Manapság szinte mindenhol felhívják a figyelmünket arra, hogy érdemes minél hamarabb életbiztosítást kötni, hiszen így egy váratlan tragédia esetén is gondoskodhatunk szeretteink anyagi biztonságáról.
Az viszont sokaknak nem világos, hogy mi a sietség oka, hiszen például a harmincas-negyvenes éveinkben, fiatal felnőttként kevesen gondolunk arra, hogy gyakorlatilag bármikor véget érhet az életünk. Ebben az életkorban a halál még csak egy távoli, homályos dolognak tűnik, amivel jobb nem is foglalkozni.
Aki viszont tudatosan tervezi a jövőjét, az azzal az eshetőséggel is számol, hogy mi történne a családtagjaival akkor, ha ő nem lenne többé. Ilyen esetben ugyanis egy kockázati életbiztosítás megmentheti a gyászoló családot az anyagi csődtől.
De vajon hány éves kortól érdemes elgondolkodni egy életbiztosításon? Miből indul ki a biztosító, amikor megszabja a díjakat? Van olyan életkor, amely felett már nem lehetséges életbiztosítás kötni? Ha igen, akkor mi ennek az akadálya?
Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Életkor és biztosítási kockázat
Legelőször is érdemes tisztázni, hogy egyáltalán mit nevezünk életbiztosításnak. A köznyelvben egy olyan szolgáltatást értünk alatta, amikor rendszeres díjfizetésért cserébe a biztosítótársaság bizonyos kockázati események (például halál) bekövetkezése esetén meghatározott összeget fizet ki a szerződésben megjelölt kedvezményezetteknek.
Az életbiztosításoknak több típusa is létezik: van, amit azzal a céllal kötnek, hogy a biztosított személy halála esetén a hátramaradt szerettei anyagi támogatást kapjanak. Ezt hívjuk kockázati életbiztosításnak. De léteznek megtakarításos életbiztosítások is, melyekben ugyan szintén van – egy minimális – kockázati elem, a fő céljuk azonban a befizetett pénzösszeg összegyűjtése és gyarapítása, befektetések formájában.
Az életbiztosításoknál azonban mindig van kockázat (ami természetesen mást jelent a megtakarításos és a kockázati biztosítások esetén), így a biztosító szempontjából cseppet sem mindegy, hogy a biztosított személy hány éves és milyen általános állapotban van.
Ha pedig már itt tartunk, akkor tisztázzunk is röviden két nagyon fontos fogalmat, melyekről a későbbiekben még szó esik majd. Ezek a belépési és a lejárati korhatár.
A belépési korhatár azt jelenti, hogy csak azoknak van lehetősége biztosítást kötni, akik az úgynevezett minimális és maximális korhatár közé esnek. Tehát ha egy biztosító meghatározza, hogy náluk a belépési korhatár 18, illetve 70 év, akkor egy 17 éves fiatal, illetve egy 71 éves nyugdíjas náluk nem köthet életbiztosítást.
A lejárai korhatár pedig az az életkor, amit ha elérünk, akkor a biztosítási időtartam mindenképp véget ér. Ezt általában a biztosítók 70–80 év körül szabják meg. (Természetesen a biztosítás előbb is lejárhat, ha mondjuk 40 évesen kötjük 20 éves időtartamra. Ekkor, ha nem hosszabítjuk meg, 60 éves korunkban ér véget.)
Mivel a kockázati életbiztosításoknál nem a megtakarítás a cél, ezért ha a biztosított életben van a tartam lejártakor, akkor nem történik számára kifizetés, a befizetett díjak a biztosítónál maradnak.
Arról is érdemes szót ejteni, hogy a kockázati életbiztosítások esetén hogyan működik az árképzés: a biztosító abból indul ki, hogy egy sportos, egészséges, ereje teljében lévő fiatalembernél nagy a valószínűsége, hogy nem hal meg 10, vagy akár 30 éven belül, így alacsonyabb díjat kér, hiszen a biztosítási esemény bekövetkezésének esélye alacsony.
Ezzel szemben egy idősebb (akár krónikus betegségekben szenvedő) embernél jóval magasabb a kockázat, hiszen rosszabb az általános egészségi állapota, emiatt nagyobb az esély arra, hogy halálának időpontja a biztosítás időtartamára esik. A magasabb kockázatért értelemszerűen magasabb biztosítási díjat is számolnak fel.
Egy életbiztosítás segítségével minden körülmények között biztonságban tudhatjuk szeretteink anyagi stabilitását.
A különbségek pedig igencsak jelentősek, a magasabb kockázatú ügyfeleknek gyakran nagyságrendekkel többet kell fizetniük ugyanazokat a szolgáltatásokat tartalmazó biztosításért, mint azoknak, akiknél ez a kockázat alacsonyabb.
Mi a helyzet az egyéb életbiztosításokkal?
Természetesen nem csak a kockázati életbiztosításoknál van nagy szerepe annak, hogy hány évesen kötünk szerződést. A megtakarításos életbiztosításokat azért célszerű minél hamarabb elindítani, hogy a futamidő minél hosszabb legyen, ami alatt pedig, a tőkének és a hozamoknak köszönhetően, több pénz gyűljön össze.
Ezeket a biztosításokat ugyanis jellemzően hosszú távra, minimum 10–15 évre (de inkább többre) érdemes kötni, hiszen legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy nyereségesek legyenek. Ráadásul ennél a típusnál léteznek olyan konstrukciók is, melyeknél nincs lejárati idő, így akár 30–40 éven keresztül is gyarapíthatjuk a megtakarításunkat, ami így igen magas összeg is lehet. A képlet tehát egyszerű: minél korábban indítjuk, annál több pénzt tudunk összegyűjteni.
Ugyanez érvényes a nyugdíjbiztosításra is, ami a megtakarításos életbiztosításoknak egy speciális változata. Ez a szerződéskötéskor aktuális nyugdíjkorhatár elérésekor jár le, de minél hamarabb kötjük, annál több évben vehetjük igénybe az utána járó adóvisszatérítést, illetve a tőkének és a hozamnak is több ideje van gyarapodni.
E rövid kitérő után pedig térjünk vissza a kockázati életbiztosításokhoz!
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Minél előbb, annál jobb!
Ezt a mondatot gyakran halljuk, amikor felmerül a kérdés, hogy mikor kössünk életbiztosítást. Viszont ennyiből túl sok konkrét információhoz nem jutunk, ezért érdemes egy kicsit a mélyére ásni a dolgoknak, és megnézni néhány biztosító konkrét ajánlatát.
Először is, vizsgáljuk meg, hogy az egyes biztosítóknál kinek van lehetősége szerződést kötni, tehát vegyük sorra a belépési, illetve lejárati korhatárokat három nagyobb biztosítótársaság termékei esetében.
| Generali TestŐr | Union Rizikó Extra | Aegon Vital Max | |
|---|---|---|---|
| Belépési minimum korhatár | 14 év | 16 év | 18 év |
| Belépési maximum korhatár | 75 év | 74 év | 70 év |
| Lejárati korhatár | 80 év | 75 év | 80 év |
Jól látszanak a különbségek. A Generalinál és az Unionnál akár kiskorú személyekre is lehet biztosítást kötni, míg az Aegonnál erre nincs lehetőség. A belépési korhatár plafonja általában 70 és 75 év között van, míg a lejárati korhatár tekintetében az Union a legszigorúbb, ugyanis ez náluk legfeljebb 75 év lehet (szemben a másik két biztosítóval, ahol viszont 80 év).
Ha megfelelünk a korhatári kritériumoknak, akkor – ez alapján – mindhárom biztosító jó választás lehet, ám ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy hogyan alakulnak majd a havi díjak.
Bár a kockázati életbiztosításokat elsősorban azért kötjük, hogy halál esetén gondoskodhassunk hátramaradt szeretteinkről, de sok biztosítónál lehet igényelni kiegészítő szolgáltatásokat is. Ha élünk ezekkel a lehetőségekkel, akkor a biztosító fizethet baleset, rokkantság, tartós, kezelést igénylő betegség (pl. rák) esetén is. Ezeket némelyik életbiztosítás eleve tartalmazza, másoknál pedig pluszban lehet igényelni. A havi díj összegét természetesen ez is befolyásolja.
Három példát nézünk meg: az elsőben a biztosított személy 30, a másodikban 40, a harmadikban pedig 50 évesen köt szerződést. A könnyebb összevethetőség érdekében a biztosítás összege (tehát a biztosított halála esetén a kedvezményezett(ek)nek fizetendő összeg) mindegyik esetben 10 millió forint lesz, a szerződés időtartama pedig 20 év.
Példáinkban kizárólag a haláleseti kockázati összeg alapján hasonlítottuk össze a kiválasztott biztosítótársaságok alábbi ajánlatait. Ráadásul a konstrukciók tartalmazhatnak különféle extra szolgáltatásokat (például fizethet a biztosító baleseti rokkantságra, égési sérülésekre, csonttörésekre vagy a kórházban tartózkodásra). Az ajánlatok tehát ebben eltérhetnek. Az alábbi kalkuláció példaként szolgál.
| A biztosított személy életkora a szerződés létrejöttekor | Becsült havi díjak | ||
|---|---|---|---|
| Generali TestŐr | Union Rizikó Extra | Aegon Vital Max | |
| 30 év | 2.987 Ft | 3.810 Ft | 6.848 Ft |
| 40 év | 5.908 Ft | 7.490 Ft | 11.702 Ft |
| 50 év | 12.056 Ft | 14.070 Ft | 23.296 Ft |
A táblázat alapján máris láthatjuk, hogy óriási különbség van aközött, hogy valaki 30 vagy 50 évesen köt biztosítást.
Természetesen ezek az összegek azért sincsenek kőbe vésve, mert, mint már említettük, a biztosítók egyedi árképzést alkalmaznak. Tehát a tényleges havi díj összegét a szolgáltatások körén túl minden esetben a biztosított személy egészségügyi állapota, foglalkozása és fizikai aktivitása alapján állapítják meg.
Az olyan tényezők, mint például a dohányzás, a krónikus betegségek, a veszélyes munkakör vagy a rendszeres extrém sport növelik a kockázatot, ami a díjaknál is észrevehető. Ezért fordulhat elő, hogy két egyforma korú személynek is más-más összeget kalkulálhat ki a biztosító.
Vegyünk megint egy elméleti példát: István és Balázs ikrek, mindketten 35 évesek, de merőben eltérő életmódot folytatnak.
- István egy irodában dolgozik, hobbiszinten fut, nincs semmilyen krónikus betegsége és nem dohányzik.
- Balázs ezzel szemben villanyszerelőként keresi a kenyerét, minden évben többször elutazik síelni, régóta cukorbeteg, és napi egy doboz cigarettát elszív.
Kettejük közül Balázs lesz az, akinek ugyanarra az életbiztosításra magasabb havi díjat kell majd fizetnie, hiszen ő, az életvitele miatt, jóval kockázatosabb ügyfélnek számít. Ennek a pontos összege viszont csak a biztosítóval való személyes konzultáció során kerül megállapításra, itt így konkrét számokat előre nem fogunk tudni, de arra érdemes számítani, hogy ezek a tényezők is sokat nyomnak a latban.
Mindazonáltal a táblázatban feltüntetett példák jó alapot adnak ahhoz, hogy levonjuk a következtetést, miszerint egészségi állapottól függetlenül is érdemes minél korábban megkötni a kockázati életbiztosítást, ugyanis az évek alatt jelentős összegeket megspórolhatunk.
Számoljunk ismét a rendelkezésre álló adatokkal: ha 30 évesen kötünk egy biztosítást a Generalinál, akkor havi 2.987 Ft-ot kell fizetnünk. 20 év alatt ez 2.987 Ft × 240 hónap, tehát összesen 716.880 Ft. Ha viszont csak 50 évesen szánjuk rá magunkat, akkor ugyancsak a Generalinál már 12.056 Ft lesz a havi díj, ami a 20 éves időtartam alatt 12.056 Ft × 240, vagyis 2.893.440 Ft. Ez óriási különbség. Persze az sem mellékes, hogy az egyik esetben 50, a másikban pedig 70 éves korunkig leszünk biztosítva, de az egyszerűbb összehasonlítás kedvéért most ugyanolyan hosszú időtartammal számoltunk.
Érdekességként nézzük meg, mi a helyzet akkor, ha a futamidő helyett a lejárati életkort vesszük alapul, és mondjuk 70 éves korunkig szeretnénk biztosítani magunkat. Tegyük fel, hogy mindkét esetben az Union biztosítóval szerződünk. Ha 30 évesen 40 éves időtartamra kötünk biztosítást, akkor az 7.980 Ft × 480 hónap, azaz összesen 3.830.400 Ft. Ha 50 évesen írunk alá egy 20 éves szerződést, az pedig 14.070 Ft × 240 hónap, vagyis 3.376.800 Ft. Itt ugyan nincs akkora különbség a teljes időtartam alatt befizetett összegek között, ám ne feledjük, hogy ezekért a díjakért cserébe az első esetben 40, a másodikban pedig csak 20 évre leszünk biztosítva.
A díjak, ahogy arra már utaltunk, és ahogy az a táblázatban is jól látható, hogy még ugyanolyan korú személyek esetén is mekkora a szórás az egyes biztosítótársaságok ajánlatai között. Ha pedig mind az életkor, mind a választott biztosítás eltér, akkor még nagyobb különbségekkel találkozhatunk.
Ehhez kapcsolódóan nézzünk meg még egy összehasonlítást: Andrea 30 évesen elhatározta, hogy kockázati életbiztosítást köt, és az Union ajánlatát választotta. 10 millió forintos biztosítási összegre, 20 éves időtartamra írta alá a szerződést, és havonta 3.810 Ft-ot kell fizetnie. A teljes tartam alatt összesen 914.400 Ft-ba kerül a biztosítása.
Ildikó nemrég töltötte be a 40. életévét, és úgy döntött, hogy most már ideje lenne életbiztosítást kötnie. Némi keresgélés után az Aegon mellett teszi le a voksát, és 20 éves szerződést ír alá, 10 millió forintos biztosítási összegre. Ez havi szinten 11.702 forintjába fog kerülni, és az évek alatt összesen 2.808.480 Ft-ot fizet majd be a biztosítónak. Ez több, mint a duplája annak, mint amennyibe Andrea életbiztosítása kerül, noha az időtartam ugyanolyan hosszú.
A különbség oka természetesen nem csupán az életkor, hanem az is, hogy Ildikó nem tájékozódott előre, csak elfogadta az első „szembejövő” biztosító ajánlatát. Ezzel szemben Andrea a választás előtt felkeresett egy független biztosítási alkuszt, aki rávilágított arra, hogy minél fiatalabb korban köt biztosítást, annál alacsonyabb díjakra számíthat, emellett segített neki megtalálni a számára legkedvezőbb ajánlatot nyújtó biztosítást.
Egy szakember ugyanis könnyen össze tudja hasonlítani a várható díjakat, ami ügyfélként cseppet sem egyszerű feladat, hiszen a biztosítók sokszor nem tüntetik fel, hogyan kalkulálják ki az áraikat.
Azonban ne feledjük, hogy egy váratlan tragédia bármikor bekövetkezhet, így jobb előre tervezni, és felkészülni a legrosszabb forgatókönyvre is.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a gyerekekkel, akik még nem érték el a minimális belépési korhatárt. Természetesen rájuk is lehet biztosítást kötni, hiszen léteznek olyan családi életbiztosítások, melyekbe a szülőkkel együtt a gyermekeket is be lehet vonni. Így abban az esetben is fizet a biztosító, ha esetleg velük történik valami.
Életbiztosítás időskorban
Sokakban csak idősebb korban merül fel, hogy talán érdemes lenne életbiztosítást kötni, hiszen az évek múlásával egyre nagyobb az esélye annak, hogy valami baj történik. Ezzel a növekvő kockázattal azonban a biztosítótársaságok is számolnak, és a cikkünk elején részletezett árképzési elvek alapján a hasonló szintű védettségért cserébe egyre magasabb díjakant szabnak meg.
Idősebb korú ügyfelek esetében nagyobb kockázatot vállal a biztosító, így magasabb díjakat szab meg.
Bár a belépési korhatár a legtöbb biztosítónál 70–75 év közé esik, azonban az ezt megelőző 5–10 évben már nem tanácsos kockázati életbiztosítást kötni, hiszen a havi díjak igencsak magasak lesznek.
Vegyük ismét a korábbi példákban látott biztosítókat, és nézzük meg, körülbelül milyen ajánlatokra számíthat egy 65 éves személy, ha 10 évre szeretne 10 millió forintos biztosítást kötni.
| Generali TestŐr | Union Rizikó Extra | Aegon Vital Max |
|---|---|---|
| 25.387 Ft | 27.740 Ft | 45.880 Ft |
Ezek már igen magas havi díjak, így „hagyományos” kockázati életbiztosítást ebben a korban már nem igazán éri meg kötni.
De szerencsére egyéb lehetőségek is vannak, ha valaki idősebb korában is szeretne gondoskodni szerettei anyagi biztonságáról.
Az egyik ilyen az egyszeri díjas megtakarításos életbiztosítás, ahol általában magasabbak a korhatárok, és egy egyszeri nagyobb összeget befizetve a pénzünk gyarapodni a fog a befektetéseknek köszönhetően. Ezt a pénzt pedig a biztosított halála esetén a kedvezményezett kapja meg.
Egy másik lehetőség a balesetbiztosítás, ugyanis itt az életkor nem befolyásolja a díjat (maximális belépési korhatár persze szintén van), és számos kockázati eseményre – beleértve a baleseti halált – akár nagyobb összeget is fizet. További előnye, hogy nincs meghatározott tartamuk, vagyis élethosszig is tarthatnak.
Aki pedig tudatosan készül az elmúlásra, és szeretné, ha családját nem terhelnék meg anyagilag a temetés magas költségei, az köthet temetés- vagy kegyeleti biztosítást is. Itt szintén magasabb a belépési korhatár, így ilyen konstrukciót akár 80 évesen is meg lehet kötni.
Továbbá, léteznek kimondottan időseknek szánt kockázati életbiztosítások is. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: NN Maraton Életbiztosítás, OTP Védelmező Személybiztosítás Senior csomag, Union Napnyugta Életbiztosítás, Aegon Gondoskodás Életbiztosítás, Groupama Revita Életbiztosítás Mentor csomag, Posta Örökhagyó Életbiztosítás.
Életbiztosítást kötni tehát sohasem késő, az eddigiekből mégis levonható a tanulság, hogy valóban minél előbb kötjük, annál jobban járunk!
Biztosítsa magát most!
Láthattuk, hogy jelentős pénzügyi előnyünk származhat abból, ha időben lépünk, és minél hamarabb kötünk kockázati életbiztosítást. A fenti példákból is tisztán látszik, hogy – habár becsült összegekkel számoltunk – már 10 év korkülönbségnél is jelentős az eltérés.
Ugyan fiatalként még nem sokakat foglalkoztat a betegség vagy a halál gondolata, de mégis célszerű gondoskodni arról, hogy egy váratlan tragédia esetén a hátramaradt családtagok ne szenvedjenek hiányt – legalábbis ami az anyagiakat illeti.
30 éves koruk környékén már sokan élnek házasságban, esetleg nevelnek egy vagy több gyermeket, akikért felelősséggel tartoznak. Ezért ebben az életkorban már mindenképp ajánlott életbiztosítást kötni, de persze, aki hamarabb alapít családot, annál ez még korábban javallott.
40 évesen még mindig nem késő, ekkor még a biztosítási díjak sem emelkednek extrém magasra, de 50, és főleg 60 év felett már érdemes megfontolni az egyéb lehetőségeket is. Mindezek ellenére ne feledjük, hogy a biztosítási díjat mindig egyénileg határozzák meg, és nagyban függ az életmódtól, egészségi állapottól és a pluszban választott szolgáltatásoktól is.
Ráadásul a piacon rengeteg biztosítótársaság kínálja termékeit, a tengernyi ajánlat között pedig nem egyszerű meglelni azt, amelyik a számunkra legmegfelelőbb, és anyagilag is a legkedvezőbb.
Tanácsadóink viszont segíthetnek megtalálni Önnek a legtesthezállóbb ajánlatot, egy tudatos pénzügyi döntéssel pedig hosszú távon százezreket is spórolhat!
Kérjen díjmentes életbiztosítási tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
