Családunk a legnagyobb érték számunkra, így nem csoda, hogy családfenntartóként a legjobb körülményeket szeretnénk megteremteni szeretteink számára. Attól függetlenül, hogy mekkora bevétellel rendelkezünk, igyekszünk kialakítani az anyagi stabilitást, és egyensúlyban tartani a bevételeket és kiadásokat.
A „minigazdaság” biztonságos üzemben tartása annyira lekötheti mindennapjainkat, hogy ritkán állunk meg és tesszük fel a kérdést: mi történne, ha a család egyik fő bevételi forrása kiesne? Mivel tudnánk akár átmenetileg kisegíteni szeretteinket egy váratlan helyzet, vagy tragédia esetén is? És hogyan tudunk felkészülni egy ilyen eshetőségre?
A kérdés nem egyszerű, ám felelős szülőként érdemes számolnunk a legrosszabb forgatókönyvvel is. Nagyfokú biztonságot nyújthat egy jól kiválasztott életbiztosítás, amely baj esetén megteremti szeretteink számára az anyagi biztonságot.
Cikkünkben azokhoz szólunk, akik fő kenyérkeresők, vagy a család bevételeinek jelentős részét hozzák a kasszába. Tanácsot adunk, hogy hogyan érdemes elindulni egy ilyen jellegű biztonsági óvintézkedés tervezése során.
Életbiztosítások: miből választhatunk?
Először tekintsük át mire jók és milyen módon használhatóak fel az életbiztosítások. Ezek a termékek, reagálva az ügyfelek változó igényeire és élethelyzetére sokat változtak, alakultak az idők során: mára számos kategória áll rendelkezésünkre. Ráadásul az egyes termékek akár kombinálhatóak, egyedi igényekre is szabhatóak, így igen változatos a piac.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy az életbiztosítás a szerződésben megjelölt kedvezményezett részére fizet, amennyiben a biztosított személlyel káreset következik be. Ez a biztosítás típusától függően lehet halál vagy baleset, illetve kórházi ápolás, műtét, vagy rokkantság – a teljesség igénye nélkül.
Egy életbiztosítás nagyfokú biztonságérzetet ad a befizetett díjért cserébe.
A termék két legalapvetőbb típusát, a kockázati és a megtakarítási életbiztosítást érdemes kiemelni. A kockázati életbiztosítás a klasszikus értelemben vett életbiztosítás, amely csak a tragédia, vagyis a biztosított személy halála esetén nyújt anyagi fedezetet. A biztosító ekkor komolyabb összeget fizet a szerződésben megjelölt kedvezményezettek számára.
A megtakarításos életbiztosítások esetében ezzel szemben kevésbé van előtérben a kockázati cél. Ezek is a rendszeres befizetésen alapulnak, ám lényegük inkább egy komolyabb megtakarítás létrehozása: a biztosító ugyanis befekteti félretett pénzünket. Amikor elérkezik a lejárati idő, mindenképpen kifizeti az összegyűlt összeget, attól függetlenül, hogy történt-e bármilyen előre nem látható esemény a biztosított személlyel.
Az életbiztosítások további típusairól szakmai útmutatóinkban érdemes tájékozódni.
A család tehát sokkal nagyobb anyagi biztonságban van, ha fel van készülve egy nem várt eseményre is, és legalább a fő kenyérkereső életbiztosítással védett. Lássuk a részleteket, kinek, milyen szempontokat figyelembe véve érdemes életbiztosítást kötnie?
Ki a fő kenyérkereső a családban?
Hogy kire érdemes életbiztosítást kötni a családban, egyáltalán nem olyan egyértelmű kérdés. Hazánkban ugyanis a legtöbb család két szülő keresetére támaszkodik.
Amennyiben azonban a kizárólag a bevételeket nézzük, általában az apa nevezhető családfenntartónak, ugyanis a legtöbb esetben máig a férfi az, aki a nagyobb részt hozza a közös kasszába. Természetesen ma már ez sincs kőbe vésve, hiszen vannak olyan családok is, ahol az édesanya keresete a magasabb, ám ez a ritkább eset.
A hazai statisztikák ugyanis arról tanúskodnak, hogy a férfiak bére egyelőre szignifikánsan magasabb a nőkénél. A bérek közötti különbség 17,2%-os volt 2020-ban Magyarországon, ez az európai országok között sajnos az ötödik legmagasabb eltérést jelentette a nemek fizetésében. Az Európai Unióban egyébként az átlagos bérkülönbség 13% volt a férfiak javára ugyanebben az évben.
Ez azt jelenti, hogy a szülők között általánosságban nagyságrendileg 60:40 arányban oszlanak meg a családi bevételek.
A bérszakadék megszüntetésén a világ országainak nagy része az 1957-ben aláírt Római Szerződés alapján tudatosan dolgozik. Lassan, de biztosan javul a helyzet, változnak a társadalmi szerepek és megítélések. Így ma már az sem szokatlan, ha egy apa veszi igénybe a GYED ellátást, vagy az apa marad otthon a kisgyermekekkel.
Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy az egyszülős családok száma is folyamatosan növekszik. A KSH 2011-ben végzett népszámlálási adata szerint mintegy 536 ezer ilyen családot tartottak nyilván, azóta pedig ez a szám jelentősen nőhetett.
Látható, hogy a kérdés árnyalt, ezért a fő kenyérkereső alatt a háztartási bevételeket teljes mértékben, vagy annak nagyobb részét előteremtő személyt értjük.
Kérjen díjmentes életbiztosítási tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Miért kulcsfontosságú az életbiztosítás?
Egy életbiztosítás megkötése az egyik legfelelőségteljesebb döntés, amelyet egy családfő meghozhat. Nem minden kenyérkereső jut el eddig a lépésig, ami sajnos számos családot nehéz helyzetbe sodor. Az életbiztosítással ugyanis nem csak a családjának nyújt segítő kezet egy nehéz helyzetben, hanem a saját életét is megkönnyíti – ahogy az az alábbi statisztikákból majd kiderül.
A család adósságspirálba is kerülhet
Az életbiztosításról legtöbbünknek az a védőháló jut eszébe, amely a váratlan helyzetben fellépő anyagi problémáink megoldását jelenti. Hiszen gondoljunk csak bele, hogy keresetünkből mi mindent finanszírozunk. A családi költségvetés kiadási oldalán szerepelhet a hitel, a lakhatás költségei, a fogyasztási cikkek, az iskoláztatás, a közlekedés, ahogy a különórák, és az egyéb mindennapi szükségletek finanszírozása is.
De mi történne akkor, ha egy váratlan esemény, vagy tragédia következtében felborulna ez a jól működő rendszer?
Itt felmerül a kérdés, hogy rendelkezünk-e bármilyen jellegű megtakarítással. Amennyiben igen, akkor valószínű, hogy elsőként ehhez nyúlnánk hozzá – így először az olyan tervekől kellene lemondanunk, mint nagyobb lakásba költözés, egy szép nyaralás, vagy fürdőszobánk felújítása. Ha azonban a nem várt anyagi helyzet hosszabb ideig fennáll, vagy komolyabb anyagi hatású, akár nagyobb károkat is okozhat családunk életében.
Sajnos extrém helyzetben előfordulhat, hogy nem tudjuk finanszírozni gyermekünk továbbtanulását, kisebb lakásba kényszerülünk, vagy épp többletmunkák vállalását kell megoldanunk ebben a lelkileg kritikus élethelyzetben. A család a tragédia miatt akár adósságspirálba is kerülhet, amelynek következményei visszafordíthatatlan helyzeteket is előidézhetnek szeretteink számára.
Ha pedig nem rendelkezünk vésztartalékokkal, a baj még hamarabb elérheti a családot.
Ha úgy ér bennünket végzetes tragédia, hogy nincs sem életbiztosításunk, sem vésztartalékunk, a családunk nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerülhet.
Ennek elkerülése érdekében elengedhetetlen az életbiztosítás a fő kenyérkeresők számára. Érdemes minél hamarabb lépni, és ennek költségét a havi kiadások közé tervezni. Egy tragédia esetén így legalább az anyagi terhek nem nyomják szeretteink vállát, koncentrálhatnak a nem várt élethelyzet egyéb vonatkozásainak megoldására.
Az életbiztosítás a lelki nyomás csökkentésére is megoldás
Ritkábban esik erről szó, de egy család fenntartása nem csak anyagilag jelent kihívást, hanem lelkileg is. Erről tanúskodik egy 15 éven át tartó amerikai kutatás, amely bebizonyította, hogy a férfiakra hatalmas nyomást gyakorol mentálisan az a tény, hogy az ő vállukat nyomja a család anyagi biztonságának megteremtése.
A vizsgálat során háromezer férfit kérdeztek folyamatosan mentális és egészségügyi állapotáról. A vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a családfenntartás komoly lelki terhet jelent számukra.
Amit a férfiak nyomásként élnek meg, ráadásul spirálként hat számukra: a család megfelelő színvonalú ellátása egy soha be nem teljesülő cél, úgy érzik, egyre többet és többet kell letenni az asztalra. Vagyis még többet kell dolgozni, még több pénzt kell előteremteni, még nagyobb házba kell költöztetni a családot, még drágább autót kell vásárolni, még exkluzívabb nyaralásokra kell előteremteni a keretet.
Mindez gyakran egészségromboló, állandósult szorongásos állapotot idéz elő. Ennek következtében a férfialapú társadalmak mindegyikében a világon a férfiak születéskori várható élettartama alacsonyabb a nőkéhez képest.
Érdekes tény, hogy a nők esetében ez nem teljesen így működik. A hölgyek számára nem terhet jelent, hanem inkább motiváló, ha nagyobb részt tudnak vállalni a családi költségvetésből, mint párjuk.
Pedig a védőháló, amely képes csökkenteni az anyagi és lelki nyomást létezik és elérhető. Sajnos a bérek közötti különbség megoldása egyelőre várat magára, azonban a családon belüli egyensúly megteremtésére enélkül is van lehetőség.
Emellett komoly terhet vehet le a családfenntartó válláról, ha életbiztosítással rendelkezik. Hiszen így nem kell aggódnia amiatt, hogyha vele történik valami, a családi rendszer atomjaira hullik szét. Éppen ezért lelkileg is komoly segítség lehet a fő kenyérkereső számára, hogyha így is biztosítja családja boldogulását.
Nézzük tehát meg, hogyan induljunk el a tervezésében.
Mekkora összegre van szükség?
Az életbiztosítások a nem várt helyzetek megoldására szolgálnak. Kérdést jelent azonban, hogy mekkora összegű biztosításra van szükségünk?
Erre minden család esetében más és más választ kapunk. Szakértőink azonban azt az ökölszabályt ajánlják, mely szerint legalább öt évre érdemes biztosítani családunk megélhetését. Nagyjából ennyi idő alatt ugyanis jó eséllyel a család talpra tud állni egy tragédia esetén.
Hogy hogyan számoljuk ki mindezt, az koránt sem egyszerű kérdés. Ha kíváncsiak vagyunk az éves költségvetésünkre, az alábbi kérdéseket érdemes tisztáznunk:
- Mekkora a család havi rendszeres kiadása? Élelmiszer, rezsi, közlekedési és egészségügyi kiadások, oktatás, sport, ruházkodás, és egyéb fogyasztási cikkek.
- Vannak-e hiteleink? Mekkora havi költséget jelentenek, és van-e lehetőségünk ezek idő előtti kifizetésére.
- Van-e rendszeresen fizetendő megtakarításunk? Például nyugdíjcélú, gyermekcélú megtakarítások.
- Tervezünk-e extra kiadásokat az elkövetkezendő egy évben? Ilyen lehet például gyermekünk felsőfokú oktatásának megkezdése, egy új családi autó beszerzése, vagy épp egy költözés.
- És végül, de nem utolsó sorban: Van-e olyan vésztartalék-keretünk, amely költségeink legalább 6 havi fedezetét szolgálja?
Mindez az összeg persze rendkívül eltérő lehet családonként, és a különböző élethelyzetekben is. Hogy lássunk egy példát, nézzük meg, mekkora összeget jelenthet az öt éves keret egy négy fős család számára!
A gyermekes háztartások fejenkénti éves átlagos fogyasztása 1.048.000 Ft volt a KSH 2020-ban végzett számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy egy 4 fős család éves kiadásainak összege 4.192.000 Ft körül lehet átlagosan.
Ezt öttel szorozva 20.960.000 Ft összeget kapunk, tehát közel 21 millió forint volna szükséges számukra. Tehát egy átlagosan költő, 4 fős család esetében legalább ekkora biztosítási összegre érdemes a család fő kenyérkeresőjének szerződést kötni. Ez ráadásul egy átlagos minimum összeg, amelyben nincs belekalkulálva az infláció, sem a többletkiadások.
Hogyan teremtsük elő mindezt?
A fenti példából is látható, hogy a család anyagi biztonságának megteremtéséhez több tízmilliós keretre van szükség. A legtöbb család számára ez a hatalmas összeg nem áll rendelkezésre egy elkülönített számlán, de előteremthető egy jól megválasztott életbiztosítás rendszeres havi díjának megfizetésével.
Tehát ha tisztában vagyunk családunk anyagi szükségleteivel, könnyen kikalkulálható az a keret, amely a váratlan helyzetekre is megnyugtató megoldást jelent. Ekkor érdemes felkeresni egy szakértőt, aki a biztos kézzel elnavigál minket a számos megoldási lehetőség között.
Ugyanis a rendelkezésre álló életbiztosítások típusai, felhasználási lehetőségei, díjai és egyéb költségei vonatkozásában nagyon könnyű elveszíteni a fonalat. Arról, hogy miért érdemes független tanácsadót választani, itt olvashatunk bővebben.
Több mint 160 megoldás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
Ha a szakértő segítségével megtaláltuk a számunkra ideális életbiztosítást, nincs is más dolgunk, mint beletervezni azt a családi költségvetésbe, és aláírni a szerződést. Így megteremthetjük szeretteink anyagi biztonságát a nem várt helyzetekre is, és nyugodtabbak lehetnek mindennapjaink.