Amikor életbiztosításon gondolkozunk, rengeteg kérdésre kell választ találnunk, hogy jó döntést hozhassunk. Szakértőink visszajelzései szerint az egyik leggyakoribb ilyen dilemma az életbiztosítás időtartama. Ahogy a pénzügyekben a legtöbb kérdésre, erre sincs egyértelmű válasz, hiszen mindenki más-más háttérrel, illetve más élethelyzetben szembesül a döntéssel. A saját körülményeinkből kiindulva kell tehát megtalálnunk az optimális életbiztosítási konstrukciót magunknak. Cikkünk azonban iránytűt adhat a kérdés megválaszolásában.
Hogyan tervezhetünk a bizonytalannal kisgyermekes, vagy akár tinédzsert nevelő szülőként? Miként érdemes gondolkoznunk, ha esetleg lakáshitellel rendelkezünk? Milyen időtávú szerződéssel tervezzünk, ha szeretnénk garantálni családtagjaink anyagi biztonságát minden eshetőségre? Cikkünkben összeszedtük a fő tényezőket, amelyek segíthetnek a megfelelő futamidő kiválasztásában.
Miért kössünk életbiztosítást?
Az életbiztosítás nem a legkedveltebb beszédtéma egy közös ebéd vagy baráti találkozó alkalmával, hiszen egyből eszünkbe jut róla a halál, a krónikus betegségek, vagy éppen a súlyos balesetek köre. Ennek ellenére foglalkoznunk kell a kérdéssel, ha felelős szülőként, családtagként szeretnénk viselkedni.
Az életbiztosítás ugyanis klasszikusan a hozzátartozókat hivatott védeni, ha velünk valami történik. A biztosításnak köszönhetően a legnagyobb nehézségek közepette garantálhatunk nekik anyagi biztonságot, hogy egy tragédia esetén legalább a pénzügyek ne okozzanak problémát számukra.
Az életbiztosításoknak alapvetően két fajtája létezik: a kockázati és a megtakarításos életbiztosítás. A kockázati életbiztosítás esetén a biztosító vállalja, hogy ha a biztosított életét veszti az életbiztosítás időtartama alatt, akkor a szerződésben megállapított összeget kifizeti a kedvezményezettnek, vagyis a szerződésben megjelölt családtagunknak, szerettünknek.
Amennyiben ez nem teljesül – vagyis a tartam alatt egészséges marad a biztosított –, akkor kifizetés nélkül szűnik meg a szerződés. (Persze a kép ennél árnyaltabb, mivel a kockázati életbiztosításunkat kiegészíthetjük baleset- és egészségbiztosítási elemekkel is.)
Egy életbiztosítással a legnehezebb körülmények között is garantálhatjuk családunk anyagi biztonságát.
Ezzel szemben a megtakarításos életbiztosítás esetén a pénz gyűjtésén és gyarapításán van a hangsúly, a kockázati elemek kisebb szerepet kapnak. Megtakarításos életbiztosítást jellemzően azzal a céllal kötünk, hogy közép- vagy hosszú távra indítsunk biztonságos megtakarítást. Az évek során így kamatoztatott összeghez a lejáratkor juthatunk hozzá. Ha pedig ez előtt életünket veszítjük, a kedvezményezettek részesülnek az összegben.
A megtakarításos életbiztosításnak is több altípusa van: a vegyes életbiztosításoknál mind a tőkénk, mind az elérhető hozam garantált, a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknál viszont saját kockázatvállalási hajlandóságunktól függ, mekkora hozamot könyvelhetünk el.
Cikkünkben most a kockázati életbiztosításokra fókuszálva mutatjuk be, hány évre érdemes szerződést kötni.
Az időtáv helyes meghatározása ugyanis kiemelten fontos, hiszen nem csak a jövőnket határozza meg, hanem a havidíjra is befolyással van. Mivel mindenki más élethelyzetben van, különböző lehetőségekkel és kötelezettségekkel szembesül, megfelelő, ránk szabott megoldást csak ezek alapján tudunk találni.
A cél pedig, hogy ne maradjunk kiszolgáltatottak, ha túl rövid futamidőt választunk, de ne is köteleződjünk el indokolatlanul hosszú időre.
Hány éves időtartamú életbiztosítások léteznek?
Ahogy láttuk, széles termékpaletta áll rendelkezésünkre az életbiztosítások terén. A kockázati életbiztosításokra fókuszálva az időtartam tekintetében beszélhetünk nyíltvégű és fix tartamú biztosításról is.
Tudnunk kell, hogy akár tetszőleges (5,5 vagy épp 25,5 éves) hosszúságú szerződés mellett is dönthetünk igényeinknek megfelelően. Az alábbiakban a leggyakrabban választott futamidőket mutatjuk be, hogy látható legyen, melyik mikor lehet jó választás.
5 éves életbiztosítás
A pénzügyekben 5 év viszonylag rövid időtávnak számít, ezért ennyi időre ritka esetekben érdemes életbiztosítást kötnünk. Ilyen például, ha csak rövid távú pénzügyi kötelezettségeink vannak: például jelzáloghitellel rendelkezünk, amelyet 5 éven belül visszafizetünk a futamidő lejártával.
Akkor is ideális választás, hogyha valamilyen oknál fogva nem szeretnénk hosszabb távban gondolkozni, például külföldre költözés történhet a következő években.
Ugyanígy a rövidtávú stratégiát erősítheti, ha mindössze néhány év választ el minket a nyugdíjaskortól, vagy ha a gyerekeink már kirepülőben vannak, és hamarosan maguk kezdenek gondoskodni a megélhetésükről.
Szakértőink tapasztalata szerint nagyon kevesen választják az 5 éves életbiztosítást, mert ilyen időtávon kevésbé számítunk váratlan, kiszolgáltatottsággal járó helyzetekre – vagy épp más módon védekezünk ezekkel szemben (legyen az valamilyen rövid futamidejű befektetés, gyorsan visszaváltható befektetési alap vagy egyéb megtakarítástípus).
10 éves életbiztosítás
10 év az az időtartam, amelyre nagyvonalakban még rálátunk, tudunk tervezni. Nagyjából sejtjük, terveznénk-e gyermekvállalást, ingatlanvásárlást, karrierváltást vagy épp nyugdíjba vonulást a következő évtizedben.
Mivel a fő irányvonalakat láthatjuk ilyen időtávon az életünkben, sokan kötnek 10 évre életbiztosítást. Főként akkor esik erre a választásunk, ha a gyerekek nagyjából 10 év múlva önállósulhatnak, ekkor zárjuk le korábbi lakáshitelünket, vagy esetleg ekkortájt készülünk nyugdíjba vonulni.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
20 éves életbiztosítás
A 20 évre szóló tervezésbe már jócskán bekerülhetnek kérdőjelek, bizonytalanságok. Nézzük meg például, mi magunk hol voltunk 20 évvel ezelőtt, és vajon mennyi tervünk valósult meg úgy, ahogy akkor elképzeltük.
Szakértőink szerint éppen ezért a 20 éves időtáv a legcélszerűbb választás az életbiztosítás megkötésére: nem is túl rövid, de nem is beláthatatlanul hosszú elköteleződés. Egy 20 éves szerződéssel mind a hiteleink visszafizetéséhez, mind pedig a – talán épp hamarosan megszülető – gyermekeink felneveléséhez szükséges anyagi biztonságot garantálni tudjuk, bármi történjék is.
30 éves életbiztosítás
Ha a 20 éves időtávra azt mondtuk, sok bizonytalansággal kell számolnunk, akkor ez fokozottan igaz, ha 30 évre próbálunk előretekinteni. Hasonlóan az előző pontokhoz, itt is az lehet a fő motiváció, ha ilyen futamidejű hitelünk van, ekkor önállósodhatnak a gyerekeink, illetve ekkortájt mennénk nyugdíjba.
Mindezek alapján a 30 évre szóló konstrukciók azoknak a fiataloknak jelenthetnek leginkább jó választást, akik még a családalapítás legelején járnak, vagy most vágnának bele a hitelfelvételbe.
Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen fiatalon kötött életbiztosítás jóval kisebb kockázat a biztosítónak. Pusztán azért, mert a fiatal, egészséges szervezet jellemzően kevésbé van kitéve például súlyos, krónikus betegségeknek, amelyek miatt térítenie kellene a szolgáltatónak. Ezért akár kedvezőbb díjakra is számíthatunk egy korán kötött szerződésnél, mintha például 10 év lejárta után újabb, majd újabb 10 éves periódusra kötnénk életbiztosítást.
Ugyanakkor a 30 év már ijesztően hosszú lehet sokaknak, ezért csak azoknak érdemes választani, akik biztosan a céljaikban.
Mi alapján érdemes dönteni?
Ahogy az egyes időtávoknál kirajzolódott, alapvetően három fő szempont irányíthatja a gondolkodásunkat az időtáv kiválasztásában. Ezek a tényezők a hiteltörlesztési kötelezettségeinkből, a családtervezésből, valamint a nyugdíjba vonulási lehetőségeinkből tevődnek össze. Vegyük most sorra külön-külön ezeket, hogy láthassuk, hogyan is érdemes kalkulálnunk!
A futamidő kiválasztásakor érdemes figyelembe vennünk a meglévő hitelünk hosszúságát, gyermekünk életkorát és a nyugdíjig hátralévő időt.
1. Jelzáloghitel hosszúsága
A jelzáloghitel az első a sorban, ami befolyásolhatja az időtáv megválasztását. Az ingatlanhitel komoly elköteleződést jelent minden család számára. Az elmúlt években ráadásul ingatlanvásárlási hullám indult meg többek között a családtámogatásoknak köszönhetően. Szakértőinket éppen ezért a leggyakrabban ezzel keresik fel. Hiszen senki nem szeretné, ha családtagjaira egy jelzálog terhe is rászakadna szerettük elvesztése mellett.
Ha jelzáloghitellel rendelkezünk, mindenképp érdemes annak teljes futamidejét lefedő életbiztosításban gondolkodnunk. Ez igaz a fix kamatozású hitel esetén is, de különösen hangsúlyos, ha változhatnak is a kamatok a futamidő alatt.
Az olyan hitelkonstrukcióknál ugyanis, ahol a kamat és a törlesztőrészletek nagysága bármikor változhat a piaci trendek alapján, akár ugrásszerűen megnőhetnek a lakáshitel kamatai. Ez hitelfelvevőként még nagyobb kockázatot jelenthet számunkra, illetve hozzátartozóink számára, ami még erősebb motivációt jelenthet egy, a hitelünk teljes futamidejét lefedő életbiztosítás megkötésére.
2. A gyermekek életkora
Hasonlóképpen javasolják szakértőink, hogy vegyük figyelembe, mikortájt válhatnak önállóvá gyermekeink. Az iskolai kellékek, a különórák, a ruháztatás, szórakozás, utazás elképesztő költségterhet tud jelenteni két szülőre is, hát még ha egy szülőre hárul mindez. De ugyanez igaz a felnőtté válás időszakára is, amikor a felsőfokú oktatás, az első albérlet, önálló lakás finanszírozásához kellhet szülői támogatás.
A gyermekek egészséges és biztos fejlődéséhez mindenképpen biztosítanunk kell az anyagi hátteret arra az esetre is, ha mi magunk már nem vagyunk. Ezért javasolják a szakértők, hogy az életbiztosítás futamideje legalább a gyermek nagykorúságáig tartson.
3. Nyugdíjas korig hátralévő idő
Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg magunkról, illetve a pénztárcánkról sem. Ahogy idősödünk, egyre valószínűbbek az egészségügyi panaszok, amit a biztosítók növekvő kockázatként könyvelnek el. Emiatt minél idősebben kötünk életbiztosítást, annál komolyabb biztosítási díjakra számíthatunk.
A biztosítók emellett életkor limitet is meghatároznak. Vagyis maximalizálják, hogy hány éves korig köthető, vagy épp a biztosított hány éves koráig terjedhet a szerződés. Előbbi jellemzően 65-75, utóbbi pedig 70-80 év között alakul.
Mivel nyugdíjaskorunkra vélhetően lejárnak már a hiteleink, gyermekeink pedig saját lábukon állnak, nem feltétlenül van szükségünk ilyesfajta plusz védelemre. Ráadásul a hazai öregségi nyugdíjak mértéke már ma is komoly kihívás elé állítja a nyugdíjasokat, a jövőben pedig ez a probléma fokozódni látszik. Ezért is érdemes megfontolni, érdemes-e majdani nyugdíjunk terhére is fenntartani egy életbiztosítást.
Rövidebb vagy hosszabb távot válasszunk?
A fentiek alapján már kirajzolódhatott számunkra, hogy nagyságrendileg mekkora időtávot érdemes választanunk. Ezzel együtt is előfordulhat, hogy hezitálunk például 10 vagy 15, akár 15 vagy 20 év között. Vajon inkább a hosszabb vagy a rövidebb távot érdemes választanunk? Szakértőink segítségével összeszedtük, milyen előnyök és hátrányok kapcsolódhatnak egyik vagy másik szcenárióhoz, hogy ezzel is segítsük a felelős döntést.
Rövidebb táv választása
Rövidebb táv alatt az életbiztosítások terén jellemzően 10 évnél rövidebb időre gondolunk, bár ügyfélként egy 5 vagy 8 éves szerződés aláírását is komoly elköteleződésnek érezhetjük.
Nézzük most meg, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat, ha két lehetséges időtáv közül a rövidebb távú megoldást választjuk!
Előnyök
- Rövidebb távon kisebb az esélye annak, hogy komolyabb betegségek alakulnak ki a szerződés időtartama alatt. Így kisebb kockázatot jelentünk, amit a biztosító kedvezőbb díjakkal honorál.
- Könnyebbség lehet emellett, hogy nem kell évtizedekre elköteleződnünk, csak néhány évet vállalunk a szerződéssel. Ez pedig jóval kisebb nyomást jelenthet számunkra, különösen, hogyha kiszámíthatatlannak látjuk a jövőnket.
Hátrányok
- A rövidebb elköteleződés miatt ugyanakkor vélhetőleg újból neki kell majd rugaszkodnunk a témának, hogy meghosszabbítsuk a biztosítási védelmet egy újabb szerződéssel. Tehát néhány évvel később újra futhatjuk a köröket a legjobb biztosítás megtalálásáért.
- Az újrakötéskor ráadásul már idősebbek leszünk, így jelentősen is változhatnak a biztosítói feltételek és díjak is. Mivel idősebbként, feltehetően már több betegséggel a hátunk mögött nagyobb kockázatot jelentünk a biztosítónak, magasabb biztosítási összeggel kell majd számolnunk.
Hosszabb táv választása
Az alábbiakban pedig nézzük meg, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal számolhatunk, hogyha inkább a hosszabb táv mellett tesszük le a voksunkat. Az ugyanis biztos, hogy a hosszabb időtávban gondolkozva tartósabb biztonságot nyerhetünk, ám kérdés, hogy számunkra mi a legideálisabb.
Előnyök
- Ha a hosszabb távú szerződés mellett döntünk, a különféle szerződési díjak és díjkedvezmények miatt olcsóbban jövünk ki, mint ha több rövidtávú szerződést kötnénk egymás után.
- Egy hosszabb távú szerződés biztosabban le tudja fedni mindazokat a tényezőket, amelyek miatt érdemes életbiztosítást kötnünk: a jelzáloghitel rendezése, a gyermekek nagykorúságig való támogatása, saját nyugdíjba vonulásunk.
Hátrányok
- Ennek elsődleges nehézsége a bizonytalanság: sok esetben nehezünkre esik több évtizedre előre tervezni.
- Egy hosszabb távú életbiztosítás havidíja magasabb lehet a rövidtávúaknál, hiszen a biztosító itt már belekalkulja azt is, hogy 10-15 év múlva vélhetően romlik az egészségi állapotunk. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennek ellenére az újabb és újabb szerződéskötéshez képest még így is olcsóbban jön ki a kalkuláció.
- Elképzelhető ugyanakkor, hogy az évtizedek alatt úgy változnak a biztosítások feltételei, illetve a környezet, hogy kedvezőbb konstrukciót is találhatunk, amelyre érdemes lenne átváltani.
Ne döntsünk meggondolatlanul
Az első lépés tehát, hogy számba vegyük, hányadán állunk a fenti fő tényezőkkel: hogyan tervezhetünk jelzáloghitellel, a gyermekeink támogatásával és saját nyugdíjba vonulásunkkal.
Ezen a szempontok alapján már át tudjuk gondolni, milyen időtávra kössünk életbiztosítást. Ebbe a gondolkodásba persze érdemes bevonni családtagjainkat is, hogy összhangba hozhassuk a terveinket, elképzeléseinket. Bár nem kellemes téma az életbiztosítás, érdemes megbeszélni a részleteket velük is.
Több mint 160 megoldás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
