a viszontbiztosítás kétféle lehet: állományi (kötelező) és fakultatív. Erről azonban nem mi döntünk, hiszen ezt a szerződést a biztosító és a viszontbiztosító köti meg egymás között. Vagyis mi, ügyfélként ebből mindössze annyit érzékelünk, hogy minden esetben a pénzünkhöz jutunk. Ennek ellenére érdemes megismerni, hogy mi a különbség a két védelem típus háttere között.
Állományi viszontbiztosítás esetén a védelmet adó cég arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítótársaságnál megkötött minden ügyletnél egy általános szerződés alapján előre meghatározott módon és mértékben rendezi az esetleges károkat. Ehhez tehát egyedi döntés és elbírálás nem szükséges.
A fakultatív viszontbiztosítás – más néven szabad döntésű – lényege viszont az, hogy ügyletenként – vagyis minden biztosítási szerződésre külön – kötik meg a szerződést.
Ez tehát azt jelenti, hogy a biztosítók egyedileg határozzák meg – a kockázat és a biztosítási összeg alapján -, hogy mit és milyen mértékben szeretnének áthárítani a viszontbiztosító partnerintézményre, aki pedig eldöntheti, hogy melyik kockázati esetet vállalja át, és melyiket nem.
Speciális kockázati életbiztosítások
A biztosítási piac fejlődésének köszönhetően a kockázati életbiztosítások különböző fajtái is megjelentek, amik a klasszikus haláleseti-, baleseti-, és egészségbiztosításon túl az élet más területeit is lefedik. Ilyen például a hitelfedezeti, a családi, a céges, vagy éppen a kegyeleti konstrukció. A következőkben ezekkel a speciális biztosításokkal ismerkedhetünk meg.
Hitelfedezeti biztosítás
Bármilyen hitelt veszünk is fel felelősségteljes gondolkodást igényel, mivel legtöbbször hosszú távú elköteleződést jelent. Különösen a lakáshitelek és egyéb jelzáloghitelek, amiket hitelösszegtől, anyagi helyzetünktől és a konkrét konstrukciótól függően, akár három évtizedes futamidőre is felvehetünk.
Ilyen hosszú idő alatt bármi történhet velünk, akár egy váratlan halálos baleset vagy betegség is. Az ilyen hirtelen felmerülő nehézségek áthidalására nyújt megoldást egy jól kiválasztott hitelfedezeti biztosítás.
Ezek olyan különleges konstrukciók, amik kimondottan egy veszélybe került hitel azonnali visszafizetését hivatottak biztosítani. Ebben az esetben ugyanis a kölcsönt nyújtó pénzintézet lesz a biztosítás kedvezményezettje, mi pedig – adósként – a biztosítás díjfizetői.
Tehát ha a biztosítási időszak alatt a biztosítónak kell kifizetni – részben, vagy egészben – a fennálló kölcsönünket, akkor a biztosítási összeg nem a mi számlánkra érkezik, hanem egyből a kölcsönt nyújtó pénzintézet fogja megkapni.
Éppen ezért a hitelfedezeti biztosításunk biztosítási összege nem állandó, hanem a felvett hitelünk éppen aktuális tőketartozásával egyenlő.
Előfordulhat, hogy a pénzintézet az adóst az életkora vagy jövedelem viszonya alapján kockázatosnak minősíti és előírja számára a hitelfedezeti biztosítás megkötését. Ha viszont az ügyfél önként választja a biztosítást kölcsöne mellé, akkor akár kamatkedvezményben is részesülhet. Ilyennel találkozhatunk például a K&H vagy az UniCredit Bank jelzáloghitelei esetében.
Amennyiben lakáscéljaink eléréséhez hitelre van szükségünk, mindenképpen érdemes hitelfedezeti biztosítást is kötni.
A díjat legtöbbször a kölcsönünk törlesztőjéhez arányosítva szokták megállapítani, ami nagyjából annak 4-7 %-a körüli összeget jelent, amit folyamatosan, a hitelünk törlesztőrészletével együtt vonnak le. Így ügyfélként általában nem kell külön fizetnünk a biztosítónak, minden automatikusan történik.
Tehát, ha van egy kölcsönünk, ami után 60 ezer forintos havi törlesztőrészletet fizetünk, akkor a hitelfedezeti biztosításunk díja várhatóan 2400-4200 forint körüli összeg. Természetesen ez lehet akár olcsóbb vagy drágább is, hiszen a konkrét összeg nagyban függ attól, hogy melyik bank esetén pontosan milyen kockázati események ellen kérünk védelmet.
Az alap haláleseti biztosításon kívül ugyanis választhatunk olyan opciókat is, ami munkahely elvesztése, vagy rokkantságot eredményező baleset esetén is védelmet nyújt számunkra. Például a munkahelyünk elvesztése esetén a biztosító időlegesen átvállalja a hitelünk törlesztését a szerződésben meghatározott feltételek szerint – jellemzően maximum 6 hónapra.
A díjfizetéssel kapcsolatban ugyanakkor olyan biztosítókat is találhatunk, akik az éppen fennálló tőketartozásunk összegéhez kötik a hitelfedezeti díjat. Vagyis, ahogy az évek előrehaladtával csökken a hitelünk, vele párhuzamosan a biztosításunk díja is mérséklődik.
A hitelfedezeti biztosítás megkötése előtt mindenképpen érdemes tájékozódni a konkrét konstrukció feltételeiről, van ugyanis néhány kritérium, amikor szinte biztosan nem fizet a biztosító. Az életbiztosításoknál megismert kizárásokon túl ilyen lehet:
- az eltitkolt, a szerződéskötéskor már meglévő betegség,
- a munkavállalói felmondással, vagy közös megegyezéssel megszűnő munkaviszony,
- bizonyos szintnél alacsonyabb fokú rokkantság (általában meghatároznak egy egészségkárosodási szintet pl. 50 vagy 70%, és csak e felett fizet a biztosító)
- rövidebb tartamú táppénz, ilyen esetén ugyanis van egy szerződésben rögzített türelmi időszak (60-90 nap), aminek csak a letelte után kezd el fizetni a biztosító.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy mindenkinek megéri a hitelfedezeti biztosítás, akinek egy hosszabb futamidejű kölcsöne van, mert nem tudhatjuk, mi fog történni velünk a jövőben. Egy ilyen védelemmel viszont a törlesztés miatt már nem kell aggódnunk.
Érdemes ugyanakkor hitelfedezeti biztosításunk mellett saját részre is kockázati életbiztosítást kötni, mert bár a hitelünk törlesztése miatt nem kell többet aggódnunk, családunk anyagi biztonságát azonban ez még nem garantálja. A két biztosítással együttesen viszont pénzbeli támogatást is adhatunk szeretteinknek, ha velünk valami történne.
Kegyeleti életbiztosítás időseknek
Ahogy idősödünk, egyre nehezebb olyan életbiztosítási konstrukciót találni, amit megfelelő összegben köthetünk meg. Mivel az életkor előrehaladtával egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítók pedig nem szeretnek meglehetősen valószínű eseményekre kockázatot vállalni. Épp ezért az idősebbek számára csak korlátozott mértékben – legtöbbször sokkal drágábban, vagy egyáltalán nem – érhetők el az életbiztosítások.
Ennek a problémának az orvoslására nyújtanak alternatívát a kegyeleti biztosítások, amiket jellemzően már 50 éves kortól is köthetünk. Természetesen – hasonlóan más biztosítási termékekhez – itt is találunk kivételt, hiszen például a Generali Nyugalom konstrukciója már 40 éves kortól bárki számára elérhető.
Ezeknek a termékeknek a specialitását az adja, hogy a díját egy meghatározott kor elérése után – rendszerint 80 év – már nem kell tovább fizetni, ugyanakkor a biztosítási védelem nem szűnik meg. Vagyis mindenképpen a biztosított halálával – és így biztos kifizetéssel – szűnik meg a szerződés.
Ezek a biztosítások lehetővé teszik számunkra, hogy előre felkészüljünk azokra a kiadásokra, amik halálunkat követően felmerülnek, ezzel is tehermentesítve családunkat.
Mindezek ismeretében tehát a kegyeleti biztosítások előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze:
- orvosi vizsgálat nélkül is megköthető,
- baleseti esemény alapján is fizet,
- mindenképpen kifizetéssel ér véget, a biztosított halálakor.
Családi életbiztosítás
Olyan kockázati életbiztosítás, ami akár az egész családra kiterjeszthető, gyermekektől az idősekig.
Ez a biztosítás tulajdonképpen minden családnak ajánlható, mivel mindenki arra törekszik, hogy gondoskodjon szeretteiről. Családi életbiztosítás választása esetén a nehéz helyzetekben legalább az anyagiak miatt nem kell aggódni.
Óriási előnyük, hogy gyakorlatilag egy komplex biztosítási csomaghoz juthatunk hozzá. Ráadásul ezek egy kötvényen futnak, így az adminisztrációjuk és a költségük is kedvezőbb, mintha egyéni életbiztosítást kötnénk magunkra, a házastársunkra és kamasz gyermekünkre.
Néhány dolgot azonban érdemes figyelembe venni, ha az ember ilyen konstrukciót választ. A kedvezményezettek körét például fontos alaposan átgondolni. Ha ugyanis a szülők egymást választják, viszont mindkettőjükkel egyszerre történik valami, akkor a pénzt a biztosítottak törvényes örökösei kapják.
Ha pedig kiskorú gyermek az örökös, vagy éppen a kedvezményezett, akkor megvan annak a veszélye, hogy a biztosítási összeget a gyámhivatal zárolja, és a gyermek a nagykorúvá válása után kapja csak meg. Ezért célszerű lehet legalább részben olyan felnőtt rokont is megjelölni, akiben a család teljes mértékben megbízik.
Céges csoportos életbiztosítás
A cégek sikerének mérőfoka az egyre növekvő eredményes bevételi statisztikákon kívül az is, hogy mennyire becsüli meg alkalmazottait. A vállalati juttatási csomagok részét képezhetik a céges csoportos biztosítások is, amik az anyagi elismerés mellett tovább emelhetik a munkavállalók elégedettségét és lojalitását.
Ugyanakkor, ahogy a kockázati életbiztosítások adózásával kapcsolatban már utaltunk rá, a cafetéria törvény kedvezőtlen módosítása sajnálatos módon a céges biztosításkötések számát jelentős mértékben visszavetette. Ennek ellenére érdemes erről a formáról is néhány szót ejteni.
A csoportos életbiztosítások lényege, hogy a biztosítási szerződést egy szervezet – cég, egyesület – köti meg, ugyanakkor a biztosítottak köre viszont a szervezet tagjai, vagyis a munkavállalók közül kerülnek ki.
Jó, ha tudjuk, hogy néhány kereskedelmi bank egy záradékkal kiegészítve, akár azt is lehetővé teszi, hogy egy céges életbiztosítás keretében őket adjuk meg elsődleges kedvezményezettnek. Vagyis ezáltal biztosítsuk a családunkat, hogy ha velünk történne valami, akkor a biztosító átvállalja a hitelünket így nekik ezzel nem kell foglalkozni. Ennek azonban egyéni speciális feltételei vannak, amiket érdemes alaposan megismerni, mielőtt egybevonjuk a két biztosítást.
A céges csoportos életbiztosítások számos előnnyel rendelkeznek. Ilyen például, hogy a szerződést nem egy-egy emberrel köti a biztosító, hanem mondjuk a munkavállalók egy csoportjával, ez pedig lényegesen olcsóbb konstrukciót eredményez, mert megoszlanak a biztosító költségei. Ez pedig lehetővé teszi, hogy egy átlag díjat számoljon a biztosító függetlenül a biztosítottak életkorától vagy egészségi állapotától.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha munkahelyünk plusz juttatásként lehetőséget ad nekünk arra, hogy életbiztosítást kössünk, akkor érdemes élni ezzel. Különösen akkor, ha az egyéni feltételeink – pl. dohányzás – önállóan csak jelentősen kedvezőtlenebb konstrukció megkötését teszik lehetővé.
A céges csoportos életbiztosítások számos előnnyel rendelkeznek.
A biztosítottaknak külön teendőjük nincs, rendszerint egy nyilatkozattal válnak a szerződés alanyává, ami akár a munkaszerződés aláírása is lehet. Éppen ezért arra érdemes odafigyelni, hogy egy ilyen csoportos életbiztosítási védelem rendszerint a munkaszerződés megszűnésével automatikusan érvényét veszti. Vagyis, ha munkahelyet váltunk, akkor utána érdemes más módon gondoskodni az életbiztosítási védelemről.
A speciális kockázati életbiztosítások által valamennyi biztosítási esemény ellen védelmet szerezhetünk. Lakáshitelünk törlesztését egy jól kiválasztott hitelfedezeti biztosítással egészíthetjük ki a hirtelen felmerülő nehézségek esetére. Abban az esetben pedig, ha családtagjaink védelméről szeretnénk gondoskodni, akkor a kegyeleti és a családi biztosítások közül választhatjuk ki az élethelyzetünknek leginkább megfelelő konstrukciót. Végezetül pedig munkáltatóként a cégeken keresztül csoportosan köthető életbiztosításokkal óvhatjuk alkalmazottaink épségét, amit akár cafetéria juttatásként is adhatunk számukra.
Tóth és Nagy család története
Az eddigiek során bemutattuk a kockázati életbiztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Láthattuk, hogy működik és milyen speciális típusai vannak. A még jobb érthetőség kedvéért pedig a továbbiakban két – fiktív – család példáján keresztül mutatjuk be, milyen nagy segítség lehet egy gyásszal terhelt időszakban az itt maradt családtagoknak, az anyagi biztonság, amit egy életbiztosításból származó összeg adhat nekik, ha velünk valami történne.
Tóth család
István negyven éves gépészmérnök, aki rengeteget dolgozott, és kemény munkával felépítette saját családi vállalkozását. Ennek köszönhetően nem voltak anyagi gondjai. Így szintén negyven éves felesége Katalin és általános iskolás gyermeke Márton semmiben nem szenvednek hiányt.
Mivel lehetőségeik megengedték, Katalinnak nem kellett kisgyermeke mellől dolgozni menni, így stabil hátteret biztosíthatott családja számára. Később sem vállalt munkát, mikor Márton iskolás lett, hogy továbbra is fenntartsa férje és gyermeke számára a legjobb körülményeket.
Mivel István vállalkozása már évek óta jól teljesített és ennek köszönhetően jó anyagi körülmények között éltek, nem tartották fontosnak, hogy kockázati életbiztosítást kössenek.
A baj ugyanakkor mindig a legváratlanabb helyzetben és időpontban éri az embert. Így István életébe is hirtelen jött betegsége, amiben tragikusan gyorsan hunyt el.
Mivel a családfőnek nem volt kockázati életbiztosítása, így mindenről Katalinnak kellett a továbbiakban gondoskodnia, ami egy ilyen embert próbáló helyzet okozta lelki teher mellett komoly nehézséget jelent.
István halála után a felesége nem tudta folytatni férje munkáját, és az évek alatt felépített családi céget fel kellett számolni. Katalinnak viszont gondoskodni kellett gyermeke sorsáról is, így muszáj volt egy teljes idős állást is vállalnia, azonban így sem tudta fenntartani korábbi életszínvonalukat. Így szerényebb hétköznapokra kellett neki és gyermekének is berendezkednie.
A Nagy család
János közgazdász, és egy energetikai szektorban tevékenykedő multinacionális vállalat menedzsere. Munkájából kifolyólag rengeteget dolgozott, sokat utazott tárgyalásokra.
Felelősségteljes szülőként az általános iskolás fia Levente, és gimnazista lánya Vivien jövőjének biztosítása mellett saját védelmét is fontosnak tartotta, ezért a stabil háttér megteremtése kulcsfontosságú volt számára.
Ennek eléréséhez tanítónőként dolgozó feleségével, Andreával úgy döntöttek, hogy kötnek egy kockázati életbiztosítást. A megfelelő konstrukció kiválasztásához pedig egy tapasztalt független alkusz segítségét kérik.
A díjmentes tanácsadás során együtt ki is választották a megfelelő biztosítást, amit 20 évre, 20 millió forintos biztosítási összeggel kötöttek meg. A szerződéskötéskor kedvezményezettként feleségét, jelölte meg.
Emellett pedig, mivel lakáshitelük is volt – aminek a 100 ezer forintos törlesztőrészletét könnyedén tudták fizetni – mindketten úgy gondolták, érdemes egy hitelfedezeti biztosítást is megkötni.
Így végül János kockázati életbiztosításáért havi 7 ezer forintot, míg a hitelfedezeti biztosításért a törlesztőrészlet 6%-át, havonta 6 ezer forintot fizettek.
A szülők felelősségteljes gondolkodását sajnos az élet igazolta. János két év múlva egy tragikus balesetben váratlanul életét vesztette.
A biztosító azonnal kifizette a 20 millió forintos haláleseti összeget, és a lakáshitel végtörlesztéséről is gondoskodott. Így Andrea és a gyerekek élete ezekben a nehéz időkben is anyagilag biztonságban volt, köszönhető a szülők előrelátó és felelősségteljes gondolkodásának.
Kinek és mikor érdemes életbiztosítást kötni?
A bemutatott két esettanulmány kitalált, de bármelyik nap valósággá válhat mindannyiunk életében. Hogy éppen melyik történet szereplőivé válunk az csak azon múlik, hogy mennyire vagyunk előrelátóak.
A hazai biztosítói piacon a kockázati életbiztosítások számtalan konstrukciója érhető el, így bárki megtalálhatja a számára ideális biztosítási terméket.
A legfontosabb kérdés tehát, amit érdemes feltenni magunkban, hogy milyen biztosítási esemény ellen szeretnénk biztosítani magunkat, ami anyagi védelmet adhat szeretteinknek.
Az ideális termék kiválasztása ugyanakkor korántsem ilyen egyszerű feladat, hiszen a biztosítók meglehetősen széles skálán kínálják szolgáltatásaikat. Ráadásul tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a különböző szolgáltatások egymással is kombinálhatók. Ezáltal laikusként a legjobb biztosítás kiválasztása rendkívül sok utánajárást igényel.
Ebben lehet segítségünkre egy független alkusz, aki kellő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy kiválassza az élethelyzetünkhöz és céljainkhoz leginkább illő kockázati életbiztosítást.
Kérjen díjmentes életbiztosítási tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
