Az első olyan életbiztosítások, amelyeknek elsődleges célja a megtakarítás, Angliában jelentek meg az 1950-es években, míg hazánkban a rendszerváltást követően kezdtek egyre népszerűbbé válni. Ezekben az időkben a magyar lakosság számára a biztosítók jellemzően a vegyes biztosítási termékeket – amelyek tulajdonképpen a kockázati és elérési, azaz a szerződés lejártakor térítést nyújtó biztosítások kombinációi – forgalmazták megtakarításos konstrukcióként.
Ezért tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a hazai biztosítási piac történetében a mai modern megtakarításos konstrukciók elődjének a vegyes életbiztosítások tekinthetők.
Az ezredfordulót követően ezek a vegyes konstrukciók kiegészültek a befektetési alapokhoz kötött, sokszor szabályozatlan biztosítási termékekkel, amelyek sok esetben bosszúságot okoztak az ügyfelek számára, akik úgy érezték, nem azt kapják, amiért fizettek. Ennek oka az volt, hogy ekkor még nem álltak rendelkezésre azok a szabályozások, amelyek biztosították volna például a költségszerkezet áttekinthetőségét. Emiatt az akkoriban tevékenykedő biztosítási tanácsadók közül egyesek – nem túl etikus módon – elfelejtették felhívni az ügyfelek figyelmét ezeknek a biztosításoknak a sajátosságaira, amelyek ismerete nélkül viszont ténylegesen kellemetlen meglepetés érhette az ügyfeleket. (Ilyen sajátosság volt például az, hogy az első években befizetett díjak jelentős részét a biztosító ugyan befektette, de a költségek fedezésére ennek egy jelentős részét a tartam alatt később el is vonta.)
Az így kialakult helyzetet mindenképpen rendezni kellett, amely több lépcsőben történt. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) javaslatára 2010-ben bevezették a teljes költségmutatót (TKM), melynek segítségével az ügyfelek számára lehetővé vált a megtakarításos életbiztosítások költségalapú összehasonlítása. A mutató bevezetésével áttekinthetőbbé vált az addig zűrzavaros piac, ami közvetett módon az ügyfelek érdekeinek védelmét is szolgálta.
A piacon kialakult egyensúlytalanságok helyreállításáért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint felügyeleti szerv volt a felelős, és szakmai szempontok szerint készített ajánlásokat, amelyek tovább tisztították a szegmenst.
Igaz, egyre ritkábban, de a szabályozások ellenére azért továbbra is előfordult, hogy az ügyfelek megtévesztő tanácsadásban részesültek, amely során a közvetítők a magasabb hozamokat helyezték fókuszba, míg a felmerülő költségekről nem nyújtottak megfelelő felvilágosítást.
Ezt megelégelve a felügyeleti szervek 2017-ben bevezették az etikus életbiztosítási szabályozás rendszerét, amelynek fontos részét képezte a TKM-plafon bevezetése, amely már a teljes költség értékének maximumát is meghatározta.
Ezzel párhuzamosan egy jutalékplafont is bevezettek, amely a közvetítő szektorban is rendet tett: már a kevésbé etikus üzletkötők sem tudnak elfogultak, jutalékorientáltak lenni, hisz mindenhonnan (ritka kivételektől eltekintve) azonos díjazást kapnak a kötés után.
A piac tehát folyamatosan tisztul, ami jó hír azoknak, akik valamelyik megtakarításos életbiztosítás megkötésére adják a fejüket. De mi a helyzet ma ezen a piacon? Milyen helyet foglalnak el a megtakarításos életbiztosítások a biztosítók termékpalettáján? Miért élnek még mindig tévhitek ezekkel a konstrukciókkal kapcsolatban?
Részletesen végignézzük ennek a biztosítási termékcsoportnak az előnyeit és hátrányait, hogy kiderüljön, 2022-ben kinek éri meg megtakarításos életbiztosítást indítani.
Mi az a megtakarításos életbiztosítás?
Mielőtt fejest ugranánk a megtakarításos életbiztosítások előnyeinek és hátrányainak ismertetésébe, érdemes időt szánnunk a fontosabb, életbiztosításokkal kapcsolatos alapismeretek áttekintésére is. Mit nevezünk megtakarításos életbiztosításnak?
A megtakarításos életbiztosítás elsődleges célja a takarékoskodás.
Az életbiztosítás szó hallatán, az emberek többségének bizonyára a kockázati – haláleseti – életbiztosítások jutnak eszébe.
Ez az asszociáció nem véletlen, hiszen a kockázati életbiztosítás alatt pontosan azt értjük, hogy a szerződő fél rendszeres díjfizetése ellenében a biztosítótársaság kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a biztosított halála a biztosítás időtartama alatt bekövetkezik, akkor a szerződésben megjelölt kedvezményezett(ek) részére kifizet egy előre meghatározott biztosítási összeget. Ha pedig a biztosított a futamidő végén még életben van, akkor a szerződés kifizetés nélkül fog megszűnni.
Ennek a konstrukciónak célja tehát, hogy a biztosított tragikus halála esetén anyagi támogatást nyújtson a biztosított családja, szerettei számára.
És itt térhetünk rá a megtakarításos életbiztosításra. A legnagyobb különbség ugyanis a kockázati életbiztosítás és a megtakarításos között, hogy utóbbi célja elsősorban nem a haláleseti védelem, ezáltal a hátramaradottak megsegítése. Sokkal inkább arról van szó, hogy a szerződő (aki sok esetben a biztosított) a saját jövőjét szeretné megalapozni, mégpedig úgy, hogy rendszeresen félretesz egy előre meghatározott összeget, amit aztán a szerződés lejártakor kamatostul visszakap.
Éppen ezért talán nem meglepő, hogy ezt a terméktípust leginkább csak jogilag tekinthetjük életbiztosításnak. Az ilyen konstrukciók esetében a hangsúly az eszközalapokon keresztül megvalósuló befektetési lehetőségeken van. Mivel a megtakarítás befektetési egységekhez kötött, ezért szokás ezeket a termékeket befektetési egységekhez kötött (vagy unit linked) életbiztosításnak is nevezni.
A mai modern megtakarításos életbiztosítások elődjének tekintett vegyes életbiztosítások a biztosítási esemény bekövetkezése, valamint a tartam lejárata esetén is szolgáltattak. Viszont ezekre az volt jellemző, hogy a szerződésben rögzített tőke- és hozamgarancia miatt a biztosító sem vállalt felesleges kockázatot azért, hogy a futamidő végén magasabb hozamokhoz jussanak a kliensek. Ez volt az oka, hogy az ügyfél alig kapott többet, mint a rendszeresen befizett díjak összege, azaz ezek a konstrukciók inkább csak megtakarítási célokat szolgáltak, valódi befektetésre nem igazán voltak alkalmasak. Részben ennek köszönhető, hogy ezek a termékek mára eltűntek, vagy csak alig vannak jelen piacon.
A megtakarításos életbiztosítás célja szerint megkülönböztethetünk szabad felhasználású és nyugdíjcélú életbiztosítási termékeket is. A nyugdíjbiztosítások esetében a futamidő a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatár eléréséig tart. Jelenleg ez a 2022-ben megkötött szerződés esetén a 65. életév betöltését jelenti. Ebből kifolyólag egy ilyen szerződés nagyobb kötöttségekkel jár, mint egy szabad felhasználású megtakarításos konstrukció, hiszen utóbbit akár rövidebb időtartamra (például 15 vagy 20 évre) is köthetjük, de minimum 10 éves nyíltvégű módozatok is előfordulnak.
A csoportosítás egy másik szempontja lehet a díjfizetés gyakorisága is, ami alapján megkülönböztethetünk egyszeri és rendszeres – havi, negyedéves, féléves, éves – díjfizetésű módozatokat. Sőt, a megtakarításos életbiztosítások esetében lehetőségünk nyílik eseti díjak fizetésére is. A továbbiakban a rendszeres díjas konstrukciókról lesz szó, mivel alapvetően ezek alkalmasak hosszú távú tőkegyűjtésre, tőkefelhalmozásra, és ezek az ügyfelek által is legkeresettebb módozatok (éppen amiatt, hogy általa rendszeres befizetésekkel, de alkalmanként kis ráfordítással gyűjthető össze jelentős összeg).
Előnyök
A megtakarításos életbiztosítások számos olyan előnnyel és olyan egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően a mai, modern konstrukciók népszerű befektetési lehetőséggé teszik az emberek körében. Nézzük, mik ezek!
1. Kis összeggel, rendszeresen, havonta fizetendő
Ez az egyik legvonzóbb tulajdonsága ezeknek az életbiztosításoknak. A biztosítási díj rugalmasan, teljes mértékben az anyagi helyzetünkhöz igazítható, így – a rendszeres befizetéseknek és a kamatos kamatoknak köszönhetően – a futamidő végére akár kis tőkéből is jelentős vagyongyarapodást érhetünk el.
A megtakarítást már relatíve kis összeggel – havi 10–15 ezer forint – is elindíthatjuk. A biztosítási díj megállapítása során azonban figyelembe kell vennünk anyagi teherbíró képességünket, vagyis pontosan meg kell határoznunk, mekkora összeget tudunk befektetési céljaink megvalósítására maximálisan fordítani. Ugyanis a konstrukció sajátosságai miatt az első három évben nem lesz lehetőségünk ezen az összegen módosítani.
A rendszeres díjfizetés „rákényszerít” bennünket a fegyelmezett, pénzügyi tudatosságot előtérbe helyező gondolkodásra, amely már önmagában pozitív változásokat hozhat az életünkbe.
A díjfizetés gyakoriságát tekintve a legtipikusabb eset, hogy havi bontásban fizetjük be az éves díjat, de a legtöbb biztosító lehetőséget teremt arra is, hogy akár negyedévente, félévente, vagy évente egy összegben tegyük ezt meg. A havi díjfizetés előnye ugyanakkor, hogy egyszerre csupán kis összegnek kell rendelkezésre állnia, amit sokan könnyebben kigazdálkodunk, mintha hónapok alatt kellene összegyűjtenünk és egyben kiadnunk.
2. Szabadfelhasználású
Ha megtakarításos életbiztosítást kötünk, akkor a futamidő végén megkapjuk a biztosítás időtartama alatt befizetett díjak hozamokkal növelt összegét, amit szabadon felhasználhatunk. (Ugyanakkor, ha elhaláloznánk a szerződés lejárta előtt, akkor a hozamokkal növelt befizetéseink, valamint a konstrukcióhoz tartozó, haláleset bekövetkeztekor járó összeg is a kedvezményezettekre/örökösökre szállnak.)
A megtakarításos életbiztosítás szabad felhasználású, így akár lakásfelújításra is fordíthatjuk.
Ennek köszönhetően egy megtakarításos életbiztosítás többek között a következőkre alkalmas:
- finanszírozhatjuk belőle gyermekünk tanulmányait, vagy segíthetjük elindulását a nagybetűs életbe;
- felhasználhatjuk otthonunk felújítására, vagy lakásvásárlás esetén önerőnek;
- lecserélhetjük belőle elöregedett családi autónkat;
- a nyugdíjaskorunkra is félretehetünk, erre létezik kifejezetten nyugdíjcélú konstrukció, ami egy adójóváírást is tartalmazó, speciális módozat;
- megtakarítást halmozzunk fel, amit bármilyen egyéb célra elkölthetünk, megteremtve ezáltal anyagi biztonságunkat.
A lakástakarékpénztárakat érintő kedvezőtlen jogszabályi változások sok embertől elvették az lakásvásárláshoz, felújításhoz szükséges önerő megteremtésének lehetőségét. A megtakarításos életbiztosításokkal elérhető hozamok és az így felhalmozódó tőke miatt – a megtakarítás szabad felhasználásának köszönhetően – sokan lakás-előtakarékossági céllal kötnek ilyen szerződést, amelyek az elmúlt években tapasztalható ingatlanár-emelkedések miatt egyre népszerűbbé váltak.
3. Testreszabható, ám kezelése nem igényel szaktudást
Jellemzően 15–20 eszközalap közül választhatjuk ki azokat, amelyekbe szeretnénk befektetni. Ezek lehetnek részvény-, kötvény- vagy vegyes alapok. Hogy a felkínált lehetőségek közül melyik való nekünk, ahhoz a kockázatvállalási hajlandóságunk ismeretén túl a reális hozamcélokat is meg kell fogalmaznunk.
Ha sikerült definiálni befektetési céljainkat, beállíthatjuk a megfelelő eszközalap összetételt. Azt tehát, hogy milyen alapokból kívánunk részesedést vásárolni, mi dönthetjük el, ezzel pedig bizonyos mértékig kontrollt gyakorolhatunk, és meghatározhatjuk, hogy milyen típusú instrumentumokba szeretnénk befektetni a pénzünket.
Más befektetési megoldásokkal – például egy tartós befektetési számlával – ellentétben ezek a konstrukciók nem igénylik, hogy a befektető alapos pénzpiaci ismeretekkel rendelkezzen. A megtakarításos életbiztosítások esetében a befizetett összeget más és más megközelítés szerint befektető eszközalapokba helyezhetjük el, amelyeket profi alapkezelők menedzselnek. Vagyis nem kell egyedül megalkotnunk, majd működtetnünk egy komplett befektetési stratégiát.
Akkor sem kell elkeserednünk, hogy ha egyáltalán nincs elképzelésünk arra vonatkozóan, hogyan állítsuk össze a rendelkezésre álló eszközalapok közül a befektetési tárcánkat. Ilyen esetben egyszerűen kiválaszthatjuk a pénzintézetek által kínált mintaportfóliók valamelyikét. Ehhez mindössze a kockázatvállalási hajlandóságunkat kell ismernünk, és ennek megfelelően kiválasztani az óvatos, a kiegyensúlyozott vagy a dinamikus (magas kockázatú) portfóliók egyikét.
4. A hosszú mellett alkalmas rövid és középtávú megtakarításra is
A rendszeresen befizetett díjakat a biztosító egy úgynevezett főszámlán vezeti, ami kimondottan a hosszú távú megtakarítás eszköze. Ugyanakkor életbiztosításunk rugalmas felépítése lehetővé teszi számunkra az egyszeri vagy rendszeres kisebb-nagyobb összegek befizetését is. Ezeket a pénzeket elkülönítve, a főszámla mellé tartozó eseti számlán tartja nyilván a pénzintézet. Mindez azért fontos, mert az eseti számlára jóval lazább szabályok vonatkoznak, mint a főszámlára.
Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy milyen előnyünk származik az eseti számlára történő befizetésekből?
Tudjuk azt, hogy a rendszeres havi díjak befizetését már egészen alacsony összeggel is megkezdhetjük, viszont a futamidő elején ennek a pénznek a felhasználása nem, vagy csak magas költségek árán lehetséges, amelynek az okait a későbbiekben még részletesen megismerhetjük.
A két számla párhuzamos használata azonban lehetővé teszi, hogy felkészüljünk a váratlanul felmerülő kiadások zökkenőmentes kifizetésére. Hiszen az eseti számlánk egyenlegét bármikor felhasználhatjuk, miközben a főszámlánkon továbbra is zavartalanul gyűlhet és kamatozhat a pénzünk hosszú távra.
Ráadásul az eseti számlára történő befizetések által arra is lehetőségünk nyílik, hogy átmeneti pénzügyi nehézségek esetén ebből finanszírozzuk életbiztosításunk rendszeres díját, így elkerülhetjük azt, hogy szüneteltetnünk kelljen a befizetéseket.
Befektetéseink gyümölcsét akkor élvezhetjük igazán, ha nem vállalunk irreális terheket céljaink elérése érdekében. Vagyis csak azért, hogy a későbbiekben jobb anyagi helyzetbe kerüljünk, nem éri meg az addig vezető úton nap mint nap nélkülöznünk.
Ennek a szemléletnek megfelelően a rendszeres díjas megtakarításunk összegét úgy kell megválasztanunk, hogy azt – a szerződéstől függően – akár 20 évig is gond nélkül fizetni tudjuk. Ehhez viszont szükség van arra, hogy pontosan ismerjük megélhetésünk költségeit. Ha például a havi bevételeinkből minden kiadásunkat levonva 60 ezer forintunk marad, amit befektethetünk, akkor ezt az összeget célszerű további két részre felosztani. Az egyik feléből fizethetjük a rendszeres díjas életbiztosításunkat.
A fennmaradó 30 ezer forintból pedig az eseti számlára történő befizetésekkel létrehozhatunk egy olyan likvid vagyont, amit szintén befektethetünk – rövidebb távra. Az így elkülönített megtakarításunkat pufferként használhatjuk a jelentősebb ad hoc kiadások finanszírozására, anélkül, hogy a főszámlánkra befizetett összeghez hozzá kellene nyúlnunk.
Az előzőekben ismertetett módszer csak egy lehetséges alternatívája a portfóliónk diverzifikálásának, egyedi ajánlatokért jelentkezzen ingyenes életbiztosítási tanácsadásunkra.
5. Kedvező hozampotenciál, rentábilis költségek
Ezek a konstrukciók a befektetési lehetőségek variálhatósága miatt megfelelő alternatívák lehetnek a kockázatkerülő, illetve az extrahozamok reményében magasabb kockázatot vállaló ügyfelek számára egyaránt. Egy termék esetében sincs meghatározva, hogy mekkora hozamot érhetünk el. Ez egy alacsony kockázatvállalási szint mellett lehet évi 5-6%, egy kiegyensúlyozott befektetési portfólióval 7-8%. Ha pedig hajlandóak vagyunk magas kockázatot vállalni akár 9%, vagy afeletti hozamokat is realizálhatunk hosszú távon, átlagosan.
Ezek a számok azonban csupán becslések, és a különböző befektetések múltbeli teljesítményéből következtethetünk rájuk. A kockázatvállalás lényege éppen az, hogy van esély ilyen mértékű hozamokra, de akár az is előfordulhat, hogy veszteségesen zárjuk a befektetést, igaz, erre hosszú távon és szakember segítségével elég kevés az esély.
Ahhoz, hogy a megtakarításos életbiztosításunk igazán eredményes befektetési megoldásként működjön, mindenképpen szem előtt kell tartanunk a költséghatékonyságot is. Ezeknek az optimalizálásával ugyanis kiküszöbölhetjük azt a hibás befektetői magatartást, hogy azért vállalunk felesleges kockázatot, mert a kedvezőtlen költségszerkezetből adódó plusz díjelvonásokat a magasabb hozamokkal kívánjuk kompenzálni.
A unit linked életbiztosítások várható költségeiről a TKM alapján szerezhetünk információkat. Azonban önmagában ez a mutató még nem alkalmas arra, hogy laikusként eldöntsük, melyik konstrukció lesz az ideális számunkra.
Sajnos a TKM-számítás módszertana nem veszi figyelembe:
- az eszközalapok közötti váltás költségét, amelyekből a biztosítóknál évente rendszerint kettő ingyenes;
- az értékkövetést;
- az eseti számla díját;
- az időtartam vége előtt bekövetkező visszavásárlás során felmerülő adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket.
Ha nem rendelkezünk megfelelő háttérismerettel a számunkra ideális és költséghatékony megtakarításos életbiztosítás kiválasztásához, akkor érdemes ezzel egy független szakértőt megbíznunk, aki egy díjmentes tanácsadás keretében segítségünkre lesz a megfelelő konstrukció összeállításában.
6. Rugalmas megoldások, mentőövek
Optimális esetben biztosításításunkat a teljes időtartam alatt képesek vagyunk fenntartani, hogy a lejáratkor élvezhessük annak valamennyi előnyét. Ezzel kalkuláltak a biztosítótársaságok is, amikor összeállították a megtarításos életbiztosítások költségszerkezetét. Ezeknek a biztosítási termékeknek ugyanis jellemzően a futamidő első 3 évében a legmagasabbak költségeik, majd az idő előrehaladtával érvényesíthető hűségbónuszok miatt pedig rendszerint egyre kedvezőbbek.
Szerencsére a modern konstrukciók – feltételekkel ugyan, de – lehetőséget biztosítanak kötvényünk feltörésére (vagy más néven visszavásárlására) is. Fontos, hogy ezt csakis akkor vegyünk igénybe, ha tényleg nincs más választásunk.
A futamidő első 2-3 évében legtöbbször nincs mód arra sem, hogy csökkentsük a biztosításunk díját vagy szüneteltessük a rendszeres befizetést. Hosszabb időtávon azonban a legtöbb biztosítás már nagyobb mozgásteret biztosít az ügyfelek számára. Ezért később dönthetünk a díjfizetés átmeneti felfüggesztése vagy a rendszeres díj csökkentése mellett is. Ennek feltételeit ugyanakkor minden esetben a saját biztosítási szerződésünkben találjuk, és lehetnek lényeges eltérések a termékek között ebben a tekintetben is.
7. Kockázati elemekkel kiegészíthető
Figyelembe véve a termék célját és speciális felépítését, az alap biztosítási szerződés szerint csak minimális – általában fél-egy millió forintos – kockázati térítést nyújt a biztosított személy futamidő alatt bekövetkező halála esetén.
Azonban életbiztosítási jellegüknél fogva a befektetési egységekhez kötött biztosítások egyedi igény alapján, magasabb biztosítási díj ellenében kibővíthetők emelt szintű kockázati védelemmel. Ennek köszönhetően akár több legyet is üthetünk egy csapásra, hiszen egy termékben összevonva kezelhetjük az élet- a baleset- és akár egészségbiztosításunkat, valamint a befektetéseinket.
Amennyiben kombináljuk a kockázati és a megtakarításos életbiztosítások előnyeit, akkor részben mentesülünk az adminisztárciós terhek alól, és a díjfizetést sem kell megosztanunk az egyes életbiztosítási termékek között. Emelett szeretteink anyagi biztonságáról is kétszeresen gondoskodhatunk, mivel egy esetlegesen bekövetkező haláleset során a szerződésben megjelölt kedvezményezett(ek) nemcsak az addig befektetett pénzünk hozamokkal növelt összegét, hanem a biztosítási szerződésben rögzített haláleseti térítést is rövid időn belül meg fogják kapni.
8. Kamatadó-mentesség
A befektetéseinkből származó bevételek kamatjövedelemnek minősülnek, amelyek után a hatályos jogszabályok szerint kamatadó-fizetési kötelezettségünk keletkezik.
Jelenleg ez alól a meghatározott feltételek teljesítése esetén a szabad felhasználású termékek közül csak:
- a tartós befektetési számla (TBSZ);
- a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ);
- a 2019. június 1. után kibocsátott magyar állampapírok;
- és a megtakarításos életbiztosítások hozamaiból származó jövedelmek képeznek kivételt.
Mivel a rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítások hosszú távú megtakarítási termékek, ezért úgy lettek kialakítva, hogy a kamatadó-mentességet is csak a 10. év után vehetjük igénybe, így többek között emiatt sem éri meg ennél korábban megszüntetni a szerződést – a további hátrányokról nem is beszélve.
9. Életbiztosítás jellege miatt könnyen örökölhető
A termék életbiztosítási jellegének köszönhetően arra is alkalmas, hogy egy tragikus halálesetet követően gondoskodjunk hátramaradt családtagjainkról. Azonban jó, ha tudjuk, hogy alapvetően minden ilyen biztosítás csupán egy minimális kockázati térítést tartalmaz. Természetesen, a biztosítás összegét – ahogy arról már volt szó – egyéni igények alapján kibővíthetjük, ugyanakkor a megtakarításos életbiztosítások egyik specifikuma, hogy bár alapból nem a haláleseti védelem a céljuk, rendelkeznek a kockázati életbiztosítások tagadhatatlan előnyeivel.
Ez azt jelenti, hogy mivel jogilag ez is életági biztosítás, ezért az öröklésének egyszerűbb szabályai vannak.
A biztosított futamidő alatt bekövetkező halála esetén a befizetett összeg után a szerződés szerint megjelölt kedvezményezette(ke)t – vagy az örökös(öke)t – nem terheli illetékfizetési kötelezettség.
Amennyiben a biztosítási szerződésben megjelöljük a kedvezményezett személy(eke)t, akkor halálunk esetén az addig felhalmozott összeget hagyatéki eljárás nélkül kifizeti a biztosítótársaság szeretteink részére.
Abban az esetben, ha biztosítási szerződésünkben elmulasztjuk megjelölni a kedvezményezett(ek)et, akkor a biztosításunk összege a jogos örökös(öke)t fogja megilletni. Természetesen ilyenkor meg kell várni a hagyatéki eljárás lefolytatását, hiszen a pénzintézeteknek minden kétséget kizáróan kötelességük megbizonyosodni arról, hogy kit illet a befektetési alapokban felhalmozott biztosítási összeg.
10. Nem inkasszálható, nem végrehajtható
Köszönhetően annak, hogy a megtakarításos életbiztosítások különleges jogi kategóriába tartoznak, további előnyökkel is rendelkeznek, amelyeket más befektetési megoldásokról nem mondhatunk el.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a biztosítási összeg mentesül a végrehajtás alól. Vagyis ezek a termékek kifejezetten biztonságos befektetésnek számítanak, hiszen a hosszú évek alatt befizetett pénzünkhöz rajtunk kívül senki sem férhet hozzá. Az így elkülönített megtakarításunk nem végrehajtható és nem inkasszálható.
A megtakarításos életbiztosításban gyűlő összeghez rajtunk kívül senki sem férhet hozzá, nem perelhető és nem inkasszálható.
Mivel a törvény azt is kimondja, hogy az életbiztosítással és annak összegével csak a szerződő felek rendelkezhetnek, így a végrehajtást kérőnek arra sincs lehetősége, hogy a biztosítási összeget a biztosítási szerződésben megjelölt jogosultakon kívül felvegye, vagy a kontraktust a futamidő alatt felmondja.
Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy a biztosítási tevékenységről szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy szolgáltatónak a biztosítási titoktartási kötelezettsége ellenére adatot kell szolgáltatnia a bírósági végrehajtótól vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól érkező megkeresés esetén is. Tehát az ilyen jellegű megtakarításban felhalmozott összeget sem lehet a hatóságok vagy a hitelezők előtt eltitkolni.
Összességében a megtakarításos életbiztosítások más befektetési lehetőségekhez képest biztonságosabb terméknek minősülnek egészen addig, amíg a folyószámlánkra ki nem utalják a biztosítási összeget. Ugyanis annak az egyenlege már a végrehajtás tárgyát képezheti. Ennek köszönhetően a megtakarított pénzünk a biztosítási időtartam alatt akkor is biztonságban lenne, ha például adótartozásunk keletkezne vagy mondjuk hosszabb időtávon nem törlesztenénk a kölcsönünk részleteit.
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően kedvelt konstrukciókká váltak az ügyfelek körében. Ugyanis a rendszeresen fizetett díjakat befektetve jelentős megtakarítást halmozhatunk fel, amit szabadon felhasználhatunk, és a tizedik év után a kamatadó-mentességet is élvezhetjük. Egy kis odafigyeléssel ezek a megtakarításos konstrukciók jó hozamú megoldások lehetnek, amelyek rövid, illetve középtávú befektetési céljaink megvalósítására is alkalmasak, és kockázati elemekkel is kombinálhatók. Mivel jogilag életbiztosításnak minősülnek, ezért könnyen örökölhetők, nem inkasszálhatók, nem vonhatók végrehajtás alé, és azok is bátran választhatják, akik nem rendelkeznek mélyebb pénzpiaci ismeretekkel.
Hátrányok
Az objektív befektetési döntések meghozatalához egy adott pénzügyi termék előnyei mellett alaposan meg kell ismernünk annak hátrányait is. Csak a teljes körű ismeretek birtokában kerülhetjük el, hogy a későbbiekben ne fizessünk túl nagy árat egy korábbi elhamarkodott döntésünk miatt. A túl nagy ár pedig nem túlzás: akár milliókat bukhatunk vagy nyerhetünk azon, hogy megfontolt pénzügyi döntést hozunk-e vagy sem.
1. Fizetni kell!
Egy megtakarításos életbiztosítási szerződés aláírásával nemcsak jogokat szerezhetünk, hanem szigorú kötelezettségeket is vállunkra veszünk. A biztosítótársaságok az általuk vállalt szolgáltatásokért cserébe előírják számunkra, hogy a meghatározott módon és határidőben, pontosan fizessük a biztosítási díjakat.
Sajnos azonban minél hosszabb egy szerződés időtartama, annál nagyobb az esélye, hogy egy váratlan helyzet során arra kényszerülünk, hogy részben vagy egészben megszüntessük befektetéseinket.
Minél rövidebb időn belül kerül erre sor, annál kedvezőtlenebb feltételek mellett tehetjük azt meg. Így előállhat olyan szituáció is, hogy kevesebb pénz kapunk vissza, mint amennyit addig befizettünk. Később, mondjuk a futamidő első 5-8 éve után már nem feltétlenül lesz veszteséges a visszavásárlás, de biztosításunk minden előnyét csakis a teljes időtartam végén élvezhetjük.
Éppen ezért fontos úgy meghatározni a havonta fizetendő összeget, hogy azt akár évtizedeken keresztül is problémamentesen tudjuk fizetni.
2. Valóban hosszú távú (10+ év) befektetésre alkalmas
A megtakarításos életbiztosítások költségszerkezete és a kamatadó-fizetési kötelezettség miatt a rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítások a minimum 10 éves, de inkább a még hosszabb távú befektetési célok megvalósítására alkalmasak igazán.
A rendszeres havi díjakon keresztül történő befektetés fegyelmezett ügyfeleket kíván, akik a teljes biztosítási időtartam alatt fenn tudják tartani a vállalásukat.
A korábbi példánkban bemutattuk az eseti számla nyújtotta előnyöket. Ezen az eseti számlán elhelyezett összeget – hasonlóan a főszámlánkra rendszeresen befizetett díjakhoz – befektethetjük, de akár teljesen más stratégiával is menedzselhetjük, így a hosszú távú megtakarításunk mellett ez funkcionálhat rövid és középtávú megtakarításként, azt azonban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a befektetés itt is eszközalapokon keresztül valósul meg.
3. Nem kockázatmentes
A biztosítótársaságok sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállalnak a modern, befektetési alapokhoz kötött konstrukciók esetében, ezért kizárólag a befektetéseink teljesítményén múlik az elérhető hozamok mértéke. Nekünk csupán arra van ráhatásunk, hogy meghatározzuk milyen eszközalapokba fektessék a befizetett díjakat és eldönthetjük, hogy mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni azért, hogy magasabb hozamra tegyünk szert.
Minden pénzintézet kínálatában több, különböző befektetési politikával rendelkező eszközalap közül választhatunk. Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?
A következőkben egy konkrét példával szemléltetjük, hogy milyen elemekből állhat egy célravezető döntés, természetesen hangsúlyozva, hogy ez mindenkinél más és más, hiszen eltérő preferenciák és kockázatvállalási hajlandóság jellemez mindannyiunkat.
Tegyük fel, hogy ügyfélként most kötöttünk szerződést 20 éves biztosítási időtartamra, és rendelkeznünk kell arról, hogyan alakítsuk ki befektetési portfóliónkat. Mivel a futamidőnek az elején járunk, így bátrabban összeállíthatjuk úgy az eszközalapokat tartalmazó képzeletbeli tárcánkat, hogy nagyobb arányban szerepeljenek benne a kockázatosabb, de magasabb hozam lehetőségét magukban hordozó részvényalapok. Ez akár a befektetésünk 50–60%-át is adhatja a futamidő kezdetén.
Mellette érdemes lehet 30%-ban kötvényalapok befektetési jegyeit is megvásárolni, hiszen ezek a befektetési eszközök képesek kompenzálni a részvények magasabb volatilitása miatt bekövetkező árfolyameséseket. A fennmaradó díjak 10–20%-át pedig közepes kockázatú vegyes alapokban is elhelyezhetjük. A későbbiekben pedig élve az évenkénti ingyenes módosítás lehetőségével, a futamidő vége felé összeállíthatunk egy óvatosabb befektetési portfóliót, hiszen ilyenkor már nem szükséges magasabb kockázatot vállalnunk.
Azonban, ahogy már említettük, a befektetési alapok múltbéli kiemelkedő, pozitív teljesítménye semmilyen garanciát nem jelent a jövőbeli hozamokra vonatkozóan, vagyis például egy eszközalap korábbi 10%-os teljesítménye ellenére a jövőben még lehet veszteséges is akár.
Ha nem rendelkezünk megfelelő pénzpiaci ismeretekkel a számunkra ideális eszközalapok kiválasztásához, akkor sem kell megijednünk. Bevonhatunk a döntési folyamatba egy független tanácsadót, aki díjmentesen összeállítja számunkra a lehetséges befektetési portfóliókat. Nekünk csupán annyi dolgunk lesz, hogy kiválasztjuk a számunkra megfelelő kockázati szintű megoldást.
4. Aszimmetrikus költségszerkezet
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások jellegzetes költségstruktúrával rendelkeznek, ami legalább annyira egyedivé teszi őket a többi biztosítási termékhez képest, mint a befektetési lehetőségek rugalmassága.
A megtakarításos életbiztosítás esetében a kezdeti költségek magasak, azonban hosszú távon azonban a biztosítók hűségbónuszokkal kompenzálják a költségelvonásokat.
A „fejnehéz” költségszerkezet miatt a futamidő első éveiben a legmagasabbak a költségek, amelyek az idő előrehaladtával egyre csökkennek. Az éveken át tartó folyamatos, pontos befizetést a biztosítók hűségbónuszokkal jutalmazzák, amelyeket jóváírnak egyelegünkön. Ezzel kompenzálva a kezdeti magasabb költségelvonásokat, ami összességében az éves átlagos költségek csökkenését eredményezi a biztosításunk futamidejének végéhez közeledve.
Ebből is láthatjuk, hogy a rendszeres díjas megtakarításos életbiztosításokat úgy alakították ki a biztosítótársaságok, hogy azok csak a hosszú távon válnak igazán költséghatékony és jövedelmező befektetéssé. Vagyis a biztosítási időtartam lejárata előtt – ha csak lehet – ne nyúljunk hozzá befektetésünkhöz, mert ez esetben az is előfordulhat az, hogy bizony kevesebb összeget kapunk vissza, mint amennyit addig befizettünk.
5. Rengeteg eltérő termék van
A megtakarításos életbiztosítások termékpalettáján jelenleg több mint 100 különböző terméket találunk. Ez egyrészt előnyös, hiszen mindenki megtalálhatja a megtakarítási céljaihoz leginkább illeszkedő biztosítási konstrukciót. Másrészről viszont éppen ez a széles választék az, ami megnehezíti az ideális módozat kiválasztását. Nem is véletlen, ugyanis a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások struktúrája rendkívül összetett, és a felmerülő költségeket sem tudjuk egyetlen mutatóval – a TKM-mel – jellemezni.
Ha egyedül vállalkozunk arra a feladatra, hogy megkössünk egy ilyen komplex és hosszú távú elköteleződéssel járó biztosítási szerződést, akkor könnyen elveszhetünk a részletekben. Egy rossz pénzügyi döntés eredményeit azonban lehet, hogy csak évek múltán vesszük észre, amikor már az is előfordulhat, hogy csak jelentős anyagi veszteségek árán tudunk kiszállni befektetésünkből.
Laikusként bonyolult és időigényes feladat megtalálni az élethelyezetünkhöz leginkább illeszkedő konstrukciót. Ezért a kiválasztásában érdemes kikérnünk egy független szakértő segítségét, aki ismeri a teljes kínálatot, és képes felkutatni a legmegfelelőbb megtakarításos életbiztosítást.
6. Az etikus koncepció ellenére is vannak nagyon drága módozatok
Az elmúlt években, ahogy azt már a bevezetőben is láthattuk, a szakmai szervezetek és a felügyeleti szervek sokat tettek azért, hogy a megtakarításos biztosítások piaca egyre átláthatóbbá váljon, amelynek köszönhetően az emberek is elkezdték lebontani az ezekkel a termékekkel kapcsolatos negatív előítéleteiket.
Sajnos azonban a mai napig is találhatunk olyan módozatokat, amelyek a kedvező tőkepiaci környezetben is rosszul teljesítenek, vagy egyszerűen nagyon költségesek, így lehetetlen velük jó hozamokat elérni. Szakértő segítsége nélkül könnyen belefuthatunk ilyen termékbe, amit mindenképpen ajánlatos elkerülni.
Az előnyök mellett nem feledkezhetünk meg a megtakarításos biztosítások hátrányairól sem. Hosszú távú befektetés lévén a rendszeres díjfizetés kötöttséget jelent, és az első pár évben nem módosíthatunk a biztosítási díjon. Az eszközalapokon keresztül megvalósuló befektetések közel sem kockázatmentesek. Aszimmetrikus költségstruktúrájuk miatt a futamidő első éveiben jelentős költségelvonásokat tapasztalhatunk, a megfelelő termék kiválasztása pedig körültekintést igényel. A biztosítók rengeteg módozatot kínálnak, amelyek közül nehéz kiválasztani a számunkra leginkább megfelelő konstrukciót, és még a mai napig is belefuthatunk túlárazott, költséges módozatokba. Ez persze nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem érdemes ezt a megoldást választani, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy a döntés meghozatala nagyfokú körültekintést igényel.
Szakértő segítségével érdemes
A megtakarításos életbiztosítások továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek. Ez részben annak köszönhető, hogy a konstrukciók futamidő alatt felmerülő költségei egyre átláthatóbbá váltak, ami egyértelműen erősítette az ügyfelek bizalmát a termékek iránt.
Másrészről ezek a konstrukciók olyan kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek vonzó befektetési alternatívaként sokak figyelmét felkeltik. Ilyen például a kiemelkedő hozamok lehetősége, a futamidő alatt elérhető kamatadó-mentesség, valamint hogy relatíve kis összeggel is elkezdhető, illetve hogy kockázati életbiztosításokkal is jól kombinálható. Ráadásul, ha nyugdíjcéllal indítjuk, akkor a direkt erre kialakított terméktípus mellé még adójóváírást is igénybe vehetünk, ami szintén nem elhanyagolható szempont.
Számos előnye ellenére érdemes azonban körültekintően eljárnunk a megfelelő életbiztosítás kiválasztása során, hiszen láthattuk, hátrányai és kötöttségei is vannak egy-egy ilyen terméknek. Elég csak a bonyolult költségszerkezetre, a rendszeres díjfizetésre vagy a befektetésekkel járó kockázatra gondolnunk.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
