Az élet bármikor produkálhat olyan eseményeket, amelyekre előre nem tudunk felkészülni. Lehet ez egy baleset, egy súlyosabb betegség, vagy akár a legrosszabb: egy hirtelen haláleset is. Ha viszont előrelátóak vagyunk, akkor nem bízzuk a szeretteinkről való gondoskodást a véletlenre. Érdemes ilyenkor életbiztosítást kötni, ami anyagilag kisegíti a családunkat, ha esetleg velünk történne valami.
Amennyiben azonban az egészségi állapotunk nem tökéletes, mert korábban volt, vagy jelenleg fennáll valamilyen krónikus betegségünk, akkor alighanem találkozunk majd a pótdíj fogalmával. Az életbiztosítás lehetősége ilyenkor is adott, ám a magasabb kockázat miatt biztosító “megpótdíjazhat” minket.
Erről az eshetőségről azonban nehezen találhatóak információk. A továbbiakban ezért végigvesszük, hogy melyek a legfontosabb tudnivalók az életbiztosítások pótdíjával kapcsolatban. A cikkünkben feltett kérdésekre Taba Máté, független biztosítási szakértő adott választ.
A tanácsadó segítségével megválaszoljuk többek között, hogy pontosan mit takar a pótdíj kifejezés? Kinek kell számítania arra, hogy kockázati pótdíjat rónak ki rá? Ki dönti el, hogy mikor és mennyit kell ezért pluszban fizetni? Megéri-e még ezzel a többletköltséggel együtt is biztosítást kötni?
Mi a pótdíj?
Amikor kockázati életbiztosítást kötünk, egy olyan szerződés jön létre a biztosító és az ügyfél (más szóval biztosított) között, melyben a biztosítótársaság vállalja, hogy a biztosított halála esetén a biztosítási összeget kifizeti a kedvezményezettek számára (akik általában a közvetlen családtagok). Ezért cserébe az ügyfél a biztosítás időtartama alatt meghatározott díjat fizet, magyarázta a szakértő.
Mivel ezeknél a biztosításoknál nincs egységes díjszabás, hanem a díj megállapítása egyénileg történik, ezért biztosítás megkötése előtt az érdeklődő ajánlatot kér biztosítótól. Ebben fel kell tüntetni többek között az életkort, azt, hogy milyen hosszú időtartamra szeretnénk magunkat biztosítani, és hogy ha sor kerülne rá, mekkora összeget kapjanak a kedvezményezettek.
Ezek alapján készül egy kalkuláció, amelyben szerepelni fog, hogy előreláthatólag mennyi lesz a biztosítás havidíjának összege. Utána viszont gyakran ki kell tölteni egy egészségügyi nyilatkozatot is, amiben fel kell tüntetni a régebbi és meglévő betegségeket.
Ezt a nyilatkozatot a biztosító elbírálja, a végkimenetel pedig négyféleképpen lehetséges:
- befogadja az ügyfelet, és a korábban megállapított havidíj marad érvényben, létrejön a szerződés;
- befogadja az ügyfelet, de az ajánlat módosul, a meglévő betegséget kizárják a kockázati események közül (vagyis az abból bekötvetkező halálesetre nem fizetnek);
- befogadja az ügyfelet, de az egészségi állapota miatt kockázatosnak ítéli meg, ezért pótdíjat szab ki rá. Ezáltal a fizetendő havidíj összege magasabb lesz;
- végül az is előfordulhat, hogy a biztosító elutasítja az ügyfelet, és magasabb díjért cserébe sem köt vele szerződést.
A harmadik lehetőség, azaz a pótdíjazás gyakran felmerül, ám Taba Máté arról számolt be, hogy az ügyfelek nagy része ezelőtt még sosem hallott erről a gyakorlatról.
Sokakat meglep ugyanis, hogy az előzetes kalkulációban szereplő összeg nem fix és végleges, és az egészségügyi nyilatkozat hozhat előre nem várt változásokat. Egy jó alkusz azonban már az első tanácsadás során tájékoztatja erről az ügyfelet, aki így számíthat arra, hogy előfordulhat változás a havidíj kalkulációjában.
Pótdíjnak tehát azt nevezzük, amikor a biztosító valamilyen egészségügyi probléma miatt kockázatosabbnak ítéli meg az ügyfelet, ezért úgymond csak “felár ellenében” vállalja, hogy megköti vele a szerződést. Ezt természetesen nem kötelező elfogadni, az ügyfélnek jogában áll úgy dönteni, hogy visszautasítja a pótdíjjal megemelt ajánlatot, és inkább egy másik biztosítóhoz fordul. Ekkor viszont számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy valószínűleg a többi biztosító is csak pótdíj ellenében vállalja a szerződéskötést.
A fenti eshetőség hallatán jogosan merül fel bennünk a kérdés: mégis ki bírálja el ezeket a nyilatkozatokat, ki dönti el, hogy milyen esetekben kell pótdíjat kiszabni? Taba Máté elmondta, természetesen olyan szakemberek végzik ezt a munkát, akik járatosak az egészségügyben és képesek megítélni az egyes betegségek súlyosságát. Vagyis egy orvosokból és kockázatelemzőkből álló szakértői csapat.
Akad olyan biztosító, ahol nincs szükség írásos egészségügyi nyilatkozat kitöltésére, hanem az általuk megbízott orvos felhívja az ügyfelet, és egy telefonos konzultáció keretében történik az állapotfelmérés. Az is előfordulhat, hogy az ügyfélnek részt kell vennie egy kivizsgáláson, mielőtt megtörténne a szerződéskötés (ez főként a magasabb összegű biztosításoknál fordul elő). Ettől sokan megriadnak, holott csupán egyszerű diagnosztikai vizsgálatokról van szó, amelyeknek a költségét a biztosító állja. Jó tudni, hogy abban az esetben is igaz ez, hogyha az ügyfél visszalép a szerződéstől.
Milyen betegségek esetén mekkora pótdíjat szabhatnak ki?
Most, hogy tisztában vagyunk a pótdíj fogalmával már azt is tudjuk, hogy elsősorban akkor kell számítanunk rá, ha valamilyen egészségügyi problémánk van. A felnőtt lakosság körében viszont sajnos kevesen mondhatják el magukról, hogy makkegészségesek, kisebb-nagyobb betegségei, rendellenességei szinte mindenkinek akadnak.
Ezért érthető, ha egy életbiztosítás megkötése előtt állva kétségek merülnek fel bennünk, hogy vajon kell-e számítanunk a pótdíjazásra vagy sem? Akadnak olyan tipikus betegségek, melyek minden biztosítónál kockázatosnak számítanak?
A biztosítók jellemzően a rendszeresen gyógyszerrel kezelt betegségek fennállása esetében szabnak ki pótdíjat. Ilyen például a cukorbetegség vagy a krónikus magas vérnyomás.
A szakértő válasza, hogy erre nincs egységes séma, a biztosítók teljesen egyedileg ítélik meg az ügyfeleket, akár egy adott biztosítón belül is adódhatnak eltérések. Hiszen az is sokat nyom a latban, hogy újkeletű, vagy régóta fennálló problémáról van-e szó, illetve figyelmbe veszik a biztosított életkorát is (értelemszerűen a fiatalabbak kevésbé számítanak kockázatosnak, mint az idősek).
Válaszadónk tapasztalatai alapján viszont érdemes tudni, hogy a folyamatosan gyógyszerrel kezelt betegségek esetén a legtöbb biztosító pótdíjat szab ki. Ilyen például a krónikus magas vérnyomás, vagy a cukorbetegség. Viszont csak abban az esetben, ha az ügyfél állapota még ezekkel a betegségekkel együtt is kielégítő, ha ugyanis súlyos tüneteket okoz, akkor a biztosító nagy valószínűséggel elutasító választ ad.
A fentieken kívül némely biztosító pótdíjat szab ki például a túlsúlyra vagy a dohányzásra, amelyek igaz, hogy önmagukban nem számítanak betegségnek, viszont nagyban hajlamosítanak rá.
Kérjen díjmentes életbiztosítási tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Mekkora összegű lehet a pótdíj?
Amennyiben egészségügyi állapotunk miatt csak pótdíjjal tudunk életbiztosítást kötni, a kérdés csak az, hogy mekkora pluszköltségre kell készülnünk.
A pótdíj összegét illetően szintén nincsenek előre meghatározott fix tarifák, hanem a havidíj alapján, százalékos arányban történik a kiszabása. A pótdíj mértéke a havidíj 25, 50, 100, vagy akár 250%-a lehet pluszban. Ez tehát annyit tesz, hogyha alapvetően mondjuk 10.000 forint lenne a havidíj, viszont van egy olyan betegségünk, ami miatt 25%-os pótdíjat szabnak ki, akkor a fizetendő összeg havi 12.500 forintra emelkedik.
A leggyakrabban 25%-ot állapítanak meg, ehhez egyetlen meglévő, nem súlyos betegség is elég, például egy stressz eredetű enyhébb magas vérnyomás fiatalabb ügyfeleknél.
Az 50%-os pótdíj akkor merül fel, ha komolyabb betegségről van szó (például súlyosabb hipertónia, ami bármikor okozhat szívrohamot). A 100%-os pótdíj pedig viszonylag ritka, de olyan esetekben fordulhat elő, ha például valakit korábban rosszindulatú daganat miatt műtöttek, hiszen itt fennáll az esélye a kiújulásnak.
Ilyenkor az ügyfelek gyakran elkeserednek a magas havidíjak miatt. Szakértőnk szerint azonban érdemes úgy felfogni, hogy még így is sokkal jobb helyzetben vagyunk, mintha a biztosító elutasított volna. Ugyanis baj esetén még egy drágább biztosítás is jobb annál, mintha egyáltalán nem lennénk biztosítva.
Pótdíjazás korábbi műtétek esetén
Akadnak olyan betegségek, amelyeket sajnos nem lehet gyógyszeres kezeléssel megszüntetni, hanem a műtéti beavatkozás marad az egyetlen lehetőség. Ezzel természetesen a biztosítók is tisztában vannak, és nem hagyják figyelmen kívül a kockázatelemzés során.
Ha az ügyfélnek korábban műtéte volt (még ha egy kisebb rutinbeavatkozás is), akkor az nagy eséllyel hatással lesz valamilyen módon a biztosításra.
A legtöbb biztosító a műtéten átesett ügyfeleket is a magasabb kockázatú kategóriába sorolja, így pótdíjat állapíthat meg számukra. Akad azonban olyan biztosító is, akinél ez nem jelent automatikusan pótdíjazást, viszont kizárja a kockázati események közül a műtéttel kezelt betegségből adódó szövődményeket. Illetve olyan biztosító is van, aki elutasító választ ad azoknak az ügyfeleknek, akiknek a műtéte óta még nem telt el legalább 6 hónap.
Itt tehát megintcsak szórást mutat az egyes biztosítók gyakorlata, és itt is egyedileg történik az elbírálás.
Viszont érdekes kérdés, hogy mi történik akkor, ha már korábban megkötöttük a biztosítást, ám később romlik az egészségi állapotunk, ezért műtéti beavatkozásra van szükség.
A jó hír az, hogy utólag már biztosan nem kell számítanunk a pótdíjazásra, ugyanis a kockázatelemzés mindig a biztosítás megkötése előtt történik, és ezt a későbbiekben nem bírálják felül. Tehát ha a szerződéskötéskor nem szabtak ki számunkra pótdíjat, akkor ettől később sem kell tartani, még akkor sem, ha műtétre került sor.
Taba Máté ezért javasolja, hogy ne akkor gondolkozzunk el életbiztosítás kötésén, amikor már konkrét egészségügyi panaszaink vannak, hanem még akkor, amikor egészségesek vagyunk, esetleg csak kisebb, jól kezelhető betegséggel rendelkezünk csak.
Fiatalabb, egészséges ügyfélként ugyanis könnyebben befogad minket bármelyik biztosító, alacsonyabb lesz a havidíj, és a pótdíjazást is elkerülhetjük. Ezért fontos e tekintetben is a preventív életszemlélet, egy időben indított életbiztosítás ugyanis pénzügyileg is számos előnnyel jár.
A korábbi műtétek is hatással lehetnek a biztosításra, a biztosítók ugyanis jellemzően magasabb kockázatú kategóriába sorolja a műtéten átesett ügyfeleket.
Ám sajnos így is akadnak olyanok, akik túl későn kapnak észbe, amikor már olyan súlyosabb betegségeik vannak, hogy a legtöbb biztosító még pótdíjazva sem fogadja be őket. Ilyen például, ha a rákos megbetegedés, a szívműtét, vagy komolyabb szív-és érrendszeri betegségek.
A szakértő hozzátette, jó tudni, hogy a fenti esetekben is előfordulhat, hogy valamelyik biztosító engedékenyebb lesz és hajlandó szerződést kötni. Ráadásul egy független alkusz megbízása semmibe sem kerül, így voltaképpen nincs mit veszítenünk ekkor sem.
El lehet kerülni a pótdíjazást?
Mostanra már bizonyára felmerült bennünk az a kérdés is, hogy vajon van-e lehetőség arra, hogy valamilyen úton-módon elkerülhető legyen a pótdíjazás. Ez érthető is, a válasz azonban kissé összetett.
Némely biztosító alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy bizonyos életkor és biztosítási összeg alatt nem végez kockázatelbírálást. Például egy 30 év alatti ügyfél, ha 10 millió forint alatti életbiztosítást szeretne kötni, akkor nem kérnek egészségügyi nyilatkozatot vagy orvosi vizsgálatokat, hisz az életkora miatt alacsony kockázatúnak számít és a biztosítási összeg sem magas. Ebben az esetben nincs pótdíjazás sem.
Ilyenkor csupán ki kell tölteni egy olyan nyilatkozatot, miszerint az ügyfél elfogadja, hogy a meglévő betegségei miatt bekövetkező eseményekre nem fizet a biztosító a kedvezményezetteknek.
Ez elsőre remek lehetőségnek tűnik, ám a tanácsadó óvatosságra int, hiszen a biztosító így a biztosított elhalálozásakor érvelhet azzal, hogy a szerződéskötéskor már meglévő betegsége szövődményei vezettek a halálához, emiatt mentesül a kifizetés kötelezettsége alól.
Egy egyszerű példa: a 29 éves Istvánnak krónikus magas vérnyomása van, ami manapság népbetegségnek számít, tehát rengetegen érintettek benne. Viszont mivel nem súlyos, és gyógyszerrel karbantartható, ezért úgy véli, hogy ez biztosan nem okoz majd gondot. Ezért él a lehetőséggel, hogy kockázatelbírálás nélkül kössön szerződést, így pótdíjat sem kell fizetnie. Még örül is neki, hogy milyen kedvező lett az életbiztosítása havidíja.
Ám az évek elteltével a betegsége súlyosbodik, és egy nap váratlan szívmegállás következtében elhuny. A felesége, Andrea bejelenti ezt a biztosító felé, ahol legnagyobb megdöbbenésére azt a tájékoztatást kapja, hogy a halál oka a szerződéskötéskor már meglévő magas vérnyomásos betegséghez köthető. Mivel István annak idején aláírta az erre vonatkozó nyilatkozatot, ezért nem fizetik ki Andreának és gyermekeinek a biztosítási összeget.
A családnak így nemcsak a gyásszal és a veszteséggel kell megküzdenie, hanem anyagilag is nehéz helyzetbe kerülnek, főleg, hogy a temetés költségei is rájuk hárulnak. Mindezt el lehetett volna kerülni, ha István inkább vállalja az egészségügyi nyilatkozat kitöltését, és bár valószínűleg pótdíjat is kellett volna fizetnie, viszont így a kedvezményezettek részesültek volna az anyagi támogatásban.
A szakértő szerint akadnak olyan ügyfelek is, akik úgy akarják elkerülni a pótdíjazást, hogy az egészségügyi nyilatkozat kitöltésekor eltitkolják a meglévő betegségeiket, és úgy töltik ki a kérdőívet, mintha semmiféle problémájuk nem lenne.
Ez viszont egyáltalán nem javasolt, két okból sem, figyelmeztetett Taba Máté. Egyrészt a biztosító a kockázatelbírálás során lekérheti a nyilvántartásból a korábbi orvosi leleteket, így hamar fény derül a turpisságra. (Jó tudni, hogy a szerződés aláírásakor erre az adatkérésre feljogosítjuk a biztosítót.) Másrészt ha a biztosított halálakor derül ki, hogy a szerződéskötéskor már volt olyan betegsége, amiről nem nyilatkozott, akkor a biztosítónak jogában áll megtagadni a kifizetést a kedvezményezettek számára.
A legjobb tehát, ha maradunk a becsületes úton, és a valóságnak megfelelően nyilatkozunk az egészségi állapotunkról, hogy elkerüljük a későbbi kellemetlenségeket.
A biztosításkötés és a pótdíjazás folyamatáról röviden
Most, hogy már tisztában vagyunk a pótdíjjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal, érdemes röviden áttekinteni, hogy hogyan zajlik egy biztosításkötés független alkusz bevonásával, illetve hol és hogyan lép be a folyamatba az esetleges pótdíjazás.
Az ügyfél először is felveszi a kapcsolatot a tanácsadóval, és az első konzultáció során átbeszélik az igényeit, elképzeléseit. Ezután az alkusz ajánlatot kér több biztosítótól is, majd a kapott információkat elküldi az ügyfélnek. Ebben szerepelnek az egyes biztosítók által kínált szolgáltatások, összegek, illetve természetesen a várható havidíj is.
Ezt követi egy újabb konzultáció, melynek során az ügyfél és az alkusz kiválasztják a legideálisabbnak tűnő ajánlatot. A szakértő ezek alapján felviszi az ügyfél adatait, a biztosítási összeget és a futamidőt a biztosító portáljára. A rendszer már ekkor jelzi, ha szerződéskötés előtt ki kell tölteni egészségügyi nyilatkozatot, netán orvosi vizsgálatokra lesz szükség.
A nyilatkozat kitöltése után, ha abban betegség vagy egy korábbi műtét is szerepel, akkor a biztosító bekéri az orvosi leleteket, zárójelentéseket az ügyféltől. Ha minden szükséges adat bekerült a biztosító rendszerébe, akkor a legtöbb szolgáltató esetében két hónap döntési idő áll rendelkezésére. A gyakorlatban azonban ez a döntési folyamat legtöbbször meximum két-három hét alatt lezajlik.
Amint a döntés megszületett, a biztosító visszajelzést küld a tanácsadón keresztül az ügyfélnek, hogy befogadják-e, ha pedig igen, akkor milyen feltételekkel. Ezen a ponton merül fel a pótdíjazás lehetősége is.
A pótdíj kiszabásának okát a biztosító minden esetben megindokolja, de a hatályos adatvédelmi törvények miatt ezt az indoklást csak az ügyfél kapja meg, az alkusz nem.
Az ügyfél ezt követően eldöntheti, hogy elfogadja-e a biztosító által megadott feltételekkel az ajánlatot vagy sem. Erre 15 nap áll rendelkezésre, ha ezalatt az ügyfél nem jelez vissza, akkor azt a biztosító úgy veszi, hogy elfogadta a feltételeket és kötvényesedik a szerződés.
Tehát ha nem értünk egyet a pótdíjjal és mégsem szeretnénk az adott biztosítóval szerződni, akkor nagyon fontos, hogy ezt 15 napon belül tudassuk velük, hogy érvényteleníthessék az ajánlatot.
Érdemes-e pótdíjjal is biztosítást kötni?
Az élet sokszor meglephet minket váratlan eseményekkel, melyek lehetnek pozitívak, de sajnos negatívak is. Mivel senki sem tudja, hogy mit tartogat a jövő, ezért célszerű követni a “jobb félni, mint megijedni” elvet, különösen, ha olyan lényeges dologról van szó, mint szeretteink anyagi biztonsága.
Bár senki sem szeret a saját halálára gondolni, mégis fontos foglalkozni a kérdéssel, különösen, ha mi vagyunk a fő kenyérkeresők a családban, és egy velünk történő tragédia nemcsak lelkileg, hanem pénzügyileg is hatalmas terhet róna hozzátartozóinkra.
Ez utóbbit egy időben elindított életbiztosítással szerencsére ki lehet küszöbölni. Hogyha azonban már nem makulátlan az egészségünk, és esetleg felmerül, hogy pótdíjat szabnak ki ránk, akkor ez a többletköltség könnyen eltántoríthat a szándékunktól.
A blogunknak válaszoló tanácsadó szerint azonban még ilyen feltételekkel is érdemes biztosítást kötni, ugyanis a pótdíj még mindig sokkal jobb opció, mintha elutasítanának, vagy kizárnák a meglévő betegségéből adódó halál esetén történő kifizetést. Persze jogunkban áll visszautasítani az ajánlatot és tovább keresgélni, de ha az egyik biztosító “megpótdíjaz”, akkor nagy az esélye, hogy a többi is meg fog, talán még nagyobb mértékben is.
A pótdíjra tehát ne úgy tekintsünk, mint egy “büntetésre,” hanem mint egy engedményre, hisz még egy emelt havidíjas biztosítás is jobb, mint egy nem létező – főleg, ha az egészségi állapotunk nem tökéletes.
Persze a pótdíj kérdése tovább bonyolítja a megfelelő biztosítás kiválasztásának amúgy is összetett folyamatát, ezért mindenképp érdemes független alkuszhoz fordulni, aki segít megtalálni a legkedvezőbb ajánlatot és lebonyolítja az ügyintézést.
Több mint 160 megoldás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
