Mi lesz a forinttal? Mélyrepülésben a forint. Tovább esik az euró-forint árfolyam. Meddig eshet a forint? – Ilyen és ehhez hasonló címekkel találkozhatunk lépten-nyomon a médiában és a pénzügyi blogokon, podcastokban immár egy bő éve. Ráadásul az euró és a forint árfolyama közt már korábban is folyamatosan nyílt a szakadék, így mára tartósan 380 forint fölött stabilizálódott az európai közös deviza ára.
Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a forint gyengülésével kapcsolatban, valamint megmutatjuk, hogyan gondoskodhatunk a megtakarításaink védelméről.
Mivel az árfolyam nemcsak a tőzsdézők, de a hétköznapi ember mindennapi pénzügyeit is nagyban befolyásolja, egyre nagyobb figyelem irányul ennek alakulására. Milyen okok húzódnak a forint gyengülése mögött? Meddig tarthat ez a lejtmenet és a forint gyengülése? Hogyan érinti saját pénzügyeinket a forint romlása az euróval szemben?
Ezek a kérdések mára már szinte minden háztartásban felbukkannak, méghozzá egyre gyakrabban. A legfontosabb kérdés azonban, hogy mi magunk mit tehetünk a forint gyengülését látva, hogy megvédjük megtakarításunkat az árfolyamkockázattól? Ebben a cikkünkben összefoglaljuk a forintgyengülés jelenségének legfőbb tudnivalóit, és hogy hogyan gondolkodhatunk ennek mentén saját pénzügyeink kezeléséről.
A forint gyengülése az euróval szemben
Az eurót 1999. január 1-jétől vezették be az Európai Unióban, annak 27 tagállamából immár 20 használja ezt a közös fizetőeszközt hivatalos valutaként. A legfrissebb csatlakozó ezen a téren Horvátország 2023. január 1-je óta. Mára az euró addig jutott, hogy ez a világ második legjelentősebb tartalékvalutája, és euróban bonyolítják világszerte a második legnagyobb pénzforgalmat is (az amerikai dollár az első egyébként).
A közös európai fizetőeszköz már a kezdetektől jóval magasabb árfolyamon indult a forinthoz képest, hiszen már ekkor mintegy 230 forintot kellett adni egyetlen euróért, ahogy az alábbi grafikonon is látszik.
Euró-forint árfolyam 20 évre visszamenőleg – Forrás: Tőzsdeász
A grafikonon az is tisztán kivehető, hogy ez alatt a 20 év alatt milyen mértékben elszakadt egymástól a két pénznem árfolyama. Az első szűk egy évtizedben azonban ez korántsem volt így: a forint a kétezres évek elején stabilan tartotta magát az euróval szemben. A fordulat a 2008-as válság idején következett be, ettől kezdve töretlenül nőtt a szakadék az euró és a forint árfolyama között. Így jutottunk el a mai helyzethez, ahol stabilan 400 forint körül áll az átváltás.
A forint gyengülésének okai
Ez a 15 éves lejtmenet természetesen nem egyetlen okra vezethető vissza, és nem is szeretnénk senkit azzal kecsegtetni, hogy a cikk elolvasása után szakértője lesz a fiskális és monetáris politikának. Ezzel együtt is, a teljesség igénye nélkül érdemes összefoglalni azokat a fő tényezőket, amelyek a forint gyengélkedését eredményezik, hogy ebből kiindulva megalapozottabban tervezhessünk saját pénzügyeinkben.
Ha nagyon rövidre szeretnénk zárni a kérdést, akkor a kulcs a stabilitás. Mint bármilyen befektetésben, egy adott valutánál is meghatározó a befektetőknek, hogy az adott pénznem árfolyama mennyire stabil, mennyire kiszámítható, mennyire hajlamos extrém visszaesésekre, mekkora növekedési potenciál van benne. Mindezt az a fizetőeszközt használó ország monetáris és fiskális politikája, illetve az ország gazdasági ereje határozza meg.
Egy tartós növekedési pályán mozgó, stabil és jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kormányzattal, kiszámítható jegybanki működéssel bíró ország valutája például jóval vonzóbb lehet a piacon. Ezáltal stabilabb, erősebb lehet az adott ország pénznemének árfolyama is, főleg, ha az export-import aránya, vagyis a külkereskedelmi mérlege pozitív, tehát többet ad el, mint vásárol a nemzetközi piacokon. Utóbbiban például meghatározó szerepe lehet az ország nyersanya-gellátottságának, illetve hogy milyen fejlett az ipara és szolgáltató szektora.
Ha mindezeket megnézzük Magyarország esetén, az utóbbi éveket tekintve szinte minden téren komoly kérdőjeleket vehetünk észre. A nemzetközi viszonyokat és pénzügyi stabilitást tekintve hosszú hónapokig bizonytalan volt, hogy sikerül-e a magyar kormánynak megállapodásra jutnia az Európai Unióval az uniós támogatások tekintetében. Mivel hatalmas összeg forog itt kockán – több mint 13 milliárd euró, ami jelentős hányadát adja a magyar GDP-nek – a kérdés bizonytalansága érthető módon destabilizálta a teljes magyar gazdaság kilátásait.
A külkereskedelmi mérleg kapcsán szintén nem volt túl rózsás a helyzet Magyarország számára az utóbbi időben. 2022-ben ugyanis a magyar import bevétele 8,3 milliárd euróval elmaradt az export kiadásaitól – ennyi veszteséget termelt tehát az ország külkereskedelme 1 év alatt.
Magyar külkereskedelmi mérleg alakulása, Forrás: Portfólió
A reménykeltő ezen a téren, hogy november és december között 1,4 milliárdról 155 millió euróra csökkent a veszteség az import exportnál jelentősebb visszaesése miatt. Ez jelentős részben annak volt köszönhető, hogy az enyhe tél és a gáztározók töltöttsége, valamint a gázárak nemzetközi bezuhanása miatt jóval kevesebbet kellett erre az energiaforrásra költenünk.
Ez azonban megmutatja azt is, Magyarország gazdasága milyen mértékben kitett a külföldről behozandó nyersanyagok és energiahordozók árának alakulásának. Minél inkább gazdag egy ország nyersanyagokban, annál stabilabb lábakon áll a gazdasága, hiszen maga ki tudja termelni az ipar működéséhez szükséges anyagok egy részét. Hazánk esetében azonban energiaszegénységről beszélhetünk, hiszen a legtöbb nyersanyag terén importfüggőségben vagyunk.
A monetáris politika terén ugyancsak figyeli a piac, hogy hogyan kezeli az adott helyzetet az ország jegybankja. A hírek szerint ugyan a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdett a gazdaság gyengélkedését és az inflációt látva, ez a kamatemelési ciklus azonban a jelek szerint elmaradt a nemzetközileg elvárt szinttől. Ez ugyancsak negatívan befolyásolja az ország gazdasági stabilitásának megítélését és valutájának, a forintnak az árfolyamát.
Végül pedig meg kell jegyeznünk, hogy gazdasági recesszió idején a lejjebb taksált valuták érzékenyebben reagálnak a világgazdaság gyengélkedésére. Ilyenkor a befektetők még inkább a stabilitás felé hajlanak, ezért a dollárhoz és euróhoz hasonló valutákat keresik inkább, ami tovább növeli a különbséget ezek és például a forint árfolyama közt.
A forint és a többi régiós valuta árfolyama
Az is tanulságos, ha összehasonlítjuk, hogyan viselkedik az euróhoz mérve a forint és a többi régiós valuta, mint a cseh korona, a román lej vagy épp a lengyel zloty.
Közép-kelet-európai valuták euróárfolyama 2021 februárja óta. Forrás: Telex
A fenti ábrán négy közép-kelet-európai valuta árfolyamának alakulását látjuk rövid távon, az ukrajnai háború kitörése óta. Ahogy látható, egyetlen pénznem volt képes stabilan tartani az értékét a mezőnyből, méghozzá a román lej. Minden másik fizetőeszköz erőteljesen veszített értékéből, azonban nem egyenlő mértékben. A piros vonalnál több, lépcsős visszaesést látunk, a végén egy óriási beszakadással. Sajnos pont ez a trendvonal mutatja a forint árfolyamát. A cseh és lengyel valuta jóval kiegyensúlyozottabb gyengülést mutat, az ukrán hrivnya pedig lassan visszatér az eredeti pozíciójába.
Hosszabb távon megvizsgálva ezeknek a valutáknak a dinamikáját, az alábbi grafikont látjuk. Eszerint, mind közül a lila grafikon, a forint árfolyama szaladt fel legerőteljesebben, vagyis ennyivel kellett több forintot adni egy euróért, mint a többi valuta esetében az utóbbi 13 évre visszatekintve.
Kelet-közép-európai valuták euróárfolyamai hosszú távon, Forrás: Népszava
Hogyan befolyásolja a forintárfolyam a megtakarításunkat?
Sajnos az utóbbi több mint egy év alatt mind a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk az infláció negatív hatásait: egy ugyanakkora bevásárlás jóval többe kerül, kevesebbet ér a jövedelmünk.
Az euró-forint árfolyamának alakulása hasonlóképp csökkentheti a jövedelmünk és a megtakarításunk értékét. Számos terméknek ugyanis, amit vásárolunk, világpiaci ára van, euróban vagy épp dollárban kereskednek velük a nemzetközi piacon. Ezáltal a forint gyengülésével még drágábbá válnak számunkra ezek a termékek, legyen szó akár a gázról a fűtéshez, vagy akár csak a lisztről és az abból készült termékekről.
Eszerint tehát a forint gyengülésével az euróhoz képest az infláció mintájára szintén csökken a megtakarításunk értéke, egyre kevesebbre lesz elég a vásárlóértéke. Éppen ezért kulcsfontosságú ebben a helyzetben megtakarításaink értékvédelméről gondoskodnunk. A készpénzben vagy pusztán folyószámlán tartott pénzünk van leginkább kitéve ennek a veszélynek.
Hogyan védjem a megtakarításaimat a forint gyengülése ellen?
A forint fentiekben bemutatott gyengülése, tartós értékvesztése ellen egyre többen fordulnak az euró- vagy dolláralapú befektetések felé. Amivel mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy milyen valutában kapjuk a jövedelmünket. Ha ugyanabban a külföldi valutában keresünk, mint amelyikben a megtakarításainkat is vezetnénk, annál egyszerűbb a helyzet.
Ha azonban forintban keresünk és euróba vagy dollárba tennénk át a pénzünket, számolnunk kell az átváltás költségeivel. Ezzel tehát máris csökkentjük a megtakarításunkat. Ezért is alapvető kérdés, hogy mire számítunk a forint árfolyamát illetően, illetve milyen időtávra gondolkodunk a megtakarításainkkal.
Vegyük például Lászlót, aki 27 éves lévén épp álommotorjára gyűjt. Már nagyon közel áll hozzá, három-négy hónap múlva a fizetéseiből meg is lesz a hiányzó rész a motorhoz. Ilyen rövid időre vélhetőleg nem érdemes számára az átváltással bajlódni, többet veszíthet rajta, mint az árfolyamkockázattal.
Más azonban a helyzet Áginál, aki szintén 27 éves, de pár hónapja született gyermeke miatt hosszabb távban gondolkodik, hogy a gyerkőcnek akkor is mindent meg lehessen adni, ha vele bármi történne a gyerek nagykorúságáig. Sőt, ha a gyermek eléri a 18 éves kort, akkor ugyanennek a vésztartaléknak az ifjú taníttatásában és életkezdésben lenne óriási szerepe. Ebben az esetben már sokkal inkább meggondolandó egy euróalapú befektetés.
Milyen euróalapú lehetőségeim vannak?
Az Ágiéhoz hasonló élethelyzetekben, amikor a hosszú távú anyagi biztonságunkról szeretnénk gondoskodni, és ezért egy stabilabb valutát választanánk, relevánsak lehetnek az euróalapú életbiztosítások. A megtakarításos életbiztosítások sajátossága, hogy nem annyira a kockázati biztosítás, hanem inkább a megtakarításunk védelme és gyarapítása a cél, némi biztosítási fedezet mellett.
Ezek esetében az életbiztosítás keretében olyan eszközalapokba fektethetjük a pénzünket, amelyeket euróban jegyeznek, így ha időközben a forint jelentősen gyengülne, ettől az árfolyamkockázattól védve tudhatjuk a megtakarításunkat. Az euróalapú befektetés itt is annak függvényében lehet követendő, ha a választott időtávon arra számítunk, idővel még több forintot kell adni egy euróért, vagyis hogy még kevesebbet fog érni a jövőben a forintunk. Minél nagyobb ez a különbség, annál reálisabb opció lehet az euróalapú befektetés.
Megtakarítást csak személyre szabottan
Az euróalapú megtakarítások iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés a forint gyengülése miatt. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden pénzünket át kell csoportosítanunk euróba, itt is fontos irányelv a diverzifikáció. Indíthatunk tehát egy új, euróalapú megtakarítást a jövedelmünk egy bizonyos hányadából, hogy ennyivel is több lábon álljunk pénzügyeinkben.
Ha például euróalapú megtakarításos életbiztosítást indítanánk, először érdemes kiismernünk magunkat a megtakarításos életbiztosítások terén, amiben ez az összefoglalónk lehet jó induló. Ha pedig úgy látjuk, futamideje és felépítése miatt ez a nekünk való megtakarítási típus, megtaláljuk ennek euróalapú változatait is. Ennek kapcsán azonban érdemes lehet szakértői segítséget is igénybe vennünk, hogy valóban saját kockázatvállalási hajlandóságunknak megfelelő befektetéseket válogassunk be portfóliónkba.
Fontos továbbá, hogy az euróalapú megtakarítás csak egy a lehetséges megoldások közül, és egy jól kiválasztott forint alapú megtakarításos életbiztosítás is hozhat szép eredményeket hosszú távon, így mindenképpen érdemes ezeket is mérlegelni, és nem csupán a forint gyengélkedésére hagyatkozni, mielőtt vad valutaváltásba és a megtakarításaink átcsoportosításába kezdenénk.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
