A megtakarításos életbiztosításokkal kapcsolatban az egyik legtöbbet hangoztatott figyelmeztetés, hogy ha a lejárati idő előtt szeretnénk hozzájutni a pénzünkhöz, akkor komoly veszteséggel kell számolnunk.
Ez valóban így van, de vajon miért „büntetik” ennyire ezeknek a típusú megtakarításoknak a felmondását? A kérdés mögött olyan pénzügyi folyamatok zajlanak, amelyek talán bonyolultnak tűnhetnek, ezért a legtöbben nem is foglalkozunk velük.
Pedig ha megértjük ezeket a mechanizmusokat, akkor pontosan tudni fogjuk, hogy mikor, milyen összeget kaphatunk kézhez, és milyen konstrukciót válasszunk annak érdekében, hogy biztonságos, jövedelmező megtakarításunk lehessen.
Hosszú távban gondolkodunk!
Ha rendelkezünk pénzügyi tartalékkal, akkor nem csupán a váratlan helyzetekkel szemben vagyunk anyagilag védettek: megtakarításunk mentális állapotunkat is pozitívan befolyásolja.
Megtakarítás nélkül ugyanis folyamatosan egy sötét felleg árnyékolja be a mindennapjainkat: az a bizonytalanságérzés, amelyet a kilátástalanság jelent. Ennek a lappangó aggodalomnak nem is vagyunk tudatában, mégis szünet nélkül ássa alá lelki, sőt akár testi egészségünket is.
Ha rendelkezünk megtakarítással, mindezt felváltja a támasz meglétének megnyugtató tudata, annak a szabadsága, hogy nem vagyunk kiszolgáltatottak.
A megtakarításos életbiztosítások triplán megoldást jelentenek ebből a szempontból, hiszen nemcsak azt a biztonságot nyújtják, hogy anyagi megpróbáltatások esetén van mihez nyúlnunk vagy hogy a megtakarításunkkal felkészülhetünk egy jövőbeli eseményre (pl. nyugdíj, gyermekünk támogatása, egy új ingatlan vásárlása stb.), hanem azt is, hogy ha megtörténne a legrosszabb, családunk nem marad pénzügyi támasz nélkül.
A kockázati életbiztosítással ellentétben – amikor is a biztosítás célja, hogy halálunk esetén hátramaradott szeretteinknek pénzügyi segítséget nyújtson – a megtakarításos életbiztosítások lényege a befektetés, a fő hangsúly a pénzünk összegyűjtésén és fialtatásán van.
A kockázati tényező (a halál esetére biztosított összeg és a cserébe fizetett biztosítási díj) csak kis része a konstrukciónak, így erre nem is szolgáltat annyit, mint egy-egy kockázati életbiztosítás – a több milliós összeg helyett alapesetben csak pár százezer forintot. A havonta fizetett díjjal viszont szép kis summát takaríthatunk meg, valamint lehetőségünk van a kockázati elem(ek) növelésére is, ez magas, akár több milliós egyszeri összeget is jelenthet halál esetére.
Sőt: további kockázati elemekkel is kiegészíthetjük a biztosításunkat, így baleset, betegség vagy rokkantság esetére is megteremthetjük anyagi védőhálónkat.
Megtakarítás hosszú távra: a unit linked típusú életbiztosítások
Alapesetben azonban a megtakarításos életbiztosítások főként a befektetésre koncentrálnak. A modern formájuk a unit linked megtakarításos életbiztosítás, amelyben a unit a befektetési egységekre vonatkozik, a linked jelentése pedig „kapcsolódó”.
A megtakarításos életbiztosítás hosszú távú takarékoskodásra nyújt lehetőséget, valamint igény esetén bővíthető kockázati elemeket is tartalmaz.
Ezek a biztosítások tehát befektetési egységekhez kapcsolódnak, vagyis a pénzünket különböző eszközalapokba, állampapírokba, részvényekbe, kötvényekbe fektetik számunkra a biztosító szakemberei.
A megtakarításos életbiztosítások korábbi formája is elérhető ugyan, ám ma már nem népszerűek, mivel alacsonyabb hozamot nyújtanak. Ezek az úgynevezett vegyes megtakarításos életbiztosítások, amelyekben garantált a hozam, ám épp a garanciáért cserébe elég alacsony: jelenleg maximum 1,8%. Ez valamennyivel magasabb is lehet, ha a biztosító is többlethozamot tud produkálni, azonban még akkor is alatta marad az – épp ennek okán – népszerűbb, unit linked típus által elérhetőnek.
A unit linked biztosítások lehetnek szabad felhasználásúak és kifejezetten nyugdíjcélra kötött megtakarítások, illetve egyszeri vagy rendszeres díjasak (jelen cikkünkben a rendszeres díjfizetésű módozat vonatkozásában vizsgáljuk meg a visszavásárlásnak, azaz megtakarításunk lejárat előtti megszüntetésének a következményeit).
Visszavásárlás: az első 2-3 év után visszavásárolhatjuk a biztosításunkat, vagyis dönthetünk úgy, hogy nem folytatjuk tovább a megtakarítást, hanem felbontjuk a szerződést. Ilyenkor nem kapunk vissza minden forintot, amit befizettünk.
A nyugdíjcélú unit linked életbiztosítások lejáratának időpontja a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatár elérése (egy 2022-ben kötött nyugdíjbiztosítás tehát 65 éves korunkig szól), míg a szabad felhasználásúnál mi magunk határozzuk meg, hogy hány évre kötjük meg.
Ekkor is érdemes azonban hosszú távban gondolkodni: akadnak 5 éves futamidejű unit biztosítások is, de tanácsosabb inkább minimum 10 évre elkötelezni magunkat.
Nem csupán azért, mert – értelemszerűen – minél hosszabb időn át gyűjtjük a pénzünket, annál nagyobb összeget kapunk majd végül kézhez. Ennél sarkalatosabb pont a megtakarításos életbiztosítások technikai felépítése: a költségek legnagyobb részét ugyanis a futamidő elején vonják le, amelyeket később (5–15 év után) viszont hűségbónuszok formájában kompenzálnak.
Hűségbónusz: a biztosítók ezekkel „jutalmaznak” minket azért, ha nem bontjuk fel idő előtt a megtakarításunkat. Nézzünk egy példát: vegyünk egy 20 éves megtakarítást egy olyan hűségbónuszrendszerrel, amelyben az 5., a 10. és a 15. évben is „jutalmat kapunk”. Ekkor, ha az 5. évben nem bontjuk fel a szerződést, az éves díjunk 40%-át jóváírják a számlánkon. Ezt követően a 10. év végén az éves díj 50%-át, a 15. évben pedig akár a 100%-át is megkaphatjuk. Tehát egy ilyen hűségbónuszrendszernél 100.000 forintos éves díj esetében a számlánkon lévő összeg 40.000 Ft + 50.000 Ft + 100.000 Ft, azaz összesen 190.000 forinttal nőhet.
De milyen költségekről is van szó voltaképpen? Azt már említettük, hogy magasabb hozamot érhetünk el a unit linked megtakarításos életbiztosítások által, mint a hagyományos, garantált hozamot biztosító vegyes megtakarításos életbiztosítások esetén. Ez azért lehetséges, mert a biztosító különböző eszközalapokba fekteti be a pénzünket. A költségeink pedig abból keletkeznek, hogy mi ezért a befektetési szolgáltatásért „fizetünk”.
A költségek jelentős részét az első években fizetjük meg
A következő költségekre kell számítanunk:
- a számlavezetés díja;
- a kockázati védelem díja, vagyis a halálunk esetén családunknak járó egyszeri nagyobb összegért fizetett díjrész;
- a biztosító vagyonarányos díja: meg kell fizetnünk azt, hogy a pénzünket kezelik, azokat a költségeket tehát, amelyek a befektetési egységek vásárlásával, eladásával, nyilvántartásával kapcsolatosak;
- az alapkezelési és letétkezelési költségek: fizetnünk kell azért, hogy a befektetési egységeinket és a portfóliónkat pénzügyi szakemberek kezelik, meghatározzák a szükséges vásárlásokat, eladásokat, és lebonyolítják azokat.
Ezeken kívül még igényeinknek megfelelően pluszköltségként merülhet fel:
- az eseti számla díja: a megtakarításunk mellé kérhetünk eseti számlát is, amelyhez bármikor hozzáférhetünk, és felhasználhatjuk az azon gyűlő összeget;
- a tranzakciós díj: ha portfóliónk kockázati szintjén változtatni szeretnénk, akkor ezt díj ellenében tehetjük meg;
- illetve amennyiben szeretnénk, hogy befizetéseink az infláció figyelembevételével történjenek, akkor kérhetünk értékkövetést is, amely a biztosítási díjunk évenkénti emelkedését jelenti.
A fenti költségek közül természetesen vannak olyanok, amelyeket rendszeresen vonnak (például a kockázati részt vagy a számlavezetési díjat), azonban a költségek nagyságrendileg is számottevő részét a futamidő első éveiben fizetjük meg, a maximum általában:
- az első évben az éves biztosítási díj 80%-a;
- a második évben az 50%-a,
- a harmadik évben pedig a 20%-a.
A negyedik évtől már csak a rendszeresen felmerülő költségeket vonják, amelyeket a hozamok is fedeznek.
Konkrét példa: ennyit von le tőlünk a biztosító, és így írja jóvá
Nézzük meg egy konkrét példán keresztül, hogy hogyan alakul a megtakarításunk, ha a biztosító a maximumot vonja le. Tegyük fel, hogy kötöttünk egy 20 éves futamidejű unit linked típusú megtakarításos életbiztosítást, a havi díjunk pedig 13.000 Ft, amelynek kockázati része 500 Ft. Így havonta 12.500 Ft-ot fizetünk megtakarításként, 3 év alatt tehát 450.000 Ft-ot.
Ebből azonban a biztosító az első évben levon 120.000 Ft-ot, a második évben 75.000 Ft-ot, a harmadik évben pedig 30.000 Ft-ot. Így a harmadik év végén a befizetésünknek csak a fele, 225.000 Ft van a számlánkon.
Ám ne szisszenjünk fel: mindezt a későbbiekben a biztosító jóvá fogja írni (sőt: meg fogja toldani) a hűségbónuszokkal.
A hosszú távú takarékoskodást a biztosítók hűségbónuszokkal jutalmazzák.
Például az 5. évben jóváírja az éves díj 50%-át, vagyis 75.000 forintot, a 10. évben ugyanennyit, a 15. évben pedig az éves díj 100%-át – ez összesen 300.000 forint, vagyis a biztosító 75.000 Ft-tal többet ad, mint amennyit az első 3 évben levont a számlánkról.
Joggal merül fel a kérdés, hogy ez vajon miért éri meg a biztosítónak? Hiszen neki ugyanúgy ki kellett fizetnie az alapkezelői vagy épp az adminisztratív költségeket, amelyeket végeredményben nem hogy nem von le tőlünk, de ezen felül még pluszpénzt is kapunk.
A válasz az időben rejlik: tőlünk már az első években levonta a költségeket fedező összeget, amely a következő időszakban nem nekünk, hanem a biztosítónak termelt hozamot.
Ezekből a hozamokból évekkel később már vissza tudja juttatni számlánkra az összeget, és akár meg is tudja toldani. Ezzel a gyakorlattal pedig ösztönöz bennünket arra, hogy valóban hosszú távra fektessük be a pénzünket.
Amiért megéri kivárni a lejárat idejét
Ám nemcsak a biztosítói költségek jelentenek motivációt a biztosításunk fenntartására: az állami adókötelezettség rendszere éppúgy a minél hosszabb ideig való befektetésre ad okot.
Ugyanis éppen azért érdemes életbiztosítások formájában megtakarítani, mert életbiztosítás jellege miatt jogi előnyöket élvez, többek közt a kamatadó-mentességet.
Tudniillik az állam részesedést kér befektetéseink hozamából, amely 15%-ot jelent, és személyi jövedelemadó (SZJA) formájában vonja le tőlünk.
Az életbiztosítások esetében azonban bizonyos idő után elérhető a kamatadó-mentesség: ha az első 6 évben vesszük ki a pénzünket, akkor még a teljes kamatadót kell kifizetnünk, azonban ha megvárjuk a 10 évet, akkor már csak 7,5%-ot von le tőlünk, 10 év után pedig teljes kamatadó-mentességet élveznek az elért hozamok.
Ráadásul a 10 évet a számlanyitás időpontjától számítják, úgyhogy már a 9. biztosítási évfordulót követő befizetések hozamai is mentesülnek a kamatadó alól.
Így hát több szempontból is megéri kivárni a lejáratot:
- a kezdeti nagy arányú költséglevonást a későbbiekben a biztosító kompenzálja, sőt, pluszösszeghez is juthatunk, így végeredményben ingyen használtuk a pénzügyi szakemberek befektetési képességeit, a biztosítónak a megtakarításunkkal kapcsolatos tevékenységeit;
- minél tovább gyűjtjük a pénzünket, annál nagyobb összeget halmozunk fel, a kamatos kamatnak köszönhetően pedig a befizetett összegek jelentős gyarapodására számíthatunk;
- 10 év után a hozamok után nem kell megfizetnünk a 15%-os kamatadót.
Ám mit tegyünk, ha a fenti előnyök ellenére is kénytelenek vagyunk megszüntetni a biztosításunkat? Hiszen bármikor adódhat olyan élethelyzet, amikor nincs más választásunk, mint hozzányúlni a befektetésünkhöz. Hogy mindez mivel jár, és milyen egyéb lehetőségeink vannak – erről szól cikkünk további része.
A kockázati életbiztosítások felmondására természetesen egészen más szabályok vonatkoznak, hiszen befizetéseink teljes egészében a biztosítót illetik, mivel csak a lejárati idő előtti elhalálozásunk esetén szolgáltatnak. Így hát ha meggondoljuk magunkat, és mégsem szeretnénk tovább fizetni ezért a kockázatért, akkor minden évfordulón élhetünk a felmondás jogával.
Mi történik, ha idő előtt szeretnénk hozzájutni a megtakarításunkhoz?
Ha mégis kénytelenek vagyunk megtakarításunkat a lejárati idő előtt felvenni, akkor visszavásárolhatjuk a biztosításunkat.
Erre általában az első évfordulót követően nyílik lehetőség, ám – a fent említett költséglevonási rendszer okán – igencsak rosszul járunk: az első néhány évben egészen biztosan kevesebbet kapunk kézhez, mint amennyit befizettünk.
A szerződésünk tartalmazza, hogy mikortól van lehetőség visszavásárlásra, illetve azt is meghatározzák, hogy melyik évben mennyi a biztosításunk visszavásárlási értéke. Természetesen minél később bontjuk meg a szerződést, annál kedvezőbb feltételekkel tudjuk ezt megtenni.
Ha a futamidő felénél bontjuk fel a szerződést, akkor valószínűleg nem veszítünk befizetéseinkből, hiszen az 5. év után hűségbónusz is járhat, a hozamok pedig kompenzálhatják az esetleg még fennálló biztosítói költségeket és kamatadót. (Az viszont a kamatos kamatok okán kétségtelen, hogy ahhoz képest, amennyit a futamidőt megvárva kaptunk volna, jelentős összeggel kapunk kevesebbet!)
A biztosítók természetesen felhívják a figyelmet az idő előtti visszavásárlás veszteségeire, és elérhetők úgynevezett teljesítmény-forgatókönyvek is arra az esetre, ha a lejárat előtt történik az életbiztosítás felmondása. A forgatókönyveket kedvezőtlen, mérsékelt és kedvező hozamok vonatkozásában is bemutatják.
Ha nyugdíjcéllal indítottunk megtakarítást, akkor pedig még rosszabbul járunk, amennyiben a lejárat előtt szüntetjük meg a biztosításunkat. A nyugdíjcélú megtakarításokat ugyanis az állam adójóváírással támogatja, azaz a befizetett összegek után évente 20%-os adóvisszatérítést kapunk, amelynek maximuma évi 130.000 Ft. Ezt hozzáírják a számlánkhoz, és ugyanúgy termeli számunkra a hozamokat.
Ha azonban a lejárat előtt vesszük fel a pénzünket, akkor vissza kell fizetnünk az adóvisszatérítést, méghozzá 20%-os büntetéssel együtt. Ez érthető, hiszen az állam kifejezetten azt támogatta, hogy nyugdíjas éveinkre gyűjtsük az állami nyugdíjat kiegészítő összeget, mi viszont – az idő előtti visszavásárlással – mégsem erre fordítjuk a támogatást.
Többszörös veszteségünk is adódik hát, ha a lejárat előtt szüntetjük meg a biztosításunkat:
- a költségek levonását nem ellensúlyozzák a később kapott hűségbónuszok, így előfordulhat, hogy a befizetéseinknél alacsonyabb összeget kapunk kézhez;
- a hozamaink után 15%-os kamatadót kell fizetnünk, ha a 10. év előtt vásároljuk vissza a biztosítást;
- a kamatos kamat miatt jelentős összegektől esünk el, amelyeket megkapnánk, ha a lejárat végéig hagynánk befizetéseinket újabb hozamokkal gyarapítani;
- több biztosító külön visszavásárlási díjat is felszámol;
- ha nyugdíjcéllal kötöttük a biztosítást, akkor az évente akár 130.000 Ft-os adójóváírást is vissza kell fizetnünk 20%-os kamattal megemelten.
Milyen lehetőségeket kínálnak a biztosítók, hogy ne kelljen megszüntetni a megtakarítást?
Természetesen a biztosítók is figyelembe veszik, hogy adódhatnak az életünkben olyan időszakok, amikor mégsem tudjuk vállalni a biztosítási díj fizetését. Annak érdekében, hogy ne kelljen felmondanunk a biztosításunkat, több megoldást is kínálnak.
Amennyiben átmenetileg pénzügyi gondjaink adódnak, ami miatt nem tudjuk fizetni a megtakarítást, bátran fordulhatunk a biztosítóhoz, ugyanis ilyen helyzetekre is van megoldás.
Ha egy alacsonyabb összeget a nehezebb időkben is vállalni tudunk, akkor kérhetjük a biztosítási díj csökkentését is, ám ha ennél hathatósabb segítségre van szükségünk, akkor elsődlegesen a megtakarítás szüneteltetését érdemes igénybe venni,
Erre általában a harmadik év után van lehetőség. Ilyenkor csak a kockázati rész – jellemzően minimális – díját kell fizetnünk a szüneteltetés végéig, amelyet többnyire 6 hónapos vagy 1 éves időtartamra kérhetünk.
A futamidő alatt többször is (általában háromszor) élhetünk a biztosítás szüneteltetésével, de legalább 1 év díjfizetésnek el kell telnie két szüneteltetési időszak között.
Ha ez sem oldja meg a problémát, akkor kérhetjük a szintén 2-3 év után elérhető díjmentesítést is. Ilyenkor a biztosítás nem szűnik meg, a biztosító pedig továbbra is levonja a költségeit (ellentétben a szüneteltetéssel), ám ahogy telik az idő, úgy javul a biztosítás visszavásárlási értéke.
A díjmentesítés bizonyos esetekben még mindig jobb megoldás, mint a visszavásárlás: ha már nem sok van hátra például a kamatadó-mentességig, vagy épp a nyugdíjcélú megtakarítások adójóváírásának visszafizetését szeretnénk elkerülni.
Azonban konstrukciónktól függően akár rosszabbul is járhatunk, mint a visszavásárlással, így a döntés előtt mindenképpen érdemes szakember tanácsát kikérni.
Konkrét példa: mennyit veszítünk, ha idő előtt bontunk fel egy nyugdíjbiztosítást?
Láthattuk, hogy nem a visszavásárlás az egyetlen lehetőség, ha problémánk akadna a biztosítási díj fizetésével, és érdemes is élni a biztosítók kínálta egyéb megoldásokkal, hiszen komoly veszteségek érhetnek bennünket, ha idő előtt szeretnénk felbontani a biztosításunkat.
Fokozottan így van ez a nyugdíjcélú megtakarítások esetében a már említett adójóváírás visszafizetési kötelezettsége miatt. De mégis mennyit veszíthetünk, ha nem várjuk meg a lejáratot jelentő nyugdíjkorhatárt?
Nézzük meg egy konkrét példán keresztül! Ha idén vagyunk 40 évesek, és most kötünk nyugdíjbiztosítást, akkor 25 év a futamidő, havi díjunk pedig legyen mondjuk 20.000 Ft.
A következőképp alakul a megtakarításunk, amennyiben kivárjuk a lejárat végét:
- 25 éven keresztül összesen 6 millió forintot fizetünk be;
- Ha egy konzervatív, éves nettó 5,5%-os hozammal számolunk, akkor a megtakarításunk hozamai a 25 év alatt 6.899.602 Ft-ot tesznek ki.
- Ehhez még hozzáadódik a kapott adóvisszatérítés, 1.200.000 Ft.
- Az adóvisszatérítés is hozamokat termel, ez 1.379.920 Ft-ot jelent.
- Összesen tehát 15.479.522 Ft-ot vehetünk fel a 25 éves lejáratkor, vagyis csaknem 9,5 millió forint nyereséggel zárult a befektetésünk.
Itt jegyezzük meg, hogy ahhoz, hogy a 25 év múlva kapott összeg értéke annyi legyen, mint amennyit ma érne, értékkövetést kell alkalmaznunk, vagyis érdemes biztosítási díjunkat az infláció mértékével minden évben növelni.
Ez történik, ha 5 év múlva megszüntetjük a nyugdíjbiztosításunkat:
- 5 év alatt 1.200.000 forintot fizetünk be.
- Az első évben 240.000 Ft-ot fizetünk be, a biztosító levonja ennek a 80%-át, vagyis 48.000 forint marad a befizetésünkből, amelyhez még hozzájön 48.000 Ft adóvisszatérítés, így 96.000 forint lesz a számlánkon.
- A második évben ez a 96.000 forint 5.5%-os hozammal gyarapodik, ami 101.280 forintot jelent. Plusz a 2. év befizetéseiből a költségek levonása után marad 120.000 forint, valamint megkapjuk a 48.000 forintos adóvisszatérítést, így 269.280 forintunk lesz.
- A harmadik évben az 5.5%-os hozammal növelt összegünk már 284.090 forint, amelyhez még hozzáadódik a 3. év befizetéseiből a költségek levonása után maradt 192.000 Ft és az adóvisszatérítés, így már 524.090 Ft lesz a számlánkon.
- A negyedik évben a hozammal együtt 552.915 forintunk lesz, plusz a 3. év befizetései (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban nem számolva a biztosítói költségeket), és az adóvisszatérítés, így 840.915 forint a megtakarításunk.
- Az ötödik évben a hozamokkal, a befizetésekkel és az adóvisszatérítéssel együtt 1.175.165 forintunk van.
Ekkor úgy döntünk, hogy megszüntetjük a biztosításunkat. Az összegből levonásra kerül:
- Az 5 év adóvisszatérítése 20%-os büntetőkamattal, amely így 288.000 forintot jelent.
- Marad tehát 887.165 forintunk, amely 312.835 forinttal kevesebb, mint amennyit befizettünk, ráadásul úgy, hogy a 4-5. évben nem számoltunk biztosítói költségeket, sem visszavásárlási díjat, és (az egyszerűség kedvéért) még az adóvisszatérítések hozamait sem vontuk le.
A megfelelő konstrukció kiválasztása tehát sorsdöntő lehet!
A fenti csak egy példa volt, minden eset egyedi, de ennyiből is nyilvánvaló, hogy a legjobban akkor járunk, ha kivárjuk a lejárat végét, és díjfizetési problémák esetén is inkább más megoldásokat keresünk, mint hogy visszavásároljuk a biztosításunkat.
A legjobb persze az, ha körültekintően választunk az elérhető konstrukciók közül, a biztosítási díjat pedig lehetőségeinkhez mérten határozzuk meg.
Ez lehet akár alacsonyabb is, mint amennyit vállalni tudnánk, a fennmaradó részt pedig befizethetjük a biztosításunk mellé kért eseti számlára, amelyről szabadon felvehetjük a pénzünket.
A lényeg, hogy úgy alkossuk meg megtakarításunk rendszerét, hogy az biztonságos és gyümölcsöző legyen, hiszen pénzügyi védőhálónkról, jövőbeli lehetőségeinkről, nyugalmunkról, családunk védettségéről van szó.
Ez nem kis horderejű dolog, és nem könnyű feladat, főleg akkor, ha olyan összetett terméket választunk, mint a unit linked megtakarításos életbiztosítás. Érdemes hát pénzügyi szakemberek segítségét igénybe venni, akik díjmentesen ellátnak bennünket tanácsaikkal.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
